Miért mindig az a szerencsés aki nem is hisz istenbe meg semmiben sem, aki meg hisz az meg szerencsétlen?

Kérdező, ez csak neked, hogy egy kicsit képbe legyél, ez is egy szint a láthatókon kívül:

https://www.youtube.com/watch?v=QhXoofsFCUg

Szia

Van olyan ember, aki nem hisz Istenben és jól megy a sora,és van olyan is, aki hisz, mégis jómódú.

Ez nem hit függvénye. Bölcs Salamon ezt figyelte meg, és írta le a kérdéseddel kapcsolatosan: „Fordítván magamat látám a nap alatt, hogy nem a gyorsaké a futás, és nem az erőseké a viadal, és nem a bölcseké a kenyér, és nem az okosoké a gazdagság, és nem a tudósoké a kedvesség; hanem idő szerint és történetből lesznek mindezek” Prédikátor 9:13.Volt a bibliai időkben egy ifjú, akinek hasonló érzései voltak a tiedéhez. Ő választ kapott a kérdésére, olvasd el mit tett és hogyan?

Zsoltárok 73

Isten jó Izraelhez, a tiszta szívűekhez.

2 Én viszont majdnem letértem a helyes útról, kis híján elcsúsztam.

3 Mert irigykedni kezdtem a gőgösökre, amikor láttam a gonoszok békéjét.

4 Nincsenek fájdalmaik, amikor meghalnak; egészségesek.

5 Nincsenek bajaik, mint más embereknek, és nem is szenvednek, mint mások.

6 Ezért nyakláncként viselik a gőgöt, ruhaként borítja őket az erőszak.

7 Szemük kidülled a jóléttől, többet értek el, mint amit szívükben elképzeltek.

8 Gúnyolódnak és gonosz dolgokról beszélnek, elnyomással fenyegetőznek öntelten.

9 Úgy beszélnek, mint akik az égig magasztalják magukat és nyelvükkel hencegnek szerte a földön.

10 Ezért Isten népe hozzájuk fordul, és iszik bőséges vizükből.

11 Így szólnak: „Hogy is tudhatná Isten? Van-e tudomása a Legfelségesebbnek ezekről?”

12 Igen, ilyenek a gonoszok, akik mindig gondtalanok; gyarapítják vagyonukat.

13 Bizony hiába tartottam tisztán szívemet, hiába mostam kezeimet annak jeleként, hogy ártatlan vagyok.

14 Egész nap gyötrődtem; minden reggel fenyítést kaptam.

15 De ha ezekről beszéltem volna, elárultam volna népedet.

16 Amikor próbáltam megérteni ezt, csak zaklatottá váltam,

17 mígnem bementem Isten dicső szentélyébe, és megértettem, hogy milyen jövő vár rájuk.

18 Bizony síkos talajra állítod őket, hogy elbukjanak és elpusztuljanak.

19 Milyen hirtelen semmisülnek majd meg! Milyen hirtelen éri őket a vég, a borzalmas vég!

20 Mint amikor valaki felébred az álomból, ó, Jehova, úgy felejted el őket, mikor felkelsz.

21 De szívem elkeseredett és éles fájdalom hasított belém.

22 Oktalan voltam, és értetlen; olyan voltam előtted, mint a tudatlan állat.

23 De most már mindig veled vagyok; megfogtad jobb kezem.

24 Tanácsoddal vezetsz engem, aztán dicsőségre emelsz.

25 Ki másom van nekem az égben? Semmire sincs szükségem a földön, csak rád.

26 Testem és szívem elgyengülhet, de Isten az én szívem kősziklája, és örökségem mindörökre.

27 Azok, akik távol maradnak tőled, biztosan elvesznek. Végzel mindenkivel, aki hűtlenül elhagy téged.

28 Nekem azonban olyan jó közelednem Istenhez! A legfőbb Urat, Jehovát tettem menedékemmé, hogy hirdessem minden tettedet.

Ez nem így működik. Azt kapod, amire szükséged van, amit teremtesz. Nincs szerencse. Spirituális egyéni út van. A te nézőpontid csupán ez, amit ide vetsz elénk, mert te éppen így látsz, ez a leckéd, higy ezt felold és a nagyobb, igazabb valóságot felfedezd.

Amíg ezt hiszed "ha pénz van, minden van", addig te nagyon az elején vagy, eltaszítod magadtól a jót, az értéket, és húzod a keservet, szenvedést teremtesz. Ezt tapasztalod is.

Amúgy spirituálisan ők, akik nem hisznek, előrrébb tartanak, mint te aki hiszel. Mert te konkrétan a hiedelemmel eltaszítod magadtól istent, ők pedig csak nem foglalkoznak vele. Nos valamivel nem foglalkozni jobb, kevésbé rossz, mint eltaszítani, amit te teszel. Isten nem akarja, hogy hoggy ő benne vagy higgy bármiben. Azt szeretné, hogy a tudás fenséges eszközét használd.

