Szerintetek a Pápa Krisztus földi helytartója? (többi lejjebb).

Kedves Actio Catholica!

Írod:

>"a világ politikai, kereskedelmi részével paktált le"

Egyik se igaz. Egy paktumot kötött a pápa, azt is Olaszországgal.<

Pedig nem kell messzire menni:

"A vatikáni szerződést 1997. június 20-án kötötte meg Magyarország és a vatikáni Apostoli Szentszék, de az Országgyűlés csak néhány évvel később, 1999-ben ratifikálta. A szerződés meghirdetett célja a Magyar katolikus egyház független működésének a biztosítása volt, hogy az államosított vagyon egy részének visszakapása után függetlenül tudjon működni."

De hasonló megállapodások léteznek Szlovákiával, egyéb európai államokkal, sőt pl. Azerbajdzsánnal is.

Ami a kereskedelmi részt illeti:

"A Vallási Művek Intézete (olaszul Istituto per le Opere di Religione, röviden IOR) a Vatikán bankja. Teljes mértékben független az olasz jegybanktól. Működését a Vatikáni Központi Bank felügyeli. A bankot XII. Piusz pápa alapította 1942-ben. Az 1970-es évek végén a bank átláthatatlan pénzügyi tranzakciókba keveredett, és a sajtóban azzal is megvádolták, hogy a maffia pénzét mossa tisztára. Egy időben egy fogamzásgátló tablettákat is gyártó cég részvényeit is birtokolta, amelyeket a botrány kirobbanása után nem sokkal eladott. Az 1980-as évek elejétől a bank irányítását egy testületre bízták, amely konszolidálta a cég működését. Az 1989-es reform óta a bank élén laikus vezérigazgató áll."

Ez kb. két percnyi guglizás eredménye, de gondolom idegen nyelven (angolul, olaszul) hatalmas anyag érhető el Vatikán állam viselt dolgairól.

/Azt azért vágjátok, ha ezeknek az 1%-át, amiket itt leírtunk, párszáz évvel ezelőtt mondtuk volna, már égetnének ezek máglyán Isten nevében ha?/

Nem. Nem vágom. Se késsel, se ollóval. Azt azonban tudom, hogy Luther, amit csak akart, kibeszélhette. Johannes Eck atya szárazra vitatkozta a nyelvét latinul, mire befejezésül elkezdett németül Luther gúnyosan káromkodni.

/Giordano Bruno annyit merészelt mondani, hogy a világnak nincs kitüntetett középpontja, bevezetve ezzel a kozmikus demokráciát, ami ugye csak egy tudományos elmélet, nem is vallási tézis, vagy ilyesmi, erre szépen elégették./

Ez tudatlanságról tanúságot. Giordano Bruno nem asztronómus volt, hanem asztrológus (tudod, azok a civil katolikus ördögök, akik pénzért küldik az energiát). Ezenkívül filozófiailag abszurd dolgokat állított (hogy Istenen kívül lehet bármi is végtelen), ezenkívül Krisztust felakasztott varázslónak, a Szentlelket pedig személytelennek vélte. Ehhez hozzá kell olvasni Michael Hesemann: Sötét alakok (Mítoszok, legendák és hazugságok a Katolikus Egyház történetéből). Ő nem a bestseller meseíróbrigád tagja, hanem komoly régész és történész.

"Az ellenségem ellensége a barátom." Ez jó dolog? Szerinted miért keresnek milliókat a Dan Brown-félék? Kötve hiszem, hogy az emberek lelki üdve miatt. A Szent Péter bazilikát kétszer is fel lehetne azzal a pénzzel építeni.

/István idejében kötelező volt mindenkinek templomba menni vasárnap, kivéve egy embert falvanként, aki a tüzet őrizte, nehogy kialudjon. És ez így törvényben. Jézus? Apostolok? Őskeresztények?/

Azóta eltelt néhány század. A kenyértörést az apostolok és később az őt felváltó püspökök három évszázadon keresztül magánházakban végezték, mígnem Konstantin belekezdett a templomépítésbe. Az akkori Szent Péter bazilika egy sötét, gyertyákkal meg egy oltárral összeépített épület volt, és évente egyszer használták. Puff. Sapienti sat.

