Hogyan dolgozhatnám fel az abortuszt? Bővebben lent.

Már több mint egy hónapja volt a műtétem, tudom örökre bennem lesz, és nem is akarom és tudom elfelejteni.Az első napokban sírtam egész nap, reggel úgy keltem, hogy 2 perc múlva már sírtam, napközben kicsit jobb volt, este megint sírás és befordulás. Teltek a hetek egyre ritkábban fordult ez elő. Viszont még mindig van bennem egy nyomás vagyis inkább egy súly amint mintha mindenhova cipelnék magammal, ami miatt nehéz még a levegővétel is...Nem vagyok depressziós, csinálgatom a napi kis rutinom, igyekszem társaságba járni, elfoglalni magam, visszarázódni a rendes kerékvágásba. Tegnap pl. álmodtam is, méghozzá magát a műtétet egy másik szemszögből, illetve, hogy dől belőlem a vér miután elmegyek wc-re,de ezen nem aggódom mert azt gondolom, hogy ez a műtét utáni első mensim, de csak dől és dől(bocsánat, hogy ezeket így leírom). Szeretnék majd gyereket a közeljövőben, de meg kell teremtenem hozzá a szükséges feltételeket. De nagyon nehéz továbblépnem, mikor múlik vajon ez el? Jobb lesz-e valaha? Az azért nem lenne rossz ha nem kapnék sírógörcsöt napi 2x...Illetve nem tudok elmenni pszichológushoz mert nincsen rá pénzem:(