fejléc
Gyakori kérdések Belépés Új kérdés Véletlen kérdés
Keresés
Kezdőoldal » Gyerekvállalás, nevelés » Terhesség » Párom nem akarja a babát, mit...

Párom nem akarja a babát, mit tegyek?

Figyelt kérdés
19 éves vagyok, most érettségiztem/érettségizek. Párom 20 éves és főiskolára jár, de már van lakása, külön él, ő sem él szegényes körülmények között és a családja sem, mégsem akarja a babát, amit megértek, mivel fiatalok vagyunk, de leszögezte, hogy ő erre nem áll készen és elválnak útjaink ha megtartom a babát. Én viszont nem lennék képes elvetetni 😞 a szüleim még nem tudják, de ha megtudják kiakadnak és azt akarják majd, hogy vetessem el. Úgy érzem, hogyha ezt megteszem, örökre megbánom, s vállalni akarom a felelősséget, nem pedig elvetetni. Viszont még fiatal vagyok és csak érettségim lesz és nem akarom úgymond édesanyám nyakára megszülni. Teljesen összevagyok zavarodva és nem tudom mit tegyek 😞

#terhesség #abortusz
2017. máj. 26. 14:48
1 2 3 4 ❯
 1/40 anonim ***** válasza:
64%
19 évesen lettem terhes. A párom nem akarta megtartani, de én nem tudtam elvetetni. Együtt maradtunk, de a fiam 4 hónapos korában elhagyott minket. Ennek már fél éve, és semmit nem változtatnék meg. Imádom a fiam, a legjobb ami valaha történt elem az életben, az hogy megismerhettem. Soha nem tudtam volna megbocsájtani magamnak, ha elvetettem volna, ezt tudtam. Párkapcsolatod akárhány lehet még, de egy gyerek az egy életre szól. Ha meg akarod tartani, akkor tartsd meg, szerintem anyukád még ha ki is akad, támogatni fog. Az anyukák ilyenek, az legjobbat akarják neked, és féltenek. De ha érzi, hogy biztos vagy a döntésedben, és boldog vagy, akkor támogatni fog.
2017. máj. 26. 14:51
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/40 anonim ***** válasza:
76%

A jövőt nem tudhatod. Lehet, hogy változik a párod álláspontja, lehet, hogy nem. Ha nem, most csak anyukád nyakára tudsz szülni. Ha a párod "kizsarolja" az abortuszt, gyanús, hogy akkor sem maradnátok együtt.

Nekem az egyik barátnőm 20 évesen szült. A szülei először nagyon kiakadtak, de csak a 12. hét után mondta el, így elzárva a vitákat. Nem volt ideális helyzet, de persze megszerették az unokát, sokat segítettek, a gyerek másfél évesen ment bölcsibe, és a lány halasztással be tudta fejezni a főiskolát. Kb. 35 volt, mire talált párt magának, de még mindig a szülőknél laknak (ez persze egy gyerek nélkül is olykor így alakul).

2017. máj. 26. 14:59
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/40 anonim ***** válasza:
60%
Mondd el a szüleidnek, kérd ki a véleményüket! Még véletlenül se titkold addig, míg nem lehet elvetetni, mert abszolút megöli a bizalmat és még egy támogató szülőből is kihozhatja az állatot - már elnézést a kifejezésért.
2017. máj. 26. 15:25
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/40 anonim ***** válasza:
72%

Első felindulásból mondhatta. Beijedt. Várj pár napot még, próbáljátok átbeszélni. Ha továbbra sem akarja, s erőlteti az abortuszt, vagy ha mem akkor elhagy...akkor sanszos hogy abortusszal együtt elhagy.

Anyukádéknak el kell mondd és azt is, hogy nem tudnád elvetetni.

Sok sikert a beszélgetésekhez és sok erőt a meghozandó döntésekhez.

Kitartás!!

2017. máj. 26. 15:27
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/40 anonim ***** válasza:
43%

De anyukád nyakára akarsz szülni! Nem lesz se munkahelyed síma érettségivel és egy pici babával! Felelőtlenség ilyen körülmények között szülni. Egy gyereket el is kell majd tartani. Igaza van a szüleidnek, ha elakarják vetetni.

Egyetlen bigott, abortusz ellenes a hülyeségeivel nem fog segíteni a gyerek felnevelésében. Nem fogod örökre megbánni. Azt inkább, ha a semmire megszülöd.

2017. máj. 26. 15:27
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/40 anonim ***** válasza:
48%
Kérdező! Azokra ne hallgass, akik szerint érettségivel nem lesz munkád. Nekem is csak az, ráadásul csak egy sima gimnáziumi, semmi szakma. Ellenben havi 190ezret keresek. Nos, ha TE úgy érzed, akarod ezt a babát, és nem egy koszos lyukba szülnéd 13.nak a semmire, akkor tartsd meg. Ha a kedves parod rábeszél az abortuszra, akkor is szakitanátok, ne ez motiváljon. Én 18 évesen szültem, érettségin 6 hós pocakkal :) Ennek már 12 éve, de életem legjobb döntése volt. Az akkori párom természetesen lelépett, a szüleim őrjöngtek, végül megbékéltek, sokat segítettek. Csak magadra hallgass! Akarod Őt? Ha a válasz igen, tartsd meg, ennyi.
2017. máj. 26. 15:58
Hasznos számodra ez a válasz?
 7/40 anonim ***** válasza:
41%

Micsoda tanács, 6-os!

Akarja őt, akkor erőltesse rá az akaratát mindenki másra?

Ez ám a felnőtt, érett viselkedés...

