Miért nem teszik egymásra a konténereket a tehervonatokon?

Parancsolj:

https://www.gyakorikerdesek.hu/elektronikus-eszkozok__egyeb-..

Az USB elosztóst törölték, mert már ereszd-el-a-hajamat szinten ment át személyeskedésbe. (a jelzők megválogatása nélkül döngölte betonba a fél fórum a szerencsétlent)

Én nem vagyok benne egészen biztos, hogy ezt is a vonatos kérdező írta ki.

De azért meg kell hagyni, nagy tehetséggel trollkodik. Soha egy hülye kérdésnél nem bírtam még ki, hogy ne írjak több kommentet.

Jé, tényleg! Szabványosítsunk alacsonyabb konténert! Hogy ez eddig nem jutott eszembe!

Ja, nem is. Eszembe jutott, csak el is vetettem. A szabványokat nem hasraütésszerűen készítik, hanem - jó esetben - a meglévő gyakorlatot egységesítik. Jelen esetben elindulhatunk onnan, hogy a szabványos 40 lábas konténerre rámenne egy ugyanakkora alapterületű, de fele olyan magas másik. Igaz, ezzel sem férne el biztonságosan a felsővezeték alatt, de nem baj, legyen most igazad.

Fogod, bevezeted a szabványba - de fogja valaki használni? Önmagában az, hogy szabványos, még nem jelenti azt, hogy jó is. Az alapötlet kiváló: legyen egy olyan konténerünk, aminek a kapacitása fele a 40 lábasénak, mert ha valakinek nem kell egy egész konténernyi áru, akkor ezt lehet megrakodni. A baj csak az, hogy erre már létezik megoldás: a 20 lábas konténer. A keresztmetszet ugyanakkora, csak a hossz fele a 40-esnek. Joggal kérdezheted: miért pont így felezték? El lehet felezni a három szimmetriasíkja közül bármelyiken, jobb lett volna vízszintesen felezni, mert akkor alacsonyabb rakatot lehet kialakítani.

Csak a világ nem ilyen egyszerű. A konténert valahogy rakodni is kell. A 20-asba és 40-esbe be lehet menni a végén az ajtón át, van annyi hely, hogy békával vagy villástargoncával lehessen pakolni bele a raklapokat. Egy félmagasságú konténerbe be tudsz mászni négykézláb, de abból rakodás nem lesz. Csak felülről, daruval pakolható, de akkor nyitható fedél is kell, ami nem része a szabványos konténerek konstrukciójának. Nem célszerű az ilyen tároló.

Illetve ha lenne is alacsony és magas konténer, ahhoz, hogy ki tudd használni az emeletes szerelvény előnyeit, az kellene, hogy minden szerelvényre ugyanannyi alacsony és magas konténer jusson. Ez meg vagy összejön, vagy nem, nem a logisztikusok döntik el, ki milyen áruból mennyit szeretne szállíttatni. Ha a hajó csak egész 40-es konténert hoz, mert mindenki azzal rendelt árut Kínából, akkor b***hatod az emeletes vonatodat, nem leszel vele előrébb.

Egyébként mivel ennyire erőltetted a kérdést, utánanéztem, hogy a világon máshol hogy állnak ezzel a megoldással. Nos, vannak emeletes konténerszállítmányok a vasúton, de nem itt, Európában. A kínai megoldás például hasonlít a te legutóbbi ötletedre az alacsony konténerrel, de ott az összes ehhez használható konténer alacsonyabb, tehát kevesebb szervezést igényel a rakat kialakítása.

Ja, és hogy ne érezd magadat teljesen ignorálva a szigetelőddel kapcsolatban: láttam, de nem működik a megoldás, azért nem vettem figyelembe. A 25 kV pont lesz*rja a tetőre terített szigetelést, áthúz a konténer oldalára is. Neki nem akadály. Ha körben szigetelővel borítod a konténert, akkor pedig a szigetelőelemek közti réseken vagy a szigetelővel nem borított fémfelületeken fog átütni. Nem lehet ugyanis mindent szigetelni a konténeren: a sarokelemeket, a villazsebet és az ajtók, illetve zárak mozgó alkatrészeit nem lehet úgy szigetelni, hogy sokáig megmaradjon rajtuk, tehát lesz hová áthúznia az ívnek.

"A gyalogos felüljárók pár méterre vannak a felsővezetéktől, mégsem húz át az áram rájuk, pedig azok még szigetelve sincsenek és színtiszta vasból vannak."

Pont a két méter a lényeg, ami a te általad vizionált konténerekkel nem lenne meg! /tudjuk, még magasabbra a derótot, csak tudod, akkor nem éri el a mozdony!

Valóban, többféle méret van a konténerek között is. De mondjuk nagyvasúti nyomtávból is többféle van. Viszont senki sem próbálkozik azzal, hogy az Európában elterjedt két leggyakoribb nyomtáv mellé kitaláljon egy harmadikat a semmiből, pedig itt most erről lenne szó. A szabványosítás sokszor nem eredményez teljesen egységes helyzetet, de használható megoldást ad.

A 40-eshez képest fél kapacitású konténert nem kell feltalálni: a 20 lábas személyében már létezik. Ha valakinek nem kell egy egész konténernyi kapacitás, 20-asba pakol, nem alacsony 40-esbe. Mondjuk a kipakolási módszered nagyon szimpatikus, csak nem tudom elképzelni. Láttam már villástargoncát, tudom, hogy néz ki és hogy veszi fel az árut, de sehogy sem fér a fejembe, milyen villástargoncával lehet egy 12 méter hosszú, 1,5 méternél alacsonyabb konténer hátuljából kirakodni azt, ami benne van. Mondjuk nem lepődnék meg, ha előállnál valami nyakatekert megoldással, mert ahogy látom, feketeöves vagy a logisztika terén (plusz pontért Móricka-rajz is jöhet, az már korábban is nagy sikert aratott).

