Akinek szinte mindenről megvolt az elképzelése úgy mint nekem, szülés után mi az ami ebből megvalósult?

Azon én is felröhögtem, hogy hagyjuk apát pihenni.

Az ilyen anyukákból lesznek olyanok, akik 3 hónap múlva már zombi üzemmódban vannak, mert olyan fáradtak. Nyilván nem azt mondom, hogy minden éjjel mindig keljen fel, de igenis van, amikor fel kell ébreszteni, és segítséget kérni. Mert van, hogy órákig fent van a baba, vagy 20x ébred. Nem lehet mindig egyedül.

A férjem nem igazán ébred fel a sírásra. (Múltkor éjjel porszívóztam a gyerek orrát, arra sem ébredt fel.) De elmondta, ha bármi van, szóljak, jön. Mert ez így működik. És nem, ne csak akkor foglalkozzon a gyerekkel, ha nekem dolgom van. Ha épp nincs dolgom, csak le akarok ülni meginni egy kávét nyugiban, akkor is foglalkozik vele, ez is alap.

A többi amit írtál, az meg olyan, hogy elképzelései mindenkinek vannak. Aztán javarészt az élet felülírja. :D

Nagyi akkor jó ha vigyázni kell rá de az első 2 hónapban nem nézhetik meg. Nekem fura. Szerintem inkább meg kell beszélni hogy mennyi legyen az a látogatás mennyi ideig tartson szerintem nagyszülőknek is joguk van látni. Nálunkez vonatkozik van a tesómékra is.

Sok ismerősöm úgy oldotta meg hogy minden nap más valaki jött és mindig hoztak főttkaját és így rákukkantottak a kicsire.

Nekem az első gyermekemet az anyukám fürdete először (Nem azért mert én nem tudtam hogy kell). Nagyon szép emlék számomra.

1. Nekem nagyon jólesett anyukám segítsége a szülés után. A férjem egy vagy két hetet vett ki, utána jött anyu egy hétig (nem aludt itt, reggel jött, este ment), tök jó volt, hogy volt kihez szólni.

2. Nem hiszem, hogy az általad felsorolatok kívül mások annyira akarnák fogdosni a babát. Mindenkinek van egy szűk kör, akikkel ilyen viszonyban van, mások nem is szoktak ilyet kérni.

3. Eszembe se jutott ilyet kitenni, de nem is nyúlkált bele senki.

4. Mindenki így indul, aztán lesz ami lesz. Ovis korig elég könnyű kitartani, de utána már látja a gyerek a társaknál is, hogy mi mindent esznek, és egy ponton túl szívtelenség mindentől eltiltani.

5. Ez nálunk is így volt sajnos, de nincs ez rendben. Apa ugyanannyira szülő, mint te.

6. Ha vannak aktív, bevállalós nagyik, általában nem kell bébiszitter. Ha nincsenek, akkor néha azért jól jön. Nekünk nem volt, mert az én szüleim, anyósom és a sógornőm egymás sarkát taposták, hogy segítsenek, de nem mindenki ilyen szerencsés.

7. Ezt nem igazán értem.

8. Ha 4 órában megy bölcsibe, mikor fogsz dolgozni? Mert ez így még akkor se jön ki, ha részmunkaidőben dolgozol, és a bölcsi szomszédságában van a

munkahelyed. Szerintem egy gyerek akkor menjen bölcsibe, ha mindkét szülője dolgozik.

9. Ezt én is így gondolom.

Nekem a párom előbb megébred a másik szobából a gyerekre mint én aki mellette alszom :D

Nincs kedvem a pontokra válaszolni egyesével, de az ember sok mindent elenged és más dolgok kerülnek előtérbe. Nálunk pl a nagyszülők jöhettek, de abból volt hatalmas sértődés meg vita, hogy nem akartam ideengedni a 2 hetes gyerekhez a sokadik barátokat akik gyárban, szállodában meg étteremben dolgoznak.

Olyan volt 2x is, hogy pici gyerek szaladt oda a babakocsihoz és nyúlt be extrém sebességgel. Löktem volna fel? Ők még nem tudnak olvasni. Mindig van nálam nedves törlő, megtörölgettem a kezét.

