Miért nem tudják a szülők elfogadni mások sérült gyerekét?

" mivel nagyon kevés a velük foglalkozó intézmény, a szülő foggal-körömmel ragaszkodik az integrációhoz."

Ez egyáltalán nem így van. Én írtam azt a választ, amiben az enyém volt a sikító, harapós gyerek(aki ezek mellett szépen rajzolt, szuperül színezett, okosakat mondott, beszélt, és másokkal játszott, de ha valami nem tetszett, hiszti, kiabálás, csapkodás volt) és délig járhatott egész életében. Az életben nem vittem volna speciális intézménybe, ahol beszélni, rajzolni, játszani, szobatisztaságot tartani nem tudó gyerekek, vagy másik könnyen kiboruló van. NEM OTT A HELYE. Ott a helye a többi gyerekkel, csak kellett volna kapnia valakit, aki elkapja a kezét, mielőtt üt, kiviszi lehiggadni és rendes vele, esetleg megöleli, ha kiborul, vagy csak hagyja lehiggadni egyedül, csoporton kívül. EZ KELL a viselkedésproblémásoknak, egy árnyékpedagógus, aki őket követi és megakadályozza, hogy a gyerek kárt tegyen másokban. Szerencsémre az én gyerek kicsi és vékony volt, a harapása sem látszott meg senkit, ellenben azok az átlagos gyerekek, akik nagyobbak voltak, bosszúból jól elagyabugyálták, aminek nyoma is volt, az óvónő meg szerette volna, ha tanul belőle és "látja a következményeit a tetteinek, hogy megértse". Egy szavam nem volt, mert az enyém is odacsapott és általában ő kezdte, de helytelítettem rendesen. Nyilván szrt sem tanult belőle a gyerekem, mert nem volt képes rá, nem direkt csinálta a dolgait.. másik közegben mindig egy angyal volt, oviban egyszerűen kiborult, játszóházban imádta minden szülő és gyerek.. ELTELT 2! év, most ötös a magatartása mindamellett, hogy kitűnő egy normális suliban, ahol egy óra alatt 3 oldalt töltenek ki, és 3ig bent van. Egy jó szigorú, kiabálós tanárnője van, aki a "zaklatást" is elítéli ugyanúgy, mint a kiborulást. Tehát mások is ha rosszul reagálnak a kiborulásra, ott ültek az enyémmel a büntiben, illetve ha láthatatlanul csak hergelték, akkor is, és akkor az enyém nem ült ott. Kb fél év volt, ped. asszisztens nélkül ahol elfogadást és korrekt, szigorú bánásmódot tapasztal a gyerek, csodálatosan működik. Versenyeken indul, és legyőzi a sok átlagost, sőt, viselkedésben is jobb több átlagosnál. Mi lett volna vele szegregálva? Kétségbeesésesemben azt is próbáltuk, na ott ön-és közveszélyesnek nyilvánították, kivettem gyorsan magántanulónak, a zárt osztály szinten(amit az ép értelmű alapítványi sulik képviselnek) megőrült, pedig csak egy viselkedészavaros volt vele, a többiek a gyenge képességű-bizarr viselkedésű gyerekek.

Több asszisztens kell, több szigor és kiabálás, mint amit a mai tanterv megenged, illetve EGYENLŐ BÁNÁSMÓD. A mi nyugdíjas pedagógusunk nagyon korrekt, vannak dolgai, de nem kezeli máshogy a gyerekem és nem tűri meg a szélsőséges viselkedést. Jutalmazni nem jutalmaz, ami tök vicces, de az én gyerekemnél sosem működött, mert nála nem döntés kérdése volt a viselkedés, hanem idegrendszeri probléma. Most kevésbé szorong a kiabálós igazságos tanárnővel, nyugodtabb a környezete, mert nem hagyják szekálni, illetve nem kezd ideges sem lenni a hangzavartól, mert a tanárnőnek olyan hangja van és olyan kevés tűrőképessége, mint neki. Tehát rákiabál az osztályra, hogy halkabban, és halkabbak lesznek, a gyerekem meg nyugodtabb a csendtől és biztonságban érzi magát attól, hogy hallgatnak a tanárra. Nem azért, mert a gyerekemnek akar jót, érzi hol a határ, és amilyen szigorú, hallgatnak is rá. Persze néha vicces is, de kedves nem szokott lenni. Amikor helyettesítés volt, a gyerekem kiborult, verekedett, és mondta is, hogy senki sem hallgat a többi tanárnőre, csak az övére.