"Most az, hogy páratlan számú konténer miatt a végére kerül egy nem emeletes, az nem oszt nem szoroz a hatékonyságán"

Nem biztos, hogy páratlan számú konténerről van szó. Elég 150 magas és 10 alacsony konténer: az összeg páros számú, de 160 konténerhez 150 kocsi kell, mert egy kocsira nem mehet fel két magas doboz. Nem látom azt az óriási előrelépést, amiről eddig beszéltél, a fele olyan hosszú vonatokkal.

"Kérlek szépen, ez üzletpolitika. Csinálok egy valag félkonténert, kiküldöm a nagyvilágba, majd azt használom az árurendeléshez. Szerinted ki jár jól vele? Én, mert az összes félkonténer az enyém (legalábbis ameddig mások le nem másolják és vegyítődik a piac)"

Ha te saját egységrakományképzőt használsz az árurendeléshez, akkor nem fogsz nagyot szakítani. Sőt, inkább ráfizetéses leszel: még semmit sem rendeltél, de már ki kellett adnod egy jelentős összeget az egyedi eszközök megtervezésére, próbáira, legyártására és szétküldésére. Közben mások, akik szabványos eszközöket használnak, hozzád képest fillérekért bérelnek konténert és azzal is tök jól elvannak. Az pedig a történet másik része, hogy a te félkonténeredet nem biztos, hogy másolni fogják. Attól, hogy a te termékedhez jó, másnak még nem biztos, hogy célszerű. Ha pedig nem célszerű, nem másolják le, a nyakadon marad mind és a büdös életben nem fogja szabványosítani senki azért, mert egyedül te használod. Ha pedig egyedül te használod, arról is gondoskodnod kell, hogy ott, ahonnan rendelnéd az árut, mindig legyen a te konténeredből. A szabványosak keringenek mindenfelé a világban, ha eddig Sanghajból rendelted a konténeres műanyag gyöszöket, de holnaptól Sencsenből rendelnéd, mert ott darabjukat két eurocenttel olcsóbban gyártják, tud keríteni konténert az új beszállító. Ám ha egyedi konténereid vannak, akkor neked kell gondoskodnod a konténereid átszállításáról Sanghajból Sencsenbe a saját pénzeden. Nem tudtam rájönni, ezzel te hogyan jársz jól.

"A gyalogos felüljárók pár méterre vannak a felsővezetéktől, mégsem húz át az áram rájuk, pedig azok még szigetelve sincsenek és színtiszta vasból vannak"

A gyalogos felüljárók a megközelítési távolságon (még mindig 2 m) kívül vannak. A te elképzelésedben jóval a megközelítési távolságon belül lenne a szerelvény teteje, azon a távolságon belül pedig senki sem tudja garantálni, hogy nem húz át az ív.

"Meg aztán létezik olyan is, hogy villámhárító, egy olyan rúd, ami magához vonzza az ívet, ha kialakul. Ezt is simán fel lehetne szerelni és akkor irányított módon elvezetni az áramot, ha mégis beütne a krach"

Ha "beüt a krach", teljesen mindegy, hogyan vezeted el az áramot. A fő probléma ilyenkor az, hogy a szerelvény fémvázán át földeled le a felsővezetéket. Ezt már délután sem értetted, de hátha most összejön. Ha sikerül a felsővezetéket a rakományon, illetve a pőrekocsi fémvázán át leföldelni, akkor rövidzárlatot okozol. A konténerekben nem ráz meg senkit az áram, viszont a mozdony nem fog menni (hülye lesz a mozdony elektromos berendezésén át folyni az áram, mikor talált kisebb ellenállású utat), a szakasz betáplálásán meg egy idő után meg fogja unni valamelyik biztosító a zárlati áramot és leold. Vagyis a látványos, kocsi tetejére átugró tűzijáték vége az, hogy sikerül áramtalanítani a szakaszt, aztán lehet várni a javítást az álló szerelvényen. De ha visszakapcsolják, újra áthúzhat az ív, megint jön a sötétség.

Ez pedig teljesen független attól, hol és hogyan jön létre a szikra. Lehet az a kocsi tetején, a szigetelt kocsi oldalán, a villámhárítón: a lényeg, hogy ha átugrik, akkor baj van. Igen, tudom, ónos esőben a mozdony áramszedője is "hegeszt", de ott alapvetően arra megy az amper, amerre kell neki, csak a vezeték és az áramszedő közötti kapcsolat problémás egy kicsit.

Ehhh... már eleve az, hogy üzemszerűnek tartjuk azt, hogy zárlatot okozunk a felsővezetékben az egy hatalmasnagy baromság.

Ki tervezne úgy bármit is, hogy önmagát pusztitsa a rendszer annál jobban mint amit amúgyis a használatából adódóan pusztul

A munkavezeték réz, nem bírja az a villamos ívek hatásait. Az áramszedők csúszóbetétje szén, szintén gyengusz anyag - pont azért, hogy ne koptassa el idő előtt a munkavezetéket.

És akkor te erre a rendszerre üzemszerűen ívhúzást tervezel?

Egy délelőtt alatt felpúposodnának a trenszformátorok az alállomásokon :D

Már látom a követező kérdés lelki szemeim előtt:

Miért nem acélból csinálják a felsővezetéket? nem kopna el és nem szakadnak sosem :DD