Császármerszés vagy természetes szülés?

Nyáron születik az első babám. Szeretnék természetes úton szülni, de nem fogok a kardomba dőlni ha nem jön össze.

Gyerekápoló vagyok, sajnos sok születési sérülést láttam már (mind anyán, mind babán), így sosem volt bennem, a "minden áron természetesen".

Császár.

Bikinivonal metszés. A varrást plasztikai sebész csinálja.

Harom huvelyi utan onszantambol nem kernek csaszart, en attol jobban tartok, mert nem ismerem. De volt mar tobb mutetem, kisebb is, nagyobb is es nem igazan elveztem egyiket sem finoman szolva.

Amugy a harmadik szulesnel nagyon kozel kerultem a csaszarhoz (mar a mutoben fekudtem elokeszitve, nyilatkozat alairva, anesztes a fejemnel tettre keszen), mert ugy adodott, hogy a baba miatt szukseg lehetett volna a csaszarra, egy pillanatig nem sopankodtam miatta, nem ellenkeztem, nem eroltettem a huvelyi szulest. Vegul sikerult a mutatvany, johetett a baba huvelyi uton.

Hüvelyi.

Volt egy nagyom könnyű, szuper szülésem és egy második borzalmasan fájdalmas soha többet nem szülök szülésem lepenyleválasztással, de még így is inkább ez, mint császár.

Természetesen, ha nincs választásom, és az életünk múlt volna rajta, akkor nem tiltakoznék a császár ellen, de szerencsére sikerült normál úton megszülnöm a fiaimat.