Mit tegyek, ha nem akarom nevelni a férjem gyerekeit?

Szerintem azért az ingyen munkának van egy határa. Ez tipikuson olyan, hogy a párjának tett szívességből csinálja.

A közös otthont én is dekorálom, mert bízom a másikban, és mert elég jól keresek ahhoz hogy bármikor megálljak a lábamon.

De a gyerekekre maradó idő még értékesebb mint a pénz, és tartsatok bárminek, de ha minden nap azért szorulna a saját 3 kisgyerekem háttérbe, mert még 2 gyerekért kellene elmenjek, velük tanulni, még esetleg nem is lennének a gyerekeimmel kedvesek, vagy lelki problémáik lennének (ami amúgy érthető), és ebbe kb belenyomorodnék, nem tudnék visszaàllni munkába, úszna a hàz, nem tudnék egy semmi hobbit tartani, az uram meg altatásra erne haza majd az ágybazuhanna, akkor én nem lennék lelkes.

Ha a fickó esetleg engem is otthagyna (vagy nem bírná el a kapcsolat), a gyerekeire szánt és a saját gyerekeimtől és magamtól elvett idő kuka lenne egy az egyben.

Ezért írom, hogy csak jelentős könnyítéssel vállalnám.

#33: ezzel nagyon mellé lőttél, sose érdekelt mit szólnak mások, nem azért nem kellett gyerekes férfi, hogy mit szólnak mások. A saját jól felfogott érdekem volt, hogy egy gyerektelen férfi első felesége legyek, aki nem cipeli az előző sikertelen házasságából jövő problémáit. Nincs ex, nincs te gyereked, mi gyerekünk probléma.

De a kérdező problémája ettől nem oldódik meg. Nem tudjuk apuka hogy áll a költözéshez.

"az uram meg altatásra erne haza majd az ágybazuhanna, akkor én nem lennék lelkes." Ez minden probléma forrása, ha ez nincs, akkor nem teher az 5 gyerek, és sok jó is jár vele. Nem lehet úgy nézni egy kapcsolatot hogy ki mit tesz bele éppen.. aki hosszútávon tervez, felfogja, hogy lehet, hogy lesznek évek, mikor te szorulsz rá jobban, és lesznek, mikor fordítva!

Az a még 2 gyerek az nem még két gyerek, hanem a PÁROD gyermekei, nem idegenek, hanem családtagok! A ti családotok tagja ugyanúgy, mint a te három másik gyereked! Nem is értem minek mozaikcsaládozik olyan, aki ezt nem bírja felfogni, illetve érzelmileg nem így éli meg. Ha az általam szült gyerekeknek kevesebb csoki jut, mert osztozni kell, akkor ez van, kevesebb értékes dolgot kaptak, mert abban a helyzetben az volt a helyes, és én a helyes értékrendre nevelem őket. De persze, egyedül és sem vállalnám ezt, ha olyan szr kapcsolatom lenne, mint a kérdezőnek, hogy a saját apjuk nem foglalkozik se az előző kapcsolatából született gyerekeivel, se az általam szültekkel, akkor nem foglalkoznék az ő gyerekeivel, mert nem szeretném, kiábrándulnék, nem lennék vele kapcsolatban!

Aki meg meri azt tenni, hogy a saját gyerekei nevelését másra bízza az idő nagy részében(leginkább ugye pénzért, de inkább függetlenségért, mert a 14 óra munka az az.. hogy imádtam dolgozni.. ), az lelketlen.

Itt apukának KELL másik munkahely, hogy ne a párjára rakja az összes nehézséget és végre apa is lehessen, ne csak eltartó! Akkor nem szakad meg a kérdező, és minden oké!

43.

Ebben végül is van igazad.

Mi nem vagyunk tipikus mozaikcsalád, a párom fia közelebb van korban az unokatesóimhoz, mint a gyerekeimhez. Azt valóban nem tudom, milyen pici kortól nevelni egy gyereket, őt én előbb tartanám az öcsémnek, mint a gyerekemnek. Anyai erzésem valóban nincs felé, de szerintem nagyon jó a viszonyunk, nem sajnálnék tőle semmit, jól beszélgetünk.

De mindegy. Igen, persze, van olyan hogy most épp én teszek bele többet, holnap a masik, de van egy határa es ez szerintem túl van rajta.

Persze igazad van, ha az édesapa 5re érne haza, és osztani lehetne a terheket, egész más lenne. De azért nincs mindig és mindenhol lehetőség más munkára egy adott régióban/kèpzettsèggel.

Szomorúan látom, hogy a válaszok ekézik a felnőtteket (persze ez jogos valamilyen szinten).

Közben senkinek nem jutott eszébe, hogy vajon mit érez az a 10 és 8 éves gyerek, akit az anyjuk le akar passzolni az apjuknak, akinek nincs rájuk ideje, ezért rálőcsölné az új asszonyra, aki meg simán utálja őket.

Magyarán: ott áll két kisgyerek, aki SENKINEK NEM KELL. Esetleg nem lehetne, hogy valaki, bárki, bármelyik szereplő a törénetben egy kicsit rájuk is odafigyelne?

Persze, nyilván mindenkinek van valami igazsága a sztoriban, de eközben két kisgyerek lelki nyomorék lesz. És ez láthatóan senkit nem érdekel. Ez a legborzalmasabb az egészben...