A hely teljesen mindegy volt, mert nem a templom volt a lényeg - hanem az ember Krisztussal való egyesülése az Úr teste és vére vétele által. Jézus is erről beszélt (Jn 6, 53-59). Ezért nevezik az áldozást latinul kommúniónak. De nemcsak ez volt a templom funkciója.

Igehirdetés Magyarországon akkoriban egyedül a templomban volt - magyarul, lásd a halotti beszédet, első magyar nyelvemlékünket. Az evangélium azért nem volt lefordítva, mert nem volt egységes magyar nyelv, és nem is volt egységes írás (a rovásírást ne mond, aminek többsége több betű fellelhetetlen kombinációja). De biztosan megint jön a kötözködés, hisz itt nem csak kiváló történészek és pszichológusok, tévedhetetlen szuperpápák vannak, hanem nagyszerű nyelvészek is.

"Hol kényszerítették már rá így az akaratukat komplett népekre/földrészekre he?"

Róma sohasem. Néhány népvezírnek jól jött néhány római-katolikus vallást követő ország, és akkor hát miért ne. Ez még nem jelentett semmit. Róma senkire nem tudta rákényszeríteni a nem-létező uralmát. Komplett serege a XVI. századtól volt, de azt inkább országunk díszpintyeihez lehetett hasonlítani. Ha a pápa szuperhatalom lett volna, ma Szicíliától Velencéig terjedett volna ki, nem pedig ott, ahol Pétert fordítva keresztre feszítették. Sírját meg is találták. Hesemann erről is írt beszámolót.

"Vagy mondtak hasonlót, hogy "majd egyszer eljön a mi időnk is és akkor átváltoztatjuk európát terror házává, csak bukjon meg végre ez a hülye római birodalom, mer kéne a hely cimbik"? Valahogy nem olvastam ilyeneket a bibliában, inkább az ellenkezőjét.."

Szerintem ne a modern Kelszoszok fantazmagóriáiból induljunk ki.

Reszemröl köszönöm a sok-sok informaciot, amit kiszürtem es amitöl okosabb lettem. :) A helyetekben, az informacioadas melle nem vinnek erzelmeket, akkor sztem jobban ereznetek magatokat. Az informaciobol ugyis mindenki levonja maganak, ami levonhato...

OFF, a jobb hangulatert:

(ha akarjak, a modik törölhetik, mert vicc kategoria, azaz kitalalt törtenet a jobb hangulatert)

A pap egy tinédzser fiút gyóntat:

- Atyám, vétkeztem szóban, tettben és gondolatban. Lefeküdtem egy lánnyal, pedig csak fél órája ismertük egymást.

- Te vagy az, Tamás fiam?

- Igen, én vagyok, atyám.

- Na akkor mondd el nekem: ki volt az a lány?

- Nem mondhatom el, atyám, vigyáznom kell a jóhírére.

- Ugyan már! Nekem mindent elmondhatsz!

- Tudom, de ezt nem.

- Na. Ki volt az? A Kovács Eszter?

- Nem mondhatom el

- Hát akkor a Szabóék lánya, a Kati?

- Nem mondhatom el...

- A Kis Judit volt innen a szomszéd utcából?

- Nem mondhatom el...

- Nagyon véded te azt a lányt...

- Makacsságodat azzal büntetem, hogy fél évig nem jöhetsz a templomba ministrálni!

Odakinn találkozik a fiú az egyik haverjával:

- Na mi volt a papnál?

- Kaptam fél év szabit meg három tuti tippet!

Ki hinné, hogy lapos a Föld?

Ma már természetesen senki. Mindenkinek elmagyarázzák apró gyermekkorában, hogy egy gömbforma sárgolyón élünk, helyesebben geoid formájún, de ezzel majd csak hatodikban lepik meg a felnövekvő állampolgárt a cseles földrajztanárok, és mindjárt hozzáteszik azt is, hogy régen buták voltak az emberek, és azt hitték, hogy a Föld lapos. Sőt, aki azt merte mondani, hogy gömbölyű, azt istenkáromlásért máglyára vetették, mert ezek tényleg ennyire buták voltak. Szerencsére jött a felvilágosodás, és...

