Akinek szinte mindenről megvolt az elképzelése úgy mint nekem, szülés után mi az ami ebből megvalósult?

1, jó kis sértődés lett belőle. Anyósom felénk se nézett hetekig még akkor sem amikor már lehetett. Mit ne mondjak, nem bántam. 🤣

Érdekes: a saját szüleim megértették, nem problémáztak rajta. Akkor jöttek, amikor szóltunk. (Anyós hónapokkal később fogta föl, ahogy azt is, hogy ne parancsolgasson.)

2, nem volt ilyen kitétel, de egyébként se nagy a család. És senki nem kapkodta ki kérdés nélkül.

3, nem volt ilyenre szükség. Soha senki nem nyúlkált. Jó a környék vagy van egy "kisugárzásom"? 🤔

4, Egészségesen igen. És nem, nem fogadni el. Az első pont úgy lett tápszeres, hogy nem küzdöttem eleget és szarabb volt neki is a tápszer, sokat kínlódott (reflux, hasfájás, sokat próbálgattuk mire meglett a jó). Másodikkal küzdöttem. Kellett nála is pótlás, de nem adtam fel.

5, Francokat. Első után vérátömlesztést kaptam, felállni alig tudtam. Az apja hozta oda szoptatni is.

6, bőven elegek voltunk az apjával, nem kellett babysitter. De a nagyik is csak babázni jöttek (úgy hogy itthon voltunk), nem babyszittelni.

7, nem szakmám, pont ezért műveltem ki magam

8, Nem. 3 év és csak ovi. Bejött.

9, nem gondolom, hogy új kell, de új lett, mert lusta lettem volna vadászni a használtat. Csak másodiknál lett használt (az elsővel használt). Egyébként még a 9 ezres kika-s kiságy is kiszolgált két gyereket.

Hát elég megmosolyogtató lista, egye pontján pedig egyenesen rossznak tartom.

1. Jöhettek volna látogatni, odaköltözni nem engednék senkit. Pedig covid első hulláma alatt született a gyerek. Viszont messze laktunk, nem tudtak jönni azonnal, de hidd el, nem fogtok jobban összeszokni, ha kizársz mindenkit. Kedves ismerősöm szerintem a karját odaadta volna ha az anyukája megéri, hogy láthassa az unokáját.

2. Nem muszáj odaadni senkinek a gyereket, bár gyanítom hogy ha valaki akarja tartani az tudja mit kell csinálni, aki meg nem tudja, fixen nem emeli fel. Tudom, mert 25 évesen soha nem volt mégbabaa kezemben, és a kezembe nyomták és nagyon megijedtem, nem akartam tartani.

3. Teljesen felesleges ez a tábla, SENKIT se érdekel az utcán a gyereked. Hidd el. Az enyém is cukiskodott valamit az én reakcióm az volt, hogy "awwwwwww" az utca emberéé pedig semmi, oda se pillantottak. Ha valaki mégis odamenne, van szád, hogy szólj, de ilyennel még nem találkoztam.

4. Tök jó hogy elfogadod ha nincs tej és tápszer kell, ez a legpozitívabb dolog a listádon. Az én fiam egészségesen étkezik alapból, de igenis engedem néha gyereknek lenni és nasizni valami finomat. Nem tilos és helytelennek tartom a full tiltást. Vizet iszik az esetek 50%-ban, tejet mondjuk 40%-ban, és gyümölcslevet 10%-ban. Most épp nem eszik húst, de kétpofára tömi a zöldséget, gyümölcsöt, rizst, krumplit. Én ezzel megvagyok elégedve és szívesen adok neki néha egy darab csokit, vagy sütit. A mértékletesség a kulcs.

5. Na ezen ráncoltam össze a homlokom. Ja ha épp úgy van, hagyd aludni persze, de amikor már 2 órája ringatod az üvöltő gyereket éjjel 1-kor, nem esik le a gyűrű az apuka ujjáról ha átveszi tőled. Pláne hogy ő sem fog tudni aludni az ordítástól. Nem minden baba álombaba eszik, alszik, gőgicsél. Emlékszem 6 hetes volt a pici, és a férjem elvitte babakocsival hogy tudjak aludni. Levitte a közeli parkba. Hallottam a lakásban hogy kint ordít (ringatta a férjem, nem a babakocsiban volt) és inkább lementem mert úgyse tudtam aludni. Ebben ketten vagytok benne, mindketten hullák lesztek. Az se jó ha te a nem alvástól botladozol gyerekkel a kezedben, nagyon veszélyes lenne rá. Szóval ne jelents ki ilyet előre, nem tudod milyen lesz a baba. Mondom, ha telitorokból ordít mint az enyém, akkor úgyse alszik a férjed akkor meg már lehet osztozni a terheken. Amúgy se akarj mártír lenni, nem kifizetődő.

6. Egyéni preferencia. Nálunk se kellett még, pedig nagyi sincs. Párszor kellett tesóm segítsége, mert én kórházban voltam. Amit egyébként kalkulálj bele, hogy van ami felett nincs kontrollod.

7. Ez elég nyilvánvaló, szerintem nincs olyan aki ne így csinálná.

8. Pontosan így csináltam, ez a másik amivel 110%-ig egyetértek. Imádja a gyerek a bölcsit, sír ha beteg és nem mehet.

9. Ezzel is egyetértek. Ha újrakezdeném, nem sok új cuccunk lenne. Hatalmas pénzkidobás volt egy csomó "esszenciális" termék.

A listádat átgondolnám, de kiegészíteném azzal, hogy módjával halmoznám el a gyereket játékkal. A környezet inkább szálljon be a nagyobb, drágább dolgokba, hidd el nem akarsz a 23. apró mütyűrre rálépni.

Illetve ideje korán megmutatni az idősebb rokonokbak, hogy ne szóljanak bele semmibe, tartsák meg maguknak a gondolataikat.

😂😂😂 A babakocsis táblán felvihogtam.

Egen.. Isten mentse meg azt a szegény emberfiát.. Szegénynek pihenni kell.. Nehogy felmerjen éjjel kelni akár 1x is..

Te hordod ki, te szülőd meg, de ő pihen helyetted.. 😂

Ne adj isten, ha a gyermeked többemberes, pokoli hasfájós lesz, te meg kimerült mindenhogy, majd átértékeled ezt 😂

Te 24 órázni fogsz. Nem csak 10 órázni..

Az ugye meg van, hogy mindketten ugyan annyira vagytok szülők? Tehát apuka ne csak akkor tisztelje meg a gyerekét, ha kedve van hozzá. Igen is vegye ki a teljes részét mindenből, és igen is állítsd oda pelenkázni, fürdetni, etetni.

A legtöbb nő teljesen kisajátítja a gyereket, utána meg csodálkozik, hogy apuka tojik a gyerekre, nem alakul ki olyan kötődés, vagy a férfi bármilyen helyzetben (mondjuk kórházba kerülsz) el se tudja látni a gyereket, mert soha nem volt rá alkalma.

Az is meg van, ha te vissza mész dolgozni attól még ugyan úgy ott lesz a háztartás és a gyerek? 🤔

Szóval ennyire azért ne emeld piadesztára az emberfiát..

Az első gyerekünknél az egyetlen kikötésem annyi volt, hogy nem aludhat köztünk. Na ez 1.5 évesen megdőlt mikor jött a durva szeparáció..

3 gyermekünk van, mind egy idő után köztünk aludt. 😂