Nekem amúgy a tv volt amivel gyorsan szembeköptem magam, amikor rájöttem, hogy hoppá, azzal meg tudom inni melegen a kávém meg még egy wc-re is telik reggel csöndben :D

Nem szabad szerintem túlzott elvárásokkal lenni magunk felé mert csak megbolondulunk ha nem sikerül betartani, amúgy sem könnyű habos-babos időszak ez mint amilyennek az instán tűnik

1. Apum, illetve a férjem anyukája és párja a hazaérkezést követő hétvégén egy extra rövid látogatóba felugrottak, ami amúgy is meg volt beszélve, csak közbe szólt a baba. Ők is csak messziről kb 1 percig látták a picit, mert pont aludt amikor megérkeztek. Senki más nem jöhetett az első 2 hónapban. Januárban születik a második baba, nála is ugyanez lesz.

2. Nálunk én és a férjem nyúlunk a babához, illetve, amíg pici volt, anyósomnak engedtem, mert bíztam benne. Senki más nem foghatta meg. Azóta annyi változott, hogy a lányom eldönti, kihez megy oda, ha éppen van nálunk valaki (most 15 hónapos). De még így is gyakorlatilag az apjának és nekem hagyja csak, hogy felvegyük.

3. Nem tettem ki, enélkül sem mert senki a babakocsihoz jönni, főleg, ha a férjem is mellettünk volt. Amúgy, aki még akarja érinteni, az hidd el, nem fogja észrevenni a táblát.

4. Teljes mértékben így volt és van is az elejétől fogva.

5. Egy kezemen meg tudom számolni, hányszor kellett a férjemnek kelni a lányunkhoz az elmúlt 15 hónap alatt. Ezek is többnyire inkább mostanában voltak, mert a terhesség miatt néha nehezen tudok kikelni az ágyból. Mindketten tudjuk, hogy ha megszületik a második januárban, akkor több lesz, amennyit be fog kelleni segítenie, de nem zavarja. Engem jobban frusztrál, ha nem tudom teljesíteni a magammal szemben felallított elvásásokat, pl, hogy segítség nélkül is képes legyek ellátni a babát és a háztartást együtt.

6. Mivel a családban minden nagyszülő dolgozik, a rokonság és ismeretségi körben nincsen senki, aki tudna segíteni, így nálunk alap szabály volt, hogy a férjemmel mindenben arra készülünk, hogy mi ketten kell megoldanunk mindent. De ezt már az első lányunk megfoganása előtt megbeszéltünk. Azóta is mindent megoldunk,abból sincsen baj, ha egyedül kell valamit elintéznem.

7. Normál esetben ezt nem is kellene eltervezni, mert ez alap.

8. Mi is így terveztük, 2 év után mentem volna vissza dolgozni 6 órában, a lányunk pedig bölcsibe. De mivel úton a következő, így ez a terv dőlt.

9. Nem mindenben gondoltam így, de voltak dolgok, ahol első körben a használt holmikat néztem meg. Az más kérdés, hogy sokszor minimálisan volt csak drágább az új, ellenben a használt cucc ugyanabból le volt már amortizálva. Szóval ez kicsit lutri volt, így nem volt sem tervem, sem elvárásom.

Amúgy általában véve az a tanácsom, hogy legyenek terveid,de később a gyakorlat fogja hozni a dolgokat, nem a tervek. Jó ha van elképzelés, de nem kell görcsösen ragaszkodni hozzá, mert akkor csak magadnak fogsz felesleges stresszt okozni.

1. Baromira nem érdekelt senkit, hogy én mit akarok, anyósom közölte, hogy ez nem rólam szól, ne legyek önző.

2. Én a nővéremnek nem akartam odaadni, mert nagyon rossz a mozgáskoordinációja betegség miatt, csak ülve foghatja, az meg is valósult. Nekem minden ismerősöm megkérdezte, hogy megfoghatja - e.

3. Tőlem ez idegen, de sosem nyúltak még be a babakocsiba hozzá. Idegen meg sem kérdezte, ismerős meg nem a babakocsiban nyúlkált hozzá, legfeljebb elkérte tőlem, ha meg akarta fogni.

