Hogy folytsam el magamban azt az érzést hogy soha nem lehet családom?

Figyelj. Én nekem is mindig az volt a vágyam, hogy családom legyen, egészében fiatal korom óta. Rossz anyagi körülmények közt nőttem fel, tehát nem számíthattam a szüleim segítségére, nem tettek a seggem alá semmit. Az iskolázottságom is alacsony volt, max gyárba tudtam elmenni dolgozni, de hát ugye azt nem igazán fizették meg. Aztán nem is tudtam egyhuzamban dolgozni egészségügyi problémák miatt, így félre tenni sem lehettek. Páromnak biztos állása volt ugyan, de nem diplomás fizetése, saját lakás esélytelen volt, maradt az albérlet. Nem tudtunk ilyen körülmények közt gyereket vállalni. De mivel nagyon szerettem volna és a korom miatt nem halogathattuk, össze kellett szednem magamat. Minden tőlem telhetőt megtettem, elvégeztem tanfolyamot, kerestem olyan munkahelyet, amit szerettem (nem volt könnyű), rendeződtek az egészségügyi problémák, s lassan az anyagiak is. Így már bele tudtunk vágni a gyermek vállalásba. Hidd el, amit nagyon akar az ember, eléri.

Akkor tegyél érte, ne csak siránkozz, meg sajnáltasd magad!