Ja és nagyon kevés elvárása van a tanárnak, nem monitorozza a gyerekeket folyton, hogy ki csinálja. Aki épp nem csinálja, nem érdekli, aki nem érti, az sem érdekli, de így nyomás, hogy "gyere ülj ide és csináld, én meg kérdezgetem kell-e segítség, javítgatom a hibáidat". Olyan, mint egy "rossz tanár", akit mások kerülnének, mert most nem ez a módi, de nyugodt légkört teremtő, kevés elvárásos, szigorú büntetéses, fegyelmet tartó tanár, és iszonyat mázli, hogy hozzá került a gyerekem.

Mióta ilyen közegben mozog, azóta különórán is megállja a helyét(bár nem úgy, mint a tanáránál a suliban), de már így választok, hogy szigorúbb legyen a tanár. A dühkitörések meg amik másoknál vannak néha, mivel idősebb lett, javult az önkontrollja, önismerete, már csak kiabálások, nagyon ritkán rácsap az asztalra vagy megrúgja a széket, szinte nem is, évenete kb 2x volt ez(egyszer a helyettesítő tanárnál..) IDŐ kell nekik, hogy tudják magukat kontrollálni, spec suliban esélye nem lett volna, most meg 8.osztályos gimit nézünk, csak jövőre felvételizne, de már a felét tudja a teszteknek, mert értelmesebb jóval másoknál, csak ez nem látszott a viselkedésén.

NEM KELL speciális iskola, sőt ROSSZ a jó képességű, verekedős gyerekeknek. Szigor, igazságosság kell, ami a többi gyereket csendben tartja és nem szólnak oda a másiknak, mert tudják, hogy ők is büntetést kapnak, illetve szabadság, hogy ne vegzálják őket folyton, mert az is hozzájárul ahhoz, hogy a tűréshatáruknak hamarabb annyi, ha nincs kedve tovább színezni, vagy feladatot kitölteni, ne érdekeljen senkit, nem szórakozásból csinálja, hanem mert épp rossz az idegrendszere, ha nyugiban csendben ülhet és firkálhatja a radírját vagy ilyesmi, egy idő után dolgozni fog. (de később otthon vagy korrepetáláson KETTESBEN tanítsa meg valaki az anyagot nekik, csak akkor tud dolgozni, ha tudja!)

Na mindegy. NEM speciálisba valók a viselkedészavaros ép értelmű gyerekek. A tanulási nehézségesek igen, kellene nekik külön szegregált rész, illetve az ép értelem határát fentebb kellene tenni, mert a 90 iqs gyerek látványosan nehezebben érti meg, 5x mutatják sem igazán érti, ami frusztrációt szül. Az enyém pl nem bírja az ilyesmit, és annakidején én sem bírtam, elmegy vele az idő és utána nemtudják tartani a tanmenetet. Náluk a tanár csak ráhagyja arra, aki nem érti, és napköziben csak velük foglalkozik, de így sem elég számukra, egyszerűen több időt igényelnek mert nehezen értik meg amivel elmegy a nap. Ezt hívják speciális tanmenetnek, ami az enyémnek nem kell, sőt, a gyenge tanulóknak meg kellene, mert máshogy nem értik, és ha már az elején nem értik, később borul minden.

Fejtse már ki valaki, miért pontoztak nullára, amikor a valóságot írtam le, és ez működik? A szigorú, hanyag tanárnő kevesebb elvárást támaszt, de csendet és ezzel minimális, ingerszegény környezetet teremt, ami nyugodt, kiszámítható, így a gyerek nem feszült, ideges, alig van dührohama és képes dolgozni, folyamatosan hozza fel a teljesítményét, ahogy nő a tűréshatára!

Egyszerűen nálunk ez történt, látszik a magatartás jegyén, és ha nem töltöttük volna a délutánt itthon kettesben az órai anyag és leckék pótlásával, a könyvein is látszana. Csendben, kevesebb ingerben, kisebb feszültségben nem telítődik túl és jól tud dolgozni! Ahogy telik az idő fejlődik és egyre jobban vissza tudja fogni magát, a dühkitöréseit, érzelmeit csillapítani. Másik tanárnál meg balhé van, és szépen el si mondja, hogy mindenki kiabál, senki sem hallgat a tanárokra, az ő tanárnője kell neki, mert rá hallgat és képes rendet tartani és nem szól rá, ha épp nem csinálja.