4. Ez simán ment, nehéznek sem találtam. Tej volt szerencsére, egyszer nagyon lecsökkent, akkor megpróbáltam teával meg szaporító fejéssel visszahozni, és sikerült is, de már meg volt véve a tápszer. Most hozzátáplálunk, főzök neki, és én nagyon élvezem, tök finom, egészséges kajákat lehet neki adni.

5. Ez is simán megy. Pedig a férjem itthonról dolgozik, úgyhogy egész nap tudna segíteni, és ajánlja is, de igazából megvagyok a babával egyedül. Ha nagyon nyűgös és muszáj csinálnom valamit, akkor lepasszolom, de amúgy főzés, fürdés, wc is megoldható, csak ki kell tapasztalni, hogy mikor tudod otthagyni, vagy hogy tudod vele csinálni a dolgokat együtt.

6. Nekem ez egy nagyon fontos pont volt, rengeteget küzdöttem is vele, mert nem tudott máshogy aludni, mint a kiságyában, fehér zajjal, de aztán lassan kitapasztaltam. :) Mostmár megyünk vásárolni, ügyet intézni, templomba rendszeresen, volt esküvőn, temetésen, házibulin, lakásavatón, most fogunk osztálytalálkozóra menni. Mindig megkérdezzük, hogy mit szólnak hozzá, ha vinném, de szerencsére minden barátunk imádja a kicsit. Ó, voltunk külföldön is repülővel, 4 napig jártuk Velencét egy 4 hónapossal. Szerintem nagyon jó volt.

7. Vegyész vagyok, de folyamatosan tájékozódom, utánanézek, ha eszembe jut valami kérdés, online kurzusokat hallgatok, kikérdezek hozzáértőket. Mindig egy lépéssel a kicsi előtt járok. Az angol nyelvű oldalakat, youtube videókat nagyon tudom ajánlani, sokkal könnyebb veled kompatibilis nevelési tippeket, tanácsokat, módszereket találni. Néha a magyar oldalak kicsit "le vannak maradva".

8. 3 gyereket akarok, a 3. után ez a terv, de ott még nem tartunk.

9. Vettem új és használt cuccokat is. Babakocsiból szerintem felesleges újat venni, bőven túl drága és nem ér annyit. Amúgy meg a szép új, csillogós babacuccok is egy pillanat alatt használtak lesznek, és nem mindig mondod meg a különbséget, hogy mi volt új. Én több új dolgot vettem, mint használtat, de a használtat is ugyanúgy szeretem, mostmár nem érzek különbséget. Babaruháknál nem tudtam megállni, hogy ne vegyek egy csomó újat, pedig kaptunk elég használtat is. De olyan halál aranyos babaszettek vannak. Grincses pizsi karácsonyra... Nekem ez a gyengém, de talán belefér. :)

Amúgy egy csomó ismerősöm mondta, hogy majd ha gyereked lesz, majd megtudod, majd rájössz, hogy nem úgy van. De ami fontos volt, azt úgy csináltam, ahogy akartam. Sőt, mindent úgy csináltam, ahogy előre elterveztem. Nehezebb volt, mint gondoltam, de hozzá lehet nőni a feladathoz. Mostmár azt hallgatom, hogy egy gyerekkel könnyű, várjak, amíg három lesz. :D

1. Szomjaztam a látogatókat, nagyon rossz otthon lenni nulla ingerrel

2. Megfoghatta mindenki aki jött, ha szerette volna, nincsenek infantilis ismerőseink

3. Amúgy se nyúlt soha senki hozzá, tábla nélkül sem

4. Ez így lett

5. Hát ez nonszensz, így is zombi voltam, volt hogy akkor se keltem volna fel, ha felráznak..

Muszáj volt hogy keljen ő is

6. Nekünk kellett babysitter, mert a nagymama dolgozik, nőgyógyászhoz, fogorvoshoz, tüdőszűrőre, körmöshöz nem lehet babával menni

7. Nem tájékozódtam, amit kell azt tudom

8. Így lett, csak én 6 órában mentem vissza

9. Nem veszek használt cuccokat, így gondoltam, így is lett

+1

Cumi nem kell vagy alig..

Nagy cumis lett mégis