"Isten a megtérő bűnösnek megbocsájt, AZ OSTOBÁNAK SOHA!"

Oké, ez vicc volt, de a lényeg:

A GÁTLÁSOSSÁG, illetve annak hiánya. A gátlásosság mint olyan, ÖNBIZALOM VESZTÉST eredményez, ami nem túl "szerencsés" a mindennapi életben!

Kedves kérdező!

Szabad akaratunk miatt történhet velünk jó is, illetve rossz is.

Ezenkívül lehetnek váratlan események is, amikre nem számítunk.

Viszont valóban, azt látjuk a világban hogy a gonoszok élvezik az életet, a jó emberek viszont szenvednek.

Azért merült fel benned ez a kérdés, mert nagy az igazságérzeted, ami nagyon is jó emberi vonás.

Viszont az a kérdésed hogy ha hiszel Istenben, akkor miért nem vagy szerencsés, illetve miért nem tudsz effektíven boldog életet élni?

A prédikátor 9:11 ezt írja :Még valamit láttam a nap alatt: Nem mindig a gyorsak nyerik meg a versenyt vagy az erősek győznek a csatában, a bölcseknek nincs mindig ennivalójuk, az értelmesek nem mindig gazdagok, és nem mindig sikeresek azok, akiknek nagy a tudásuk, mert bármikor történhetnek váratlan események mindannyiukkal.

Sajnos a váratlan eseményt nem tudhatjuk előre.

Előfordul, hogy súlyos következményekkel járó baleset ér minket, mert rosszkor vagyunk rossz helyen.

Jézus megemlítette, hogy 18 ember meghalt, amikor egy torony rájuk dőlt. Rámutatott, hogy ez a tragikus esemény nem Isten akaratából történt (Luk 13:1–5).

Vajon észszerű lenne azt gondolni, hogy Isten előre meghatározza, hogy egy véletlen tragédiában ki maradjon életben, és ki haljon meg?

Ezzel nem azt akarta érzékeltetni, hogy az életben mindent a sors irányít, hanem arra mutatott rá, hogy az emberek nem tudják előre megmondani, hogy pontosan mi lesz a terveik kimenetele, „mert bajokkal teljes idő jön, és előre nem látható események történnek mindannyiukkal”. Sokszor egy bizonyos dolog csupán azért történik velünk, mert jókor vagyunk jó helyen, vagy mert éppen rosszkor vagyunk rossz helyen.

Vegyük például ezt a kijelentést: „nem a gyorsaké a futóverseny”. Néhányan emlékeznek rá, vagy olvastak róla, hogy az 1984-es, Los Angelesben megrendezett olimpián milyen furcsa dolog történt a 3000 méteres női síkfutás alatt. Egy brit és egy amerikai színekben versenyző futó is abban bízott, hogy aranyérmes lesz. A verseny felénél azonban összeütköztek. Az egyikük elesett, és fel kellett adnia a versenyt, a másikuknak pedig nem maradt elég lelkiereje, és csak a hetedik lett.

Vajon a sors akarta, hogy így legyen? Vannak, akik talán ezt mondják.

De a versenyt nyilvánvalóan azért veszítették el, mert összeütköztek, vagyis egy baleset történt, melyet senki sem láthatott előre.

De a sors akarta, hogy összeütközzenek?

Néhányan erre is azt mondanák, hogy igen. A tudósítók szerint azonban azért történt a baleset, mert egy nagyon szoros és kiélezett versenyben két nagyon jó atléta próbált felülkerekedni egymáson. Ahogy a Biblia mondja, „bajokkal teljes idő jön, és előre nem látható események történnek mindannyiukkal”.

Függetlenül attól, hogy mennyire felkészült valaki, mindig történnek váratlan események, melyek befolyásolhatják az ember törekvéseinek kimenetelét, de mindennek semmi köze sincs a sorshoz.

Mindenkinek el kell számolnia az életével Isten előtt. Számon lesz kérve, hogy ki mivel és mennyivel rendelkezett és hogyan sáfárkodott vele.

Röviden és tömören ez a lényege az egésznek. Ki mennyin volt hű és igazságos. Nos sok gazdag lesz majd a pokolban és sok szegény a Paradicsomban. Akik a földön elsők, azok haláluk után az öröklét valóságában az utolsók lesznek. Akik most gazdagok és fösvények és harácsoló pénzimádók, azok haláluk után a leg szegényebbek lesznek, mert ebben az életben bíztak, a pénzben és a hatalomban bíztak amiket a halálúkor elvesztenek, mert meztelenül jöttünk a világra és meztelenül is megyünk ki ebből a világból.

Tehát akinek többje volt itt a földön, annak többel is kell elszámolnia odaát.