16 éves vagyok és teherbeestem. Mit tegyek? (bôvebben lent)

És ki fogja fizetni a babához szükséges dolgokat? És amíg baba addig még nem is kerül olyan sokba. De csak vegyük az elejét, mi van ha nem lesz tejed és tápszert kell neki adni? Mi van ha hasfájós lesz és próbálgatni kell a tápszereket, és végül a piacon kapható legdrágább válik be. Tudod mennyi ideig tart egy doboz tápszer elfogyasztása? Nem sokáig!

Az a baj, hogy te ezzel a gondolattal foglalkozol, hogy jaj egy kicsi élet... Egyelőre nem az, csak az élet lehetősége. És mi van ha ne adj' isten beteg lesz, vagy csak simán mondjuk dévény kezelésre kell járni hetente, ki fogja ezeket kifizetni?

Felnőtt sok éve dolgozó nőknek, akik tudatosan terveztek gyereket, nekik (nekünk) is sokszor nagyon nehéz. De nekünk nem anyagilag nehéz, hanem inkább mentálisan, illetve néha fizikailag.

Miért nem hallod meg az észérveket? Ne a rózsaszín álmot lásd egy babában mert nem az.

Egy babának és aztán a kisgyereknek az anyagiakon kívül érzelmi biztonságra is szüksége van. Tudom, hogy nehezen hiszed, de nem az az általános, hogy egy tizenéves lánynak meglegyen a kellő türelme hozzá. Nem azért, mert nem vagy türelmes típus esetleg, hanem amiatt, hogy egy ilyen korú lány még éretlen ehhez a mentális kihíváshoz. És nem csak a hasfájás, és nem csak a fogzás, hanem minden pillanatban a szemed rajta tartani onnantól kezdve, hogy már nem marad ott, ahova leteszed. Hihetetlenül aranyos, és tényleg nagyon vicces dolgokat csinál. De lesz neked türelmed 3 percenként azt mondani, hogy nem szabad? Akkor is lesz, ha utána 20 perc üvöltős hisztit vág le, aztán ugyanaz kezdődik elöről? Aztán meg ez még csak akaratnyilvánítás volt, nem is dackorszakos hiszti. Ehhez kell egy kis érettség, hogy kezelni tudd anélkül, hogy benne károkat okozol, te meg megbolondulj. Tudom, hogy érettebbnek hiszed magad a korodnál, de nem vagy az. Mind azt hittük 16 évesen. Ha az lennél, nem tennéd ezt.

A hormonok meg fognak borítani téged, nem feltétlenül már szülés előtt, de utána biztosan. Ezt egy 20 éves egyetemista srác sem fogja elbírni. Akkor sem, ha most mást hiszel. Ez a lehető legkönnyebb része.

Mi lesz, ha problémás lesz a terhességed? Ki fogja fizetni a magánorvost és a szülést? Ha ne adja isten magasvérnyomásos leszel, vagy cukros, ki oldja meg a diétádat? Hogy fogod viselni, hogy anyukád lesz ott, aki majd nyilván nem lesz csendben a nevelési és ellátási kérdésekben? És te oda vagy kötve kiszolgáltatottan.

Vannak barátaid? Szerinted hány nagy barátnő marad melletted? Az átlag nagyon elmagányosodik. Te nem érted majd már az ő "gyerekes" problémáikat, ők meg a tieidet nem. Nem lesz közös pont, nem lesz beszédtéma, csak a gyereked, hiszen körülötte fog forogni minden gondolatod állandóan.

Milyen kilátásai vannak egy tinianyának, végzettség nélkül? Nem fognak kapkodni utánad...

És tudom, hogy szerinted nagyon naaaaagyon valószínűtlen ez a forgatókönyv, pedig az a helyzet, hogy a te álomvilágod az, amire kevés az esély igazából.

Onnantol kezdve, hogy te tanulsz és a barátod is tanul, nem neked kéne eldönteni, hogy mi lesz a gyerekkel. Döntse el az, aki el fogja tartani a gyereket és téged. Vagyis a te szüleid meg a pasid szülei. Ők ellenezték, erre te megtartod? Ugye tudod, hogy nem fogsz tudni miből bulikázni, mert a gyereknek kell a pelenka? Nem lesz új ruhád, nem fogtok randizni. A jelenlegi barátaid le fognak építeni, az 100%. A 20 éves kisfiú pasid meg garantáltan 1 éven belül le fog lépni. Gyerektartást meg felejtsd el jópár évig, mert egyetemre megy a srác és nem lesz miből fizetni. A srác szülei meg végképp nem fognak neked pénzt adni a kis kakukkfiókára.

Kicsit szállj már le a realitások talajára mert most nem csak a saját életedet teszed tönkre, hanem a szüleidét, a pasidét meg a gyerekét is. Szerinted melyik épeszű 20 éves fiú akar pelenkázni buli helyett? Vagy a gyerekre vigyázni vizsgaidőszakban, amíg te bulikázol? A szüleid helyében megmondanám neked, hogy majd akkor tarthatod meg, ha magadat és a gyerekedet is el tudod tartani anyagilag..

Jaj de kis csacsi vagy...

Hetekig nem lesz alvás? 🤣 2 éve nem volt átaludt éjszakám. Persze most már nem olyan durva mint az elején, mikor néha 30 percenként ébredt. De na.. Ha azt veszem hogy hamarosan visszamegyek dolgozni de továbbra is legalább egyszer-kétszer kelnem kell éjjel.. Hát nem vet fel az öröm a gondolattól. Kórházban dolgozom, szülés előtt havonta 6 alkalommal 24 órás ügyeletben dolgoztam, ahol kő keményen végig kellett dolgozni a 24 órát. Azt gondoltam ez tök jó edzés baba előtt milyen nem aludni. Jól bírtam amúgy, sokszor másnap is alig aludtam. De ez is mekkora naiv elképzelés volt a részemről, mert ez egész más, mint mikor soha nem alszod ki magad. Nincs vége, mint az ügyeletnek. Nem jön el a reggel és teszem le a lantot hanem folytatom tovább és tovább és tovább.

Én elhiszem hogy nagyon szeretitek egymást, de stabil házasságok is sokszor majdnem rámennek egy kisbaba érkezésre. Sokszor nem csak majdnem...

Mindenesetre ha a sztori nem kamu, és valóban megtartod én komolyan nagyon szeretném olvasni később hogy mi lett veletek.

Azt kívánom ne legyen igazunk, nekünk károgóknak, de erre nagyon pici esélyt látok.