És a helyzet az, hogy ebből éppen úgy nem igaz egy szó sem, mint az inkvizíció állítólagos rémtetteiből. A középkorban ugyanis senki sem hitte, hogy a Föld lapos, és senkit sem égettek meg érte, ha ezt vitatta. Mindez modern társadalmunk egyik szándékosan terjesztett propagandahazugsága, történelemhamisítás, amit nagyon is jól meghatározott céllal agyaltak ki azok a körök, amelyek a XVIII. század környékén felforgatták társadalmunkat. A lapos Föld meséje azt hivatott elhitetni az emberekkel, hogy volt valamiféle éles váltás, úgynevezett "felvilágosodás", "tudományos forradalom", amikor az emberiség néhány "nagy gondolkodó" hatására egyik napról a másikra elvetette az úgynevezett "babonákat", és azóta mindenki okos, egyre okosabb. Ha ez így lenne, nem lennének tele a női magazinok horoszkóppal meg boszorkánysággal, és a gyerekek ma is tudnák, hogy a tehén nem lila. Ne dőljünk be a szabadkőműves marhaságoknak, az emberiség nem egyik napról a másikra találta fel a tudományt, s ehhez nem kellett az egyházat sem lerombolni.

Bármily furcsán hangzik azoknak, akik még sohasem hallották, a feudális rendszer az emberiség legfejlettebb társadalmi rendje volt. Tudniillik több, mint ezer éve volt kiforrottá válni, míg a modern demokrácia száz éves sincs (kivéve az Egyesült Államokat és Svájcot), a kommunizmus és egyéb kísérleti rendszerek pedig még fiatalabbak, és nem sok eredményt hoztak. Tetszik-e vagy sem, a feudalizmust soha nem sikerült megfelelően működő rendszerrel kiváltani. Helyette csupán olyan rendszerek születtek, amelyek az ember mohóságát hivatottak kielégíteni, felélve bolygónk szűkös erőforrásait. Ám ez nagyon is megfelel azoknak, akik hisznek benne, hogy a még több autó, még több műanyag, még több űrhajó előbb-utóbb határtalan boldogságot hoz, nekik pedig érdekük - akár tudatosulva, akár nem - hogy a demokrácia előtti rendszereket ostoba, elavult, korlátolt világnak állítsák be. A legtöbb ember számára pedig nem kell, hogy tudatosan higgye ezt. Elég, ha úgy nő fel, hogy látja: ma van televízió meg autó, háromszáz éve nem volt, ma "szabadok" vagyunk, háromszáz éve pedig a földesúr dirigált. Az az összefüggés, hogy ma a földesúrnál ezerszer rosszabb erők dirigálnak, és a "jogtalan" tizednél százszor többet szednek el a nehezen megszerzett keresetből, már meghaladja a legtöbb ember felfogóképességét, vagy ha mégsem, bekapcsol a jól ismert önigazoló reflex, és magyarázatot talál erre a különös jelenségre. Például hogy a modern társadalom mennyivel többet nyújt a ma emberének ezért a több pénzért, több adóért, több munkáért.

A szabadkőművesek, akiknek mai modern világunkat köszönhetjük, a kezdetektől fogva mindent megtettek, hogy ezeket a hiedelmeket elhintsék. Ezek egyike a "lapos Föld" meséje, és az az állítás, hogy bizonyos "nagy gondolkodókat" - akik természetesen mind hozzájuk tartoztak, például Galilei, aki az Illuminátusok tagja volt, és ezen állításukban az sem zavarja őket, hogy akkoriban az Illuminátusok még meg sem alakultak - a velejéig gonosz és ostoba egyház üldözte. Minden társadalmi reformermozgalomnak megvan a maga hamis szenvedéstörténete, még a református egyháznak is. Közkeletű mese, még "korabeli metszeteken" is ábrázolták, hogy az inkvizíció gályarabnak adta el a református lelkészeket. Aki azonban ismeri a hajózás történetét, ezen csak elmosolyodik. Egyrészt gályákat már régen nem használtak a középkorban, másrészt amikor használtak, akkor sem rabszolgák ültek az evezőknél, hanem jól fizetett, profi tengerészek. Tele van ilyen tévhitekkel és mesékkel a középkorról alkotott képünk.

