Ikrekkel lettem terhes de már van egy 2 éves fiam mit csináljak?

Három gyerekünk van. Mindegyiknél végigvettünk minden eshetőséget: mi van ha az első hónapoktól feküdnöm kell, (nem csak a fizetés esik ki, de a mindennapi életben is változás van), mi teszünk, ha ikrek, miből élünk meg, ha betegen születik, és nem tudok évekig dolgozni, hogyan oldjuk meg, ha fejlesztésre szorul a születése után.

Megterveztük, mekkora összegből élünk a gyerekek után, nemcsak az első évet, mikor megyek vissza dolgozni az első, második, harmadik után, kapok-e részmunkaidős állást és meddig, ha már háromról kell gondoskodni.

Elhiszem, hogy az ikrek gondolatát hirtelen nehéz feldolgozni, de tessék hozzászokni, és felnőttként cselekedni.

A döntés a tiéd és a férjedé. Apropó, férj, ő mit szól a te ötletedhez?

3 gyerekem van, eszem ágában nem lenne elvetetni tervezett gyereket, csak mert többen vannak, de azt is bevallom, hogy NAGYON örültem neki mindhárom alkalommal, hogy egyedül vannak.

Én tökre megértem, hogy pánikot kaptál elsőre, az ikrek miatt én is megijedtem volna, de önmagában a 3 gyerekben semmi rémületes nincsen. Most őszintén, 2 vagy 3, mi az a hatalmas különbség, ami miatt pánikolni kéne? És igen, ha a harmadikból lett volna harmadik meg negyedik, akkor is megtartottam volna.

Akkor én mit mondjak? Amikor eldöntöttük, hogy legyen baba, belevágtunk. Kiderült 3-as ikrek. Én szó szerint padlót fogtam, ahogy a férjem is. Segítségünk nem volt, csak mi ketten. Amikor 7 hónapos lettem a férjem egy nap elém állt, hogy őt megriasztotta, hogy egyszerre 3 csecsemő lesz, ő ezt nem akarja, neki ez nem fog menni. Időt sem adott magának, elköltözött, majd a válópert is beadta. Egyedül maradtam. Augusztusban születtek az ikrek ( 2 fiú, 1 lány). Egyedül voltam velük, de mégis volt segítségem. Szomszédok sokat segítettek, még ma is úgy tekintenek a srácokra mintha még mindig olyan pirinyók lennének. Kollégáim is sokat segítettek. Ma már 19 évesek.

Az ember mindig tud megoldást találni.