Ilyenkor nullázódik a kárhistóriám?

Ha a netrisken kötötted a biztosítást, akkor nyilatkoznod kellett a károkozás(ok)ról: [link] Mint a kitöltési súgóból látszik, még a más gépjármű kategóriában okozott károkról is nyilatkozni kell; mindről, ami 3 éven belül történt.

Bár nem írtál időpontokat, úgy érzékelem, hogy az előző autód eladásának időpontjában érdekmúlással megszűnt kötelező gépjármű-felelősségbiztosításod megszűnésének időpontja, és az új autóra kötött biztosítás kezdete között nem telt el több mint 2 év.

Egyébként mindegy, mert nincs választási lehetőség, hogy átviszed a bonus-malus besorolási osztályt, vagy nem; ezügyben jól félretájékoztatott az ügyintéző.

↓

┌─21/2011. (VI. 10.) NGM rendelet a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a kártörténeti igazolások kiadásának szabályairól

1. § E rendelet alkalmazásában:

…

3. újonnan belépő üzemben tartó: az a szerződést kötő üzembentartó, aki a szerződéskötést megelőző 2 évben magyarországi telephelyű gépjármű vonatkozásában az adott gépjármű-kategóriában felelősségbiztosítási szerződéses jogviszonyban üzemben tartóként nem állt.

4. § (1) A rendszerbe újonnan belépő üzemben tartó szerződése A00 osztályba kerül

…

4. § (4) A biztosító az üzemben tartó által az adott szerződés vonatkozásában megszerzett besorolást a szerződés megszűnését követő 2 éven belül figyelembe veszi - ugyanazon gépjármű-kategóriába tartozó gépjárműre - az új szerződés besorolásánál. Díjnemfizetés miatti szerződés megszűnés esetén a besorolás másik gépjárműre kötött szerződésre nem vihető át. ─┘

↑

Vagyis: akinek nem volt 2 éven belül az adott gépjármű-kategóriában KGFB szerződése, az A00-ba sorolódik; akinek volt 2 éven belül volt az adott gépjármű-kategóriában KGFB szerződése, az az ott elért bonous-malus osztályba sorolódik. Nincs semmiféle döntési lehetőség, hogy új, vagy áthozott A00 besorolást választasz-e.

Ennek megfelelően kellett bejelölést tenned a netrisken: [link]

Nem minden biztosító alkalmaz károkozói szorzót, illetve az alkalmazók közt is jelentős különbségek vannak; van, ahol néhány százalékkal emeli az alapdíjat, van, ahol megnégyszerezi.

Ezek éppúgy különbözők, mint az alapdíjak és a különböző más szorzók. (Más példa, de van, amelyik kedvezményt ad, ha 180 napon belüli a műszaki vizsga, a többségnél ez semmit sem számít, szóba se kerül a műszaki vizsga időpontja.)

A netriskes kalkuláció után bizonyára nem a magas díjat ajánlókból választottál; az lehetett számodra olcsó, amelyik nem alkalmaz, vagy kismértékű károkozói szorzót alkalmaz.

Mivel a szorzókat – nem csak a károkozóit - a biztosítók önkényesen állapítják meg, akár a témájukat, akár a mértéküket; nem lehet elévülésről - nullázódásról - beszélni. Amelyik a díjnál egyáltalán figyelembe veszi, olyan időtartamra teszi és olyan mértékben, ahogy a díjközlésben szerepel.

Részben az alapdíjak, de főként a szorzók különbözősége miatt vannak a jelentős díjeltérések. A közelgő KBFB évforduló miatt hétvégén végeztem kalkulációt a netrisken. A jelenlegi biztosítómnál – ami a legolcsóbb – 24 576 Ft-os az éves díj, közepes ajánlat 47 801 Ft-os díj, de van 160 807 Ft-os is. Nyilván, ugyanazokkal az adatokkal.

>Az idézett jogszabályban a "figyelembe veszi" azért számomra nem azt jelenti hogy kötelező. Szerintem ez nincs egyértelműen szabályozva. 2020. febr. 12. 06:19

Szerinted nincs egyértelműen szabályozva, de „jogszabályiul”, igen. Számos esetben cselekvő jelenidőben megfogalmazva tartalmazzák a jogszabályok a kötelezettségeket; közel sem mindig azt írják, hogy kell, kötelező stb.

Példa:

• a közúti közlekedési nyilvántartásba bejegyzett jármű tulajdonjogának, illetve üzembentartó személyének változását igazoló teljes bizonyító erejű magánokiratnak a közlekedési igazgatási eljárásban történő felhasználhatóságához szükséges kötelező tartalmi elemekről szóló 304/2009. (XII. 22.) Korm. rendeletből:

„2. § (1) A jármű tulajdonjogában bekövetkezett változást az átruházó a változástól számított nyolc napon belül bejelenti a közlekedési igazgatási hatóságnak. A kérelmező a bejelentéskor igazolja, hogy a tulajdonjog átruházására a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 33. § (6) bekezdésében foglaltaknak megfelelően került sor.

(2) A közlekedési igazgatási hatóság a bejelentés tényét és időpontját a nyilvántartásba három napon belül bejegyzi.”

Nincs választása a közlekedési igazgatási hatóságnak (kormányablak, okmányiroda), a bejelentést 3 napon belül köteles bejegyezni a nyilvántartásba. Mégsem az van írva, hogy köteles bejegyezni, vagy be kell jegyeznie.

• 1991. évi LXXXII. törvény a gépjárműadóról

„15. § (3) Az adót az adózó vagy pénzügyi képviselője - a tehergépjármű Magyarország területére való belépését legalább 2 munkanappal megelőzően - átutalással fizeti meg.”

„17. § (3) Az adóhiányt és az adóbírságot az adózó átutalással vagy készpénzzel fizeti meg. A készpénz átvételéről az állami adó- és vámhatóság készpénzátvételi elismervényt ad, amely az adófizetési kötelezettség teljesítésének igazolására is szolgál.”

Nem kétséges, a vonatkozó adót, illetve az adóhiányt és adóbírságot meg kell fizetni, és utóbbi esetén az adó- és vámhatóságnak kötelező elismervényt adnia.

Egyiknél sincs, hogy kötelező, vagy kell; le van írva, hogyan cselekszenek. Azért, mert e törvény értelmében így kell cselekedniük.

Erről régebben olvastam. Általában – de nem minden esetben, ahogyan a példában is látszik – a nem jogalkalmazók számára kötelezettségként írnak elő tennivalókat, a jogalkalmazók részére – feltételezve a jogismeretet és a természetes jogkövető magatartást – egyszerű leíró módban szerepel, hogy mit tesznek; azaz, mit kötelesek tenni.