Szerintetek van olyan, hogy valakinek egy abortusz után már nem lehet gyereke?

Kedves Kérdezô!

Én rettentôen megbántam. Soha semmit az életemben ennyire nem bántam.

De, hogy a kérdésedre is válaszoljak: és itt is csak a saját példámat tudom mondani, hisz orvos nem vagyok... de én terhes lettem utána is.

Igen, lehet. Anyám legjobb barátnője járt így. Utána pár évvel megházasodott, és már szeretett volna gyereket, de nem lehetett neki. Évekig próbálkoztak a mesterséges utat is igénybe vették, végül szétmentek. És valahol benne volt a dologban, hogy úgy érezhette maga is, hogy tehet a meddőségéről, hiszen nem kellett volna abortuszra mennie.

28 évesen pont ideális korban vagy a szüléshez, ha van végzettséged, munkád, akár egyedül is nevelhetsz gyereket, de amúgy sok férfinak az az első reakciója egy nem tervezett babára, hogy menjen a párja abortuszra, aztán ha nem megy, megbékél a dologgal, és még szeretni is fogja a gyereket. Persze, van, aki nem, és a párodról nem tudható, hova tartozik. Anyagilag azonban akkor is felelős lesz a gyerekéért, ha elhagy téged. Az ő hibája is, hogy teherbe estél, nincs joga vádolni téged azzal, hogy rákényszeríted bármire is, ha megtartod a gyereked. Ő kényszerítene téged lelki zsarolással valamire, amit nem akarsz megtenni, és ami igen fajsúlyos. Ezek a "párom rábeszélt, hogy vetessük el" történetek, amikor a nő nem is akar abortuszt, nem szoktak jól elsülni, az ilyen kapcsolatok éppúgy felbomlanak, mert a nő vádolni fogja a férfit, pláne ha belecsúszik egy poszt-abortusz depresszióba. A legrosszabb meg az lesz, amikor már tervezetten esel teherbe, és rájössz, hogy tulajdonképpen a várva várt gyereked is csak egy elkaparható sejtcsomó, ha úgy vesszük...nem teszi őt abban az életkorában emberibbé semmivel sem az elvetetett tesójánál az, hogy őt akarod, a tesóját meg...hát, igazából a párod nem akarta.

Egyébként nagyon érdekesnek találom, hogy itt senkit sem zavar a tény, hogy egy 28 éves felnőtt nő teste felett rendelkezne a párja, elküldené akarata ellenére abortuszra, hiszen a kérdező írja, hogy ő nem akarja...a kedves felvilágosultak meg ez alatt a kérdés alatt is csak azokon tudnak gúnyolódni, akik a kérdésre magára válaszolva leírják, hogy igen, lehet ilyen szövődménye. Nem "szerintünk", hanem orvosilag bizonyított tény, hogy van olyan, hogy valakinek abortusz után nem lehet gyereke. Mivel gyakori műtét, értelemszerűen sokan vannak, akik ezzel a szövődménnyel élnek akkor is, ha amúgy ritka szövődmény, miért ne ismerhetne ilyeneket az ember?

Nektek ez a my body, my choice dolog csak addig számít, amíg az abortuszra lehet biztatni valakit, akár olyat is, aki nem is akarja igazán, csak ingadozik, ha meg valaki szülne, akkor jöttök a nem kényszerítheted a párodat, felelőtlen vagy, hogy szülsz stb dumák. Azok részéről, akik fennhangon elítélik, ha az abortuszt minősíti valaki. Nézzetek már kicsit magatokba, hogy valóban a nagy szabadságjogokról szól-e nektek ez az egész, vagy éppen arról, hogy problémátok van az anyasággal, netán saját, régi, rossz döntéseteket akarjátok tudat alatt még magatok előtt is mentegetni...

Kedves Kérdező!

1.Lehetnek negatív mellékhatásai. Az én egyik volt kolléganőm pl. folyamatosan elvetélt utána évekig is, mikor már babát szerettek volna. Elsőre összejött neki 20 évesen, kikapartatta magát mondván, még túl fiatal. Erre 36-38 évesen már hiába próbálkozott volna. 16 év alatt volt vagy 8 vetélése. Valószínűleg ott tolta el, hogy abortuszra ment. Antidepresszánsokat szedett, kezelték pszichiátrián. Nem tudta kiheverni.

2.Ha te már most kötődsz ehhez a babához, akkor sokkal rosszabb lesz utána lelkileg.

Az ilyeneket örökre megviseli a dolog.

Én a helyedben megszülném. Nekem 2 gyermekem van. Mikor az elsővel terhes lettem 4 hónapja voltunk együtt a férjemmel. Egyáltalán nem voltam biztos, hogy velem marad, de azt tudtam, hogy képtelen lennék elvetetni őt! Már mikor a tesztet megcsináltam, tudtam, mindennél jobban szeretem és akarom őt, akár egyedül is. Akkor 26 éves voltam, 2 éve dolgoztam. Már nagy pocakkal voltam az esküvőnkön. Nem volt az elején felhőtlen a kapcsolatunk, de ez mindig az adott 2 emberen múlik. A pici baba nem tehet semmiről. Az enyém most 7 éves, gyönyörű, okos kisiskolás. Rengeteget segít nekem, imádom és nagyon büszke vagyok rá! A férjemmel a kapcsolatunk 4 év után kezdett jobb lenni. Most is vannak viták, de sokkal jobb, mint az elején. Jól döntöttem akkor, most úgy érzem.

Kitartást és jó egészséget kívánok Nektek!

Kérdező, a kérdés az, hogy mit jelent számodra a párod... mi a párommal mondjuk egyetértünk abban, hogy egy gyereket a két szülőjének kell akarnia, és mindkettőnk számára fontosabb másik, mint hogy egy biológiai véletlen miatt elveszítsük egymást.

De ez mindenkinek a saját döntése.

A kérdésedre még mindig az a válasz, hogy elvben előfordulhat, de kicsi rá az esély... eleve 1% alatti, de még azok közül is soknak kezelhető a problémája később, ha gyereket akar.