Anyukák! Ti úgy érzitek, hogy szülés után nem tart vonzónak benneteket a férjetek?

Kedves mellét féltő nő!

15,46-os válaszoló válaszolt neked helyettem,ugyan ezt írtam volna én is.És elolvastam a kommentjeidet is,ezért is nem írtam hozzászólást.És ha már így leszólítottál javaslom ne szülj gyereket amíg csak ennyire felszínes a külsőségeknek szóló kapcsolatot tudsz kialakítani.

Tudod mit szokott a drága jó nagymamám mondani a fiúknak amikor megnéztek egy csinos az Ő nyelvén szólva cifra lányt??"Tudod fiam,szép-szép,de mit ér a szép tál ha üres?

Ne legyen kívülről annyira szép,de legyen sokat érő a tartalma".....hm milyen igaz ez.

Én még egyelőre kismama vagyok első babás. Sosem volt tökéletes az alakom és tisztában vagyok vele. A terhesség alatt nőtt a mellem és meg is ereszkedett. Na bummmm.... ez van. Ez ezzel jár és bevállaltam, ahogy azt is, hogy akár maradhat rajtam plusz kiló és a bőröm is repedhet. Így is lett. Szép zebracsíkjaim vannak a mellemen, a combomon és persze a pocimon is rendesen! A férjem mégsem szekál! Ő is látja és meg is jegyezte már, hogy jól kirepedeztem, de igazából őt ez nem zavarja! Szeret és tisztában van vele, hogy az ő kicsi fia miatt lett ilyen. Szerintem ez a természetes. Mármint így kellene minden férfinak hozzá állnia. Persze van kivétel.

Azzal egyet értek, hogy egy nőnek gyerek után sem kell elhanyagolnia magát, tehát én is fogok magammal foglalkozni szülés után csak úgy, ahogy előtte is. De ezekről a 'kis hibákról' nem tehetek, ilyen alkat vagyok.

Ha a csüngő cickóim miatt hagy el, akkor már régen rossz.

A férjem, állítása és a tekintete (egyéb testrészeiről ne is beszéljünk) szerint soha nem voltam olyan vonzó, mint a szülés, szoptatás után, pedig én nem láttam magam szépnek.

Igen, fontos, hogyan nézünk ki, de nem elsődleges. Az elsődleges a baba és ha neki az anyatej kell (márpediglen az kell), akkor megkapja akkor is ha napi három tábla csoki elfogyasztásával van tejtermelés. Majd eljön az az idő, amikor lehet rohangálni tornázni, a szoptatás időszaka nem ez.

Na akkor írok egy érdekeset. Mi sajnos a kisfiam apukájával még a terhességem alatt szétmentünk. Teljesen más okok miatt.

Hát mit ne mondjak, én kapkodtam magamra azért jópár kilót. 60 kilós voltam, nem csontsovány, de jó alakú, mindig hasvillantós cuccokban járkáltam, télen-nyáron. Szülés után 10-15 kilóval lettem több (másfél évvel utána vagyok most 68, de fogyózom már két hónapja). A hasam, csípőm, combom, mellem, fenekem csíkos, mint egy tigris. Még most is. Löttyedt lett az eddig feszes, szívesen mutogatott hasam. Én azt hittem, borzasztó csúnya lettem, és soha senkinek nem fogok így kelleni. Hát nagyon nem így van. Lépten nyomon kapom az ajánlatokat férfiaktól (sajnos még a megfelelővel nem találkoztam, de keresem), volt is egy ígéretes kapcsolatom. Amikor szülés után először látott meztelenül férfiember, hát borzasztó feszélyezve éreztem magam. Aztán rájöttem, hogy ha egy férfi szeret egy nőt, és ott áll előtte a nő meztelenül, akkor rohadtul nem a hibákat keresi rajta.

