Kinek volt terhességmegszakítása kromoszóma rendellenesség miatt? Sajnos nálam nagy valószínűséggel az lesz. Teljesen kivagyok, úgy érzem nem bírom tovább.16 hetes terhes nem bírom elviselni a fájdalmat, hogy elveszítem. Első baba!

Szia! Nekem downos babám van, kislány, most 4 éves. Majdnem elvetettem. 4 évig vártunk rá, amikor végre ő lett. Teljesen kiborultam, hogy downos, már ott voltam a kórházban, h e.lvetessem. Nem tudtam megtenni, és most annyira boldog vagyok!! Mindenképp járd körbe a témát, mielőtt döntesz! Hihetetlen downosok vannak, sokan nagyon értelmesek, boldogok, nagyon szerethetők! A legtöbb enyhe szívbetegséggel születik, ami ma már simán kezelhető. Kérlek, menj egy downosok közé, beszélj downos szülőkkel, nem kell feladnod az életed mellette! A te kisbabád, akire úgy vártatok! Ne vedd el az életét, százszoros örömöd lesz vele, meglátod!

Puszillak, írj, ha segíthetek!

I.

Szia! Nem tudom, segít-e, de érdemes szerintem elolvasni:

[link]

Mielőtt bármit is csinálnál, menj el Dr. Bálint Sándorhoz a - Szt. Imre kórházban rendel.

A barátnőmnek is azt mondta az orvosa, hogy beteg a baba, vetesse el, de ő szerencsére elment ehhez az orvoshoz, aki alaposan kivizsgálta és mondta, hogy tartsa meg a babát, mert teljesen egészséges lesz.

És tényleg nagyon szép, okos kisbaba.

Szóval szerintem ér annyit a babád élete, hogy mielőtt abortuszra mennél, még utoljára megnézeted Bálint doktorral is. Ő a legkiválóbb szakember ezen a téren, akit csak ismerek.

Majd írj, mi volt.

Szorítok érted és a babáért!

26-os, a down honlapon érdemes olvasgatni. Nem is gondolnád, hogyan mehetnek tönkre életek egy 100%-osnak tűnő teszt mellett. :-(

Én is inkább futnék még 100 kört.

Nézd, az, hogy te vállaltad a kockázatot, hogy beteg gyereket szülsz, kizárólag a te (ti) felelősséged. Örülök, hogy szerencséd volt. Nem mindenki ennyire szerencsés.

Mindjárt itt van a szomszédomban egy ilyen gyerek. Ott is anyu jobban tudta, mint az orvosok, de neki nem volt szerencséje. Apu már rég elmenekült, szerintem ő is elmenekülne, csak nincs hova.

Soha nem vállalnék beteg gyereket, annál az egyszerű oknál fogva, hogy nem kívánom másnak azt, amit magamnak sem szeretnék. Főleg a saját gyerekemnek nem.

Felesleges azzal kampányolni, hogy a kérdező szülje meg a beteg gyereket. Ezt mindenki maga tudja. Más fäszával könnyű a csalánt verni. Én se tartanám meg.

A normális dolog az, hogy az ember felneveli a gyerekét, az önálló lesz majd útjára bocsájtja, aztán meg szeretik egymást, és ha esetleg kell, akkor támogatják egymást. Most az, hogy itt moralizálnak az emberek, meg mindenféle betegeket megtartanak, meg nevelnek, akkor is, ha komplett családok, egészséges emberek élete megy rá... Mindenkinek lelke rajta, de nem ez a természetes, nem kell senkit se cseszegetni azért, mert nem ezt választja. Én pl. eleve úgy lennék vele, hogy nekem ahhoz sincs jogom, hogy egy önállóságra képtelen gyereket hagyományozzak a majd a testvéreire. Még az hagyján, hogy az én életem rámegy, de azért az milyen, mikor a szülők megöregednek, már nem bírják, vagy meg is halnak, és akkor ott a szerencsétlen testvér, akinek szintén rámehet az élete arra, amit nem is ő vállalt, vagy aztán bűntudattal éljen egész életében, mert "anyánk nem így akarta, hogy otthonba adjam".