2017. máj. 26. 16:07
Hasznos számodra ez a válasz?
 8/40 anonim ***** válasza:
57%
A felelősség egyértelműen kettőtöké, de azért érdekes ahogy írsz. Párodnak saját lakás, szülei jól élnek, ergo egyértelműen arra apellálsz, hogy odacuccoltok mind, vagy ha ezt nem akarja, anyukád nyakára szülsz. Az hol van a számításban, hogy te magad miképp próbálod a helyzetet megoldani? Mert nyilván közös a felelősség, de csak olyan két opciót sorolsz fel, amiben gyerekestől "eltartott" helyzetben lennél. Tartson el a párod, a szülei segítségével, vagy odaszülsz anyádnak. Tudom, erős megfogalmazás. A gyermek nevelése és a költségei is páros feladat kellene legyen, de erre akarat ellenére nem lehet senkit kényszeríteni, ha nem maradtok együtt és nem változik a hozzáállása, akkor avval számolj, hogy egy tanuló apukának egyenlőre a bíróság is csak kevés tartásdíjat fog előírni, mert ha nem akrja, azon fölül nem fogja támogatni, az szinte biztos. Ez persze nem gond, be lehet adni azt a gyereket bölcsibe és elmenni mihamarabb dolgozni, aztán estin tanulni, de így nem nulláról, hanem mínuszról kezded az életed és nehéz lesz felállni. Rákényszeríteni az apaságot senkire nem lehet és valóban úgy lenne a korrekt, hogy együtt csináljátok végig, arra én nem apellálnék, hogy majd meggondolja magát. Döntsd el, hogy bevállalod-e minimális anyagi segítséggel, gyesre, csp-re, anyukád lakásába aztán lassan majd lábraállsz, vagy próbálsz kitalálni egyéb lehetőséget. Egyedülálló anyaként, érettségivel, apai jelenlét és saját lakás nélkül nem lesz fáklyásmenet akár csak egy normál szintet is elérni, eleve a különköltözés is hatalmas feladat lenne a jövőben. Viszont sajnos hiába él a párod és családja jól, ha maguktól nem segítenek, akkor a törvény csak minmiális szinten írja nekik elő (lásd tartásdíj, avval meg nem leszel beljebb). Kegyetlenül hangzik tudom, de attól, hogy valaki homokba dugja a fejét és nem akarja látni a tényeket, nem lesz könnyebb. Szégyen ide-vagy oda (mert szégyellhetné magát nyilván), ha ő nem akar a saját lakásában 20 évesen papás-mamás-apukásat játszani, akkor nem fog és magadra maradsz a legjavával, ha jól élnek, ha nem. A lényeg az, hogy te és a szüleid mit tudnátok nyújtnai a gyerekenk, ha magadra maradsz, mert mások pénztárcájára tervezni nem lehet, akkor sem, ha ideális körülmények között nem kellene gondolokodni ilyeneken.
2017. máj. 26. 16:14
Hasznos számodra ez a válasz?
 9/40 anonim ***** válasza:
81%
Akik itt írnak neked, azok egy része szerint a benned lévő embrió egy emberi élet, így bármiért elvetetni a kényelmed érdekében történő gyilkosság, míg mások szerint még csak egy ember lehetősége, így a szeretteidre terhet rakni miatta kiszúrás vagy a saját életedet, kilátásaid esélyét elrontani vele butaság. Neked kell eldöntened, hogy te melyiket gondolod igaznak, mik a lehetőségeid, melyik úthoz mennyi az erőd és ezek fényében merre billen a mérleg.
2017. máj. 26. 16:17
Hasznos számodra ez a válasz?
 10/40 anonim ***** válasza:
91%

1. A (volt) "párod"-at ne vedd számításba. Ha megtartod a gyereket, akkor megkapod a gyerektartást (nem egy nagy összeg, de mégis), ha a gyerek nagyobb lesz, és akkorra igényli, akkor meg kell állapodnotok a láthatásban, de ennyi. Kapcsolat ebből úgysem lesz, mert ő nem erőltetheti rád, hogy elvetesd, te meg nem erőltetheted rá, ha megtartod. Vagy megszülöd vagy elveteted, ebben nem lehet kompromisszumot kötni.


2. Nagyon egyetértek az egyik korábbi válaszolóval, hogy a legsürgősebben beszélj a szüleiddel. Készülj fel egy nagy viharra, ez érthető is lesz a részükről. Utána meg mondd el az érzéseidet és az érveidet, ha elég erősen akarod a gyereket, akkor lesz elég erőd ahhoz, hogy kiállj magadért és érte! Nem kényszeríthetnek, hogy elvetesd, de jó lenne, ha legalább érzelmileg támogatnának.


3. Legyen terved, hogy mihez kezdesz egyedülálló anyaként! Meddig tudsz otthon maradni a gyerekkel, milyen munkát tudsz szerezni, be tudod-e adni a gyereket bölcsibe, ha beteg, valamelyik idősebb családtag hajlandó-e rá vigyázni, hogy ne rúgjanak ki stb. Mekkora bevételre számíthatsz majd. Meg kell beszélned a szüleiddel, maradhatsz-e otthon, ha igen, meddig és milyen feltételekkel. Mennyit adsz be a közösbe stb. Vagy albérletet kell keresned. Ha a szüleid egyáltalán nem támogatnak, utána kell nézned, milyen segélyszervezethez fordulhatsz, milyen segítségre számíthatsz.

2017. máj. 26. 16:41
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2 3 4 ❯

Kapcsolódó kérdések:

Gyerekvállalás, nevelés főkategória kérdései »
Gyerekvállalás, nevelés - Terhesség kategória kérdései »




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!