Nekem azóta egyáltalán nincs kisebbségi komplexusom a vékony csajszik mellett. Sőt, egy fiú haverom azt mondta - és ezen aztán totál meglepődtem -, hogy a vékony lányok max ruhában néznek ki jól, mert tényleg rájuk passzol a legtöbb ruha, de levetkőzve aztán nem, meztelenül csak az néz ki jól, akin van mit fogni. (ezzel nem szeretném megsérteni a vékony lányokat, ezt nem én mondtam, hanem haverom)

Szóval én azt hiszem, ha egy gyermektelen pasinak - és nem is egynek - én bejövök, gyerekkel együtt, a plusz kilóimmal, csíkjaimmal, akkor valószínűleg a férjek sem ábrándulnak ki a szeretett feleségükből csak azért, mert megváltozott a testük valamelyest. A gond inkább szerintem az, ha az anyuka elhanyagolja magát. Természetesen nem azt mondom, hogy úgy kell járni kelni a lakásban mint egy manöken, erre senki nem képes, de egy két alapvető dolgot meg lehet tenni, amiket baba előtt is megtett az anyuka. Én már csak tudom, hogy milyen az éjszaka közepén hajat festeni, mert máskor nincs rá idő, meg úgy egyáltalán, mindent éjjel csinálni, de én magam sem érzem jól magam, ha elhanyagolom a külsőm. A másik szerintem talán az, hogy - tudom, hogy nehéz - az anyukának legyen más témája is a babán kívül. Mert én elhiszem, hogy egy férfinek, még ha ő is az apa, szüksége van arra, hogy a feleségével el tudjon beszélgetni úgy, ahogy korábban. Én mindig figyeltem rá, hogy akkor beszéljek a gyerekről, ha kérdezik, de akkor sem úgy, mint akinek szófosása van. Az én helyzetem persze más, de szerintem egy családban sem szabad, hogy ez legyen az állandó téma.

Elnézést, hogy közbedumáltam, nem akartam kioktatni senkit, csak szerettem volna megosztani a gondolataimat.

Az a férj, aki elhagy szülés után, inkább hagyjon is el.

Férjem imád, imádott előtte is, terhesség alatt is és most is, 10 hós lányommal együtt. Igaz, nekem a testem nem változott, ugynaolyan vagyok mint előtte, de imádja a terhességi csíkokat, gerjed rá, mert az arra utal, hogy a nő már szült, és ez tetszik neki, szereti az anyákat.

És hogy nem hagyjuk el magunkat? Még egy jó fürdőt sem volt időm venni, hajat mosni is alig tudtam, pisilni is sietve mentem. És irigylem-vagyis nem, nem irigylem, de nem értem azokat az anyukákat, akik legnagyobb problmájuk, hogy szülés után 2 héttel mehetnek-e szoliba? vagy tornázhatnak-e? hol van erre idejük egy 2 hetes baba mellett? ---- ha tudja valaki, írja meg, mert én még így, 10 hó után sem tudom...

A 18:55-os nagyon jo dolgokat irt!Teljes mertekben egyetertek vele!

A mellet-felto nonek uzennem:

En nem szolok bele ebbe a sztem szanalmas dologba de egy valamire megkernelek.

20 eves kismama vagyok es nem egy liba ahogy te titulaltad a 20 eveseket.

Ferjnel vagyok,jelenleg kismama(tervezett baba).

Lehet h te 30 eves vagy,en meg egy 20 eves "liba",erdekes nekem meg sem jutott eszembe a mellem,pedig nem olyan mint a terhesseg elott.

Es ezt kapd ki:a ferjem meg jobban kivan mint eddig barmikor.

Csinosan oltozkodok,itthonra is sminkelek,nem zsiros a hajam,borotvalkozok.

A ferjem munkatarsai szerint a ferjem nagyon buszke lehet ram.Az utcan meg most is!!!!!nagy hassal is megtneznek.

En nagyon szeretnek szoptatni,a legjobb etelt szeretnem adni a gyermekemnek es remelem fogok tudni szoptatni.

Es adig lesz*rom h milyen a mellem.

Udv:30 hetes kismama

Igazságtalanok vagytok!

Itt nem az volt a téma h. félti a mellét, hanem az h. komplekszusa van attól,amilyen lett.

Könnyű támadni, nem vagyunk egyformák, és mindenki teste másképp változik, terhesség , szoptatás alatt.

Mindenki szálljon magába és gondolja át milyen volt a teste terhesség elött.Önkontroll.Gondolom sokan arra jutottak, h. feszesebb, vékonyabb.Jobban meg voltak elégedve küsejükkel.Hát csak ennek adott hangot valaki.

De hát sztem nem könnyítettétek meg a problémáját, mindenki nekiugrott.Pedig csak eggyüttérzést kért.

Buta libák vagytok ti......

Szégyenljétek magatokat

Egy 10hós anyatejes baba anyukája