Mit gondoltok arról, hogy valaki annyira szereti a munkáját, hogy a gyerekét minél hamarabb bölcsibe adja, csak hogy mehessen vissza dolgozni?

"Erre volt a válasz az, hogy külföldön ez a normális, nem a 3 évig tartó otthoni lablogatas."

Aha, szóval a külföldi anyák, akik napi néhány órában ellébecolnak valami lájtos munkahelyen, rögtön keményen dolgozó emberek lesznek, szemben az otthon lábat lógató magyar anyákkal XD XD Ez egyre jobb lesz :)

Hiszen evidens, hogy a 24 órás gyermekfelügyelet a láblógatásról szól. De ha pénzt kapsz ugyanezért, mert mondjuk bébiszitter, óvónő, dajka vagy gastouder vagy, akkor már kemény munka :)

Másik, hogy a kérdés azokra vonatkozott, akik MINÉL hamarabb visszamennek. TEHÁT jóval a gyerek 2 éves kora előtt. Hogy jönnek ide azok, akik 3 évig otthon vannak? Szerintem nálunk is ritka mint a fehér holló, hogy valaki 3 évig itthon van. A gyerek 2 éves kora körül megy vissza az átlag, mert onnantól lehet bölcsibe adni, csakúgy mint a szuper külföldi anyák. Ők is csak akkor tudnak visszamenni dolgozni, amikor le tudják adni valahova a gyerekeket. Ez nem atomfizika.

Egyébként nagyon sok külföldi ismerősöm van, és egyöntetűen a magyar rendszert tartják jobbnak. Irigyelnek minket. Úgyhogy ebben sincs igazad, hogy az a normális, csak azért mert a nagy külföldön az van. Iganis hogy az lenne a normális, ha minden anya megtehetné, hogy a gyereke első két évét együtt tölthetnék.

51 amúgy akiket en ismerek külföldi anyák ugyanúgy nem dolgoznak. (Vagy tényleg max 4 oraban). Mivel a bolcsi amúgy se veszi be őket egész napra és ha beadják a keresetük el is menne rá, tehát akkor mi értelme is lenne? Nyilván van aki annyit keres hogy megéri. Csak a nagy különbség, hogy vannak mitikus helyek a világban, ahol megél egy csalad egy fizetésből is. Ideiglenesen legalább mindenképp. Amerikai ismerősöm pl intenzív osztályon nővér. Ő visszament dolgozni hamar, mert ő keres jobban, de ott meg utána apa maradt otthon a gyerekkel.

Szoval azért mindenhol máshogy van de azt gondolom a kérdés valóban arról szólt, hogy mi a véleményünk arról, aki nem kényszerből és nagyon hamar visszamegy a gyereket meg intézménybe adja. Ez azért amúgy szerintem ritka, de aki így gondolkodik ott mindenkinek jobb, ha valóban visszamegy.

A megélnek egy fizetésből is azért erős túlzás, nem kell azt hinni itt se , hogy külföldön apuka 6-8 órás napi munkájából elél 4 ember főleg a méregdrága albérletekben. Ez így csúsztatás.

Kivétel ha apuka valami nagyon spéci szakmában jó pozícióban dolgozik, de az ugyanígy itt is megvan, itt is van olyan férfi aki maga keres annyit, hogy elél belőle a család vígan.

De külföldön is sokaknak a kaka se rossz, itt meg minden diktatúra egyből. Például ismerek olyat, akik NY-Európában élnek, férje sofőr, hajnal 3-tól este 18-ig oda van, ja napi 15 óra, tehát az egy dupla állás úgymond, jóhogy megélnek egy fizetésből és anyuka nem dolgozik.. De ha 8 órát menne csak akkor igen kevés lenne a bevétel 4 emberre.

Másik ismerősöm Anglia, a férfi diplomás állásban dolgozik kint, de nem élnek meg belőle 4-en az albérlet árak mellett, másodállásba jár hétvégente meg este a férfi, az is dolgozik napi 16 órát. Ez se teljesen oké..

Mi egy fizetesbol elunk itt Magyarorszagon. Gyesen vagyok, nem is tervezek dolgozni meg par evig. 4 gyerekunk van. Atlag csalad vagyunk, a ferjem sem keres atlagon felul vagy max csak kicsivel. Nincs masodallasa, nem jar hajnalban, ejszaka, hetvegen.Sporolunk, beosztjuk. Mi igy latjuk jonak, h inkabb szukosebben elunk, de rengeteget foglalkozunk a gyerekekkel.

Ismerosomeknek magasabb igenyei vannak. Ott inkabb meloznak kicsi gyerekek mellett is latastol vakulasig. Nekik igy jo, nekunk meg mashogy.

Mit gondolok? Az ő életük, azt csinálnak amit akarnak, egyébként meg nem kötelező három évet otthon maradni, ez valami szoci korszakból berögződött maradvány szokás, hogy lenézik, aki merészel hamarabb visszatérni az életbe, mint három év.

Én ugyan nem dolgozni megyek vissza, hanem befejezni az egyetemet, két félévem fog maradni szülés után. De mivel nyáron fog születni, úgy tervezem, hogy egy évig leszek vele itthon, aztán az eredeti terv a bölcsi volt, de anyám elhordott mindenféle szívtelen anyának, szóval megegyeztünk, hogy ő fog jönni babázni amíg én az egyetemen vagyok, mert addigra pont kitölti a negyven évét és mehet nyugdíjba. Nem hiszem, hogy ez akkora kegyetlenség lenne, én meg is bolodulnék, ha három évig kellene itthon a gyerekkel gügyögnöm null-huszonnégy. Később sem tervezek főállású anya lenni, mert nem azért tanulok, hogy a diplomámat vitrinbe rakva nézegessem.

Ha mondjuk úgy alakul, hogy besikerül három gyerek idővel, akkor viszont már lehet itthon maradnék, mert három gyerekkel már tényleg melós az élet. De szerintem akkor beindítanék valami itthoni vállalkozást vagy komolyabb hobbit keresnék, esetleg belefognék komolyabban a papagáj tenyésztésbe, vagy bármibe aminek nincs köze gyerekekhez, mert én úgy látom, hogy azok az anyák akiknek az élete csak a gyerekeik meg a főzés-takarítás körül forog, kicsit bekattannak.