A dühkitöréses gyerekeknek nyugalom kell, egyenlő bánásmód, irányítás, és ugyanolyan elvárások, mint a többiek felé. Aki volt már szegregált közegben, az tudja, hogy ez ott nincs meg, mert nem képesek rá, egymást hergelik kiborulásig és még tanulni sem tudnak.

Vagy az nem tetszik, hogy a lassú felfogású/rossz képességű gyerekeknek javasoltam a szegregációt? Pedig elég egyértelmű, hogyha 5x annyiszor mutatod meg többféleképpen és úgy is alig érti, alig tudja kivitelezni, akkor nem lesz képes tartani az ütemet, mert ez a tanulási tempója. A gyerek lassabb, tehát lassabban kell tanulnia. A dühkitörésesek nem lassabbak(általában), ezért nem kell nekik szegregált oktatás. A legtöbb gyerek meg felfogja/kivitelezi első két átlag magyarázatra, max nem csinálja meg, ha dühös típus, de megérti, és amint el lehet érni, hogy ne legyen dühös, szépen meg is csinálja.

Értem, hogy kellemetlen, hogy verekszik és kiabál, de ez ideiglenes, kellene valaki, aki megfogja a kellő pillanatban a kezét és nyugodt légkört teremt, hogy le tudjon higgadni, mert nem a semmitől ideges, hanem túlérzékeny rengeteg dologra/tettre.

31:

" mivel nagyon kevés a velük foglalkozó intézmény, a szülő foggal-körömmel ragaszkodik az integrációhoz." Ez egyáltalán nem így van.

Az életben nem vittem volna speciális intézménybe, ahol beszélni, rajzolni, játszani, szobatisztaságot tartani nem tudó gyerekek, vagy másik könnyen kiboruló van."

31-es, végigolvastad, amit én írtam?

Mert ugyanazt írod, amit én.

Igen, én is azt mondtam, hogy nem viszem az EGYMI-be a gyerekem, mert ott olyan súlyos esetek vannak, ahol a gyerekemnek semmi keresnivalója. (Meg sem tehetném, mert azt a Szakértői Bizottságnak kell kiírni, és ők sem fogják.)

Tehát marad az integrált óvoda, ahol szenved az enyém, szenvednek a többiek, és szenved a pedagógus is. De azért viszem oda, mert nincs neki való intézmény. Mégis rám köpködnek, én vagyok a hibás, és nekem kéne elvinni a gyereket valahova. Hogy hová, az senkit nem érdekel, csak ne ott legyen.

Szerintem minden problémás gyermek szülője nagyon boldog lenne, ha lenne erre valami megoldás, de nincs.

Amúgy az árnyékpedagógus hivatalos neve pedagógiai asszisztens, és például az én fiamnak is ki volt írva. Nem kaptunk. Sem fejlesztést. Pedig én 3 éves kora óta hordtam kivizsgálásokra. De az egésznek csak annyi értelme volt, hogy le volt írva ,hogy problémás, tehát át nem veszik egyik másik intézménybe sem.

32-es, itt mindenkit lepontoznak, mert nem értik az egészet.

A szülők nagyon eltérő álláspontot képviselnek, mint te. Általában azt gondolják, hogy minél többet követel egy tanár, annál jobb az iskola. Az a gyerek meg, aki nem hajlandó a tanár utasításait követni, neveletlen.

Amúgy én értem, amit mondasz. Én is megnéztem szegregált iskolát. Ott ült 8 übergáz gyerek, az én fiam szerintem 10 perc alatt kiborulna tőlük. Minden rájuk van hagyva, minimális elvárást sem támasztanak feléjük, mert szegénykék, úgysem képesek rá. Pedig szerintem mindegyik, amelyik oda járt, ennél többre lett volna képes! Én sem adnám oda a gyerekem.

Amúgy alsóban nekünk is szerencsénk volt a tanító nénivel, majd nézd meg a felsőt.