A lapos Föld meséje is ilyen közhiedelem. Olyannyira az, hogy a Brit Történelemtudományi Társaság 1945-ben másodikként említette ezt a húsz legelterjedtebb történelmi tévhitet felsoroló kiadványában. A felforgató propagandisták szándékosan mosták össze a különböző korok ismereteit. Az emberiség ugyanis már az ókorban rájött, hogy a Föld nem lehet lapos. Arisztotelész idejében, Kr. e. 330 körül ez már köztudomású volt. A nagy filozófus már akkor bizonyította a Föld gömbölyűségét például azzal, hogy ha dél felé utazunk, a horizont fölött egyre magasabban látjuk a déli félteke csillagait, illetve a hajósok először a hegyek csúcsait látják meg a szárazföldből, s a part felé közeledve egyre többet. Krisztus születése előtt pár évvel Sztrabón felhívta a figyelmet, hogy a Föld holdfogyatkozáskor megfigyelhető árnyéka mindig kör alakú, márpedig csak egy gömb vet minden irányba kerek árnyékot, egy korong lapított ellipszist mutatna. Erasztothenész pedig néhány egyszerű megfigyelés nyomán kiszámította a Föld kerületét is: 252 ezer sztadion, azaz nagyjából 40 ezer kilométer. Ez Kr.e. 240 körül történt, jóval azelőtt, hogy valaki kitalálta volna, hogy a történelmet korokra ossza.

A korai középkorban ugyan voltak keresztény szerzők, akik kétségbe vonták a Föld gömbölyű voltát, de a többség nem foglalkozott a kérdéssel, mert teológiai szempontból jelentéktelennek tartották. Ilyen volt például Caesareai Bazil (329-379). Több vezető főpap is említést tett teológiai műveiben arról, hogy a Föld gömbölyű, és hogy jelentéktelen porszem egy hatalmas univerzumban. Így például Izidor sevillai püspök (560-636) ezt írta Etymologiae című enciklopédiájában, ami a kor Wikipediája volt, Rabanus Maurus IX. századi püspök pedig félgömbként írta le a Föld lakott, északi részét, lakatlannak képzelve a déli féltekét. Számos ilyen mű maradt ránk mind a korai középkorból, mind a későbbi időkből. Aquinói Szent Tamás is a Föld gömb alakjáról beszélt, Hermannus Contractus, XI. század egyik legjelentősebb hittudósa pedig megismételte Erasztotenész mérését. Dante Isteni színjátéka is említi a Föld gömb alakját. Mi több, az európai keresztény királyok közismert hatalmi jelképe, az "országalma" (helyes nevén: globus cruciger) is a gömbölyű Földet jelképezi, rajta a kereszttel, ami Isten uralmát fejezi ki e gömb alakú világ felett. Nem kell tehát messzire mennünk annak cáfolatáért, hogy a középkorban laposnak képzelték volna bolygónkat, csak a Parlamentbe kell benéznünk az óránként induló turistacsoporttal.

A középkor-ellenesek számos történetet hoznak fel arra, hogy a gömbölyű Föld elméletét hangoztatókat az egyház üldözte. Állításuk szerint nem csak Galileit, hanem már Vergilius salzburgi püspököt (cc. 700-784) is azért átkozta ki az egyház, mert "Istentől elrugaszkodott, sátáni tanokat oktatott", nevezetesen a Föld gömbölyű voltát. Zakariás, az utolsó bizánci pápa döntése szerint "aki abban tesz hitet, hogy más világok léteznek, és ilyen más világ létezhet a föld alatt, melyet emberek laknak, vagy ilyen világ létezik más napok vagy holdak körül, vitessék egyházi tanácsunk elé, fosztassék meg minden rangjától, s egyházunk kebeléről kiátkoztassék." De az ítélet nem arról szólt, hogy a Föld gömb alakjának állításáért járna ilyen súlyos büntetés, hanem azért, ha valaki azt tanítja, hogy léteznek valahol emberek, akik egy más világon élnek, ezért nem Ádámtól és Évától, következésképpen nem Istentől származnak. Vergiliust egyébként pár száz évvel később rehabilitálták és boldoggá avatták

Közkeletű tévhit az is, hogy Kolumbusz Kristóf nagyon bátor volt, mert annak ellenére indult el nyugat felé hajóival, hogy a korabeli tudósok meg voltak róla győződve, hogy arrafelé le fognak zuhanni a Föld szélén. Természetesen ebből sem igaz egy szó sem. Kolumbusz érdekes figura volt, térjünk ki személyére néhány szóban.

