Szerintetek azért történik velem mostanában mindig rossz dolgok mert nem hiszek többé Istenben?

Igyekszem összegezni...

Akik keresztények, azok Istennek rendelik alá magukat. De dönthetünk úgy, mint mondjuk a kérdező, hogy inkább mégse. Ekkor Isten befolyása, védelme alól kikerülünk. Isten tiszteletben tartja ezt a döntést, és bár szeretné hogy visszatérjünk, nem kényszerít. A Sátán azonban nem tartja tiszteletben a döntésed - ha látja, hogy nem vagy Isten uralma alatt, akkor ő akar téged befolyásolni. Ha nem akarod, akkor is, ő nem olyan, aki tiszteletben tartaná a szabad akaratod.

A Földön pedig a Sátánnak van hatalma, ezt Ádámék játszották át. Jézus Krisztus azonban legyőzte a Sátánt. Ha azonosulunk ezzel és átadjuk az életünk, akkor Isten uralma alatt vagyunk, ezáltal a Sátán hatalma legyengül az életünkben. Ilyenkor van értelme az imáknak, mert a Sátán nem áll köztünk és Isten közt. Ellenkező esetben viszont (ha nem adjuk át életünk Istennek), akkor maradunk a Sátán uralma alatt.

“A Földön pedig a Sátánnak van hatalma, ezt Ádámék játszották át.”

Mondjuk én azóta sem értem ,hogy Ádámék hibájából miért kell ma is mindenki szívjon, mert a leszármazottjai vagyunk ? Ha a nagyapád embert ölt akkor te jogosan ülsz miatta börtönben ? Ez szinte már “rasszizmus” Isten részéről: elítél egy egész fajt egy-kettő hibája miatt. Mint amikor valaki kivétel nélkül utál minden romát mert egyszer egy kirabolta.

“Jézus Krisztus azonban legyőzte a Sátánt.”

Mivel elvileg “ő Isten csak emberi testben” ezért ez elvárható volt, de ebből nem következik az ,hogy mi is le tudnánk győzni. Amúgy az elég ciki lett volna ha Isten nem tudja legyőzni a saját teremtményét (vagy bármit hisz mindent ő teremtett/ mindenható). Bár akkor kérdés ,hogy amúgy Jézus saját magához beszélt mikor pl: imádkozott vagy a kereszten felkiáltott.

“Ha azonosulunk ezzel és átadjuk az életünk, akkor Isten uralma alatt vagyunk, ezáltal a Sátán hatalma legyengül az életünkben.”

Akkor miért van az ,hogy mindig mindenkit ér ugyan úgy jó és rossz mindegy milyen vallású ? Pedig ha ez igaz akkor a hithű keresztények élete látványosan jobb kellene legyen mindenki másénál hisz rajtuk nem tud eluralkodni a Sátán viszont mindenki máson igen.

“Ellenkező esetben viszont (ha nem adjuk át életünk Istennek), akkor maradunk a Sátán uralma alatt.”

Ez még mindig a szabad akarat ellen van: mindegy ,hogy döntesz mert kettejük közül az egyik mindig befolyásol. Ha Isten melett akkor ő volt az aki “szólítgatott/ küldte a jeleket”, ha a Sátán melett döntesz akkor ő csábított el. Ez olyan mint mikor a munkahelyen megdicsérik a munkád holott igazából a főnököd mondta ,hogy mit és hogyan csinálj. Ott sem téged dicsérnek hanem azt ,hogy ügyesen megcsináltad azt amit más mondott.

Amúgy mi van ha Isten nem is olyan jó és igazából Sátán a jófej csak Isten a Biblián keresztül bemocskolta (mint mikor egy gyerek a saját rosszát másra keni) ? Elvégre Sátán tudást adott az embereknek az édenben, erre Isten kiüzte onnan őket s mindenkit elátkozott. És még ezeket lehetne boncolgatni, bár akkor jobb lenne ha a valláskritika rovatban lennénk :/.

Szia

"Egyáltalán honnan lehet tudni, hogy létezik?" . onnan, hogy meggyőződtünk róla!

" Honnan olyan biztos benne mindenki?" - nem mindenki biztos benne, te sem! Hiszen semmit nem tudsz róla, miért hinnél benne?

