Fiatal anyukák kérdés?

Egyetértek a pároddal, én sem szülnék albiba. 20 évesen jöttünk össze, az anyukájáéknál laktunk 5 évig. Végig a családalapítás volt a cél számunkra, igaz társra leltünk egymásban. 5 évig védekeztünk, sosem vállaltam volna be más nyakára, más otthonába, más szabályaihoz alkalmaszkodva. Tudtunk gyüjtögetni és ahogy átköltöztünk a saját lakásunkba, nem is haboztunk tovább. Első próbálkozásra baba lett. Nem tudom mennyire számítunk fiataloknak, így 25 évesen várjuk a kisfiúnkat, 22. Hétben járunk.

Tudom, hogy nem mindenkinek van ilyen szerencséje, hogy tud is gyüjtögetni valahol, ahova csak a rezsibe száll be, illetve magára költ, vagy pl hogy az új ház munkálataiba is be tudott segíteni apukám, férjem apukája, hiszen értenek hozzá...

Igazából mi addig vártunk volna amíg nem jön el számunkra az ideális pillanat, ennek feltétele a biztos munkahely, saját ház megléte volt. De nektek kell érezni, nektek mi ad biztonságot!

Ebben a gazdasági helyzetben szerintem mindenki meg érzi a megélhetést illetően,hogy nehezebb mint korábban.

Nagyon sok pénz elmegy a baba dolgaira, berendezésekre, mindenre is, de ezt okosan is meg lehet oldani. Használtan vásárolni pl ruhát, kiságyat,stb.

Én mindig figyelem az akciókat, most olcsóbban jöttem ki új ágyat pelenkázó komódot vettünk, csak mert így érte meg, de használtan akartam volna. Babakocsit biztos használtan fogunk. Felesleges egy újra beruházni, szerintem.

Magán dokihoz járok, az sem olcsó de így nyugodtabbak vagyunk. Szülni nem is lehet már fogadni meg amúgy sem akarnék...

Hirtelen ennyi jutott eszembe, remélem tudtam segíteni.

Amikor megvolt a házra a pénz, akkor kezdtünk próbálkozni, közben kerestük a házakat. Abban a hónapban jött össze a baba, amikor megvettük a házat.

Direkt olyan házat kerestünk amibe be is lehetett költözni, mindegy nagyobb felújítás nélkül.

Én 24voltam, férjem 29 (nem voltam "fiatal" anyuka a te értelmezésedben de talán hasonló a helyzet.

Mivel mindkettőnknek volt munkahelye így a babadolgok beszerzésével nem volt gond, minden hónapban vettünk valamit, nagyobb dolgokat használtan, elfogadtam az összes babaruhát az ismerősöktől (2éve használjuk őket).

Igaza van a párodnak, térjél már észhez. 20 éves vagy, nem 30, hogy hajtson a tatár, a gyereked iránt tartozol annyi felelősséggel, hogy igyekszel legalább az alapokat megteremteni és nem ilyen bizonytalan, kétes helyzetbe vállalni, hogy ha bármi krach beüt, majd éheznie meg fáznia kelljen (ahogy nálunk történt, mert a szüleim így gondolkodtak, mint te).

Nem a babakelengyét beszerezni nehéz (bár ha még azon is gondolkodnod kell, ezt miből lehet előteremteni, akkor pláne nem értem, mit akarsz), és nem a pelenka egy vagyon, hanem 20-22 éven keresztül minden hónapban kifizetni a lakhatás költségeit, a rezsit, a normális ennivalót, gyógyszereket, cipőt, iskolai felszerelést.

Ezt akkor is elő kell teremteni minden egyes hónapban, ha a párod lelép, vagy szimplán ő lesz az, akibe holnap frontálisan belemegy egy idióta és meghal vagy lebénul vagy bármi. Ez bárkivel, bármikor megtörténhet, és akkor nagyon nem mindegy, hogy van-e jó fizető munkád, lakásod, megtakarításod.

20 éves vagy, menjél el még dolgozni pár évet, spóroljatok, szerezz mellette valami jól fizető végzettséget, gyűjtsetek annyi önerőt, hogy azt a havi X összeget, amit most bérleti díjra költötök, már a saját lakásotokba tudjátok beletenni.

Ne haragudj, de 20 évesen csak a felelőtlen, buta lányok szülnek.

Semmi gond, ha vágysz rá! Ez természetes amikor az ember meg találja a szerelmét, és felmerül benne a lehetőség, milyen jó is lenne, ha...

Ez az érzés legyen számodra/számotokra a mozgatórugó ami a célotokhoz közelebb vihet. Kitartás, ha nagyon akartok valamit el lehet érni! 💚

#1 voltam.

Érdekes ismerőseid lehetnek,az biztos. Nem is ez volt a kérdés, milyen fiatal anyukákat ismersz. 🤷

Meg jött Mrs. Negatív.

6, érdekes, miért most voltunk osztálytalálkozón, és kb csak az nem vált el, aki 24-25 éves kora előtt férjhez ment és szült.

Azt meg, hogy csak a buták szülnek 20 évesen, kikérem magamnak. Teljesen tudatosan vállaltuk akkor, és jó döntés volt.