A közhiedelem abban nem téved, hogy valóban Kolumbusz ötlete volt nyugatnak indulva megtalálni Indiát. Azt már nemigen jegyezték fel, hogy nem egyedül dolgozta ki az útitervet, hanem testvére, a térképrajzoló Bartolomeo segítségével. Kolumbusz roppant erőszakos ember volt, kitűnő szervező, ám nagyon rossz hajózási szakember. Alfraganus arab földrajztudós térképeit tanulmányozva arra jutott, hogy India Spanyolországtól nyugati irányban mindössze néhány ezer mérföldre lehet. Nem fordult meg a fejében, hogy Alfraganus - aki természetesen pontos térképeket rajzolt - nem olasz, hanem arab mérföldben számolt, ami csaknem hatszáz méterrel hosszabb. Helytelen számításaival, amelyek egy sokkal kisebb Földet feltételeztek, sorra kereste fel az európai uralkodókat, hajót és támogatást kérve expedíciójához, amelytől komoly profitot remélt. 1485-ben II. János portugál királynak, 1486-ban II. Ferdinánd és I. Izabella spanyol uralkodóknak, bátyja pedig az angol VII. Henriknek mutatta be a terveket. Azonban az uralkodók hajózási szakemberei a javaslatokat átvizsgálva mindenhol arra jutottak, hogy a számítások tévesek, és a terv nem megvalósítható. A korabeli hajók hatótávolságának ugyanis korlátot szabott a szállítható élelmiszer és ivóvíz mennyisége. Feltételezve, hogy Európa és Ázsia között homogén óceán terül el, ennek a távolságnak hajóval nekivágni öngyilkosság lett volna. Kolumbusz tudta ezt, ám ragaszkodott elképzeléséhez, és kitartott amellett, hogy a feltételezett távolság sokkal kisebb, mint Eraszthotenész kiszámította.

Annak ellenére, hogy tervei elutasításra kerültek, a spanyol királyi udvarban tisztelettel övezték. Olyannyira, hogy uralkodói utasításra évi 12 ezer maravedi javadalmazást ítéltek meg neki, s egy menlevelet is kapott, amely kötelezte a szabad királyi városokat, hogy számára ingyen szállást és ellátást biztosítsanak utazásai során. Kitartó lobbizása végül eredménnyel járt. Amikor a spanyolok visszafoglalták Grenada városát a móroktól, Alcazár várában ismét találkozott Izabellával és Ferdinánddal. A királynő ismét elutasította tervét, ám Ferdinándnak megtetszett az ötletéhez makacsul ragaszkodó hajós, és futárt szalajtott utána, visszahívta a várba, és tanácsadói véleményét felülbírálva három hajót ajánlott fel neki. A három hajó nevét is helytelenül jegyezte meg az utókor: Santa Maria, Pinta és Santa Clara, nem pedig Niña, az csak beceneve volt az egységnek tulajdonosa, Juan Niño de Moguer után. A történet további folytatását ismerjük: az erőszakos Kolumbusz addig ütötte a legénységet (szó szerint), amíg el nem jutottak az Indiának hitt Bahamákig. A békés őslakosokkal könnyen szót értettek a spanyolok, mindjárt el is raboltak néhányat, hogy odahaza bemutathassák. Kolumbusz még háromszor tért vissza Amerikába, haláláig azt hivén, Ázsia partjaihoz jutott el. Szolgálataiért komoly jutalmakban részesült, kinevezték a "Nyugati Indiák" kormányzójává, ám olyan durva módszerekkel kormányzott, hogy 1500-ban letartóztatták, és bátyjával együtt fél év várfogságra ítélték. Királyi kegyelmet kapott ugyan, és még megtehette negyedik útját nyugat felé, de állami pozíciót már sohasem kaphatott. Ezen az útján kiderült, hogy vannak a tengeren nála nagyobb droidok is: Santo Domingo kormányzóját hiába figyelmeztette egy közeledő hurrikánra, az nem hitte el, hogy ekkora vihar létezhet, és pontosan a közepébe küldte az aztékoktól elrabolt arannyal hazafelé tartó kincses flottáját.