"Honnan tudjátok, hogy a Biblia nem csak egy kitaláció, amit csak úgy megírt valaki, aki hinni akart valamiben?" - mert ezt is megvizsgáltuk, a Biblia maga igazolja azt, hogy "a teljes Írás Istentől ihletett". Persze nem hiszed ezt el nekem, de nem baj, csak járjál utána, hátha mégis igaz! Viszont ha egyedül nem jársz utána, bizonytalanságban(és tanácsok nélkül) élheted(tengetheted) az életedet

Soha nem tapasztalhatod meg azt, amit zsoltáríró:

"Boldog ember az, aki nem követi a gonoszok tanácsát, bűnösök útjára nem lép, és gúnyolódók közé nem ül, hanem Jehova törvényében gyönyörködik, és az ő törvényét olvassa halk hangon éjjel-nappal. Olyan lesz, mint a folyóvizek mellé ültetett fa, amely megtermi gyümölcsét a maga idején, és nem hervad el lombja. Minden tettét siker koronázza." Zsoltár 1:1-3

Nem szeretnéd ha sikeres lenne az életed? Itt a recept! :-)

Figyelj, nekem kihalt a fél családom, amíg hívő voltam, szóval szerintem feleslegesen kombinálsz.

Ha már mindenáron valami tudatosságot akarsz belelátni, akkor ne felejtsd el az ígéretet: "Ezen a világon nyomorúságotok lesz."

Távol álljon tőlem, hogy az isten-koncepciót védjem, de rosszul okoskodsz. Egyszerűen pechszériád van. Nekem már lassan egy éve tart, és mikor már majdnem kilábaltam belőle, jött ez a világjárvány, ami megint visszalökött.

Te egyszerűen kiábrándultál, esetleg felismerted, hogy isten nem létezik, viszont érzelmileg nagyon el vagy kötelezve felé, és most egyfolytában olyan dolgokra figyelsz, amelyekre korábban sosem, ezért tűnnek fel mindenféle anomáliák, amelyek eddig is ott voltak, csak isten védelmező gondolata eltakarta ezeket előled. Valószínűleg korábban sem logoltad az életed napjait, nem húztad a strigulákat, hogy ma balszerencse, tegnap jószerencse ért. Mert ha ezt csináltad volna, akkor feketén-fehéren kiderülne statisztikai alapon, hogy semmi különös nem történt, csak te kezdtél el másként gondolkodni.

A céljainkat nem tudjuk mindig megvalósítani. Én egy évtizeden keresztül szerencsés voltam: minden sikerült, amibe belevágtam. Most meg egy éve semmi nem jön össze. Én azért bízom a képességeimben, és abban, hogy nem tarthat örökké a pechszéria. Ahogy a kínai mondás tartja: Örökké nem eshet.

Jó, nem akartalak lelombozni.

Csak rá akartam világítani, hogy felesleges arra fognod, hogy nem vagy hívő.

Nem azt mondtam, hogy mindig így lesz. Jézus se biztos, hogy arról beszélt, hogy csupa nyomor az élet, hanem inkább arról, hogy őérte sok üldözést fognak elszenvedni a keresztények.

Csak felejtsd el azt a hülyeséget, hogy ha szépen viselkedsz és eljársz szépen a bibliaórákra és minden hétvégén úrvacsorázol, akkor nem érhet semmi baj. Mert ez pl. garantáltan ahhoz vezet, hogy elveszted a hited, amikor mégis rossz történik.

Nagyon sok jó is van az életben.

Igaz, hogy kihalt a fél családom, de aztán lett másik. Férjhez mentem és kaptam egy kis porcelánbabát.

Nem mondom, hogy nem akartam feladni, amikor pl. eltemettem a testvéremet, de ha akkor feladom, ma nem lenne porcelámbabám.

Igazából életem legszebb korszaka azután következett, hogy elvesztettem a hitem és elhagytam a gyülekezetet.

Na ezt rakd össze!

Ha én abban a gyülekezetben maradtam volna, soha nem lett volna családom, mert azt nyomatták, hogy csak onnan lehet társat választani, engem meg ott kb. mindenkitől rázott a hideg.

Így legalább ráléptem a saját utamra, ami nem rózsaszín ösvény, de mégis csak őszintébb sok szempontból.

Nem mondom, hogy nem érhet már rossz, sőt...Csak épp tisztában vagyok vele régóta, hogy vannak dolgok, amik nem azon múlnak, hogy hívő vagyok vagy hitetlen.

Elismerem, hogy sok szenvedés a bűn következménye. De nem mindig a te bűnödé, a következményt mégse úszod meg. Úgyhogy felesleges összefüggést keresned ott, ahol nincs. Nem pikkel rád Isten és nem fog megszűnni a pechsorozat attól, ha mostantól rendes hívő leszel. Simán megszűnhet magától és nagyon sok boldogság várhat még rád.

De az biztos, hogy az élet lényege nem abban van, hogy boldogok legyünk, hanem a szeretetben.

Felelős vagy a családodért, na pl. ez az a szeretet, ami miatt nem dobhatod el az életedet, akármilyen is. Hidd el, már rég megtettem volna, de átéltem milyen, mert a családban megtette valaki és arra nagyon-nagyon sokan rámentünk. Szóval felejtsd el, nincs hozzá jogod.