A fiam 6. osztályos, és teljesen kivagyok már attól, ami az iskolában megy. Heti szinten beírások, ilyenek miatt, hogy dobálta a tolltartóját. Házi feladat hiány miatt most rontotta le a jegyeit, így fél év előtt gyorsan beírtak neki néhány egyest, hogy jól lerontsák a jegyeit. Én nem is tudtam ezekről, mert persze soha be sem írják a Krétába. Ha bemegyek, hogy beszélgessek a tanárokkal, akkor persze mindegyik nagyon kedves. Utána meg hetekig terrorizálják a gyereket, hogy hogy mert otthon panaszkodni az anyukájának. Hiába van neki kiírva többlet idő, most is azért kapott egyest, mert nem tudta lemásolni a tábláról az anyagot, de mielőtt beírta neki a tanárnő, még az egész osztálynak körbemutogatta, hogy mennyire hülye már, hogy erre sem képes. Kacska keze van, oxigénhiányos, alig tudja megfogni a ceruzát.

Az osztályfőnök egy idegbeteg nyugdíj előtt álló liba, egész álló nap ordibál. Amikor bementem, hogy a gyerekemet kékre-zöldre verték a többiek, az volt a válasza, hogy a gyereknek nincs zöld toll a tolltartójában. Eszméletlen! De váltani persze nem tudok, mert le van írva, hogy problémás.

Szóval azért drukkolok, hogy nektek jobb legyen a felső.

"Nem fogadják el, hogy SNI diagnózisuk van."

Ebből is látszik, hogy mennyire tájékozatlan vagy. Szerinted mit jelent, hogy sni?

Sajátos nevelési igényű. Ez egy nagyon tág kategória, a növényi vegetálástól elkezdve a testi fogyatékon át a diszlexiáig mindent takart. Nem jelenti azt, hogy el kell vinni speciális óvodába/iskolába. Mint fent már leírtuk páran, nincs az ilyen gyerekeknek speciális intézmény.

Érthető a frusztrációd, de gondolj bele, hogy annak a szülőnek milyen nehéz. Nekik nem segít senki, ellenben mindenki támadja őket, hogy miért nem tesznek valamit. Amikor nem tudnak semmit sem tenni! Semmit. A hiba a rendszerben van.

Ha meg akarod oldani a helyzetet, akkor gyűjtsetek aláírást, hogy az adott gyerek mellé vegyen fel az óvoda pedagógiai asszistenst. Kap fejlesztést? Az sem ártana. De nem a szülő hibája, hogy ezekre nem költ az állam.

36os vagyok

#35 nehogymár én legyek tájékozatlan. Hát, őszintén, szarok rá.

Én annyit látok az egészből, hogy mióta ez a gyerek odajár a fiam utál ovodába menni, minden reggel fél óra alkudozás és könyörgés, sírás és hiszti az ovi és nincs olyn hét, hogy ne lenne valami sérülése amit a beteg gyerek okozott.

Nem érdekel más szülője. Addig nem, amíg ő fütyül a saját gyerekére és azt mondja rá, hogy majd kinövi és nem fogja fel, hogy a gyereke problémás.

37, mi az, hogy "nem fogadják el, hogy SNI diagnózisuk van"?

Az SNI nem diagnózis.

Van egyáltalán bármilyen "papírjuk", vagy ti talaltatok ki, hogy a gyerek biztos "SNI-s", mert nem bírnak vele?

#38

természetesen van papírja. Amikor felvették a csoportba a csoport vezető nevelő minden szülőt megkérdezett, hogy SNI gyerek csatlakozik a csoporthoz, kicsit beteg, problémás, van-e ezzel gondunk. Természetesen senkinek nem volt, mert mindenki toleráns a szülők közül. Csak azt nem gondoltuk, hogy ez a gyerek majd agresszívan lép fel és még őt fogják tutujgatni és másik 22 gyerek kerül hátrányba miatta. Amúgy ebbe a csoportba az egyik nevelő gyógypedagógus képzettségű, azért is rakták ide.

Érdekes. GDPR miatt ilyet nem csinálhatnának. Nem kell egy szülő engedélye se és el se mondhatnák.

Ha az ovi alapító okiratában benbe van, hogy adott problémával fogadnak gyereket, akkor felveszik és kész. De egy ovi se fogad "minden SNI-st". Olyat fogadhat, amire van képzett szakerő és a gyerek után járó emelt támogatásból biztosítania is kell.