Kreacionisták! Tudnátok mutatni 10 bizonyítékot az evolúció ellen?

„Tudnátok mutatni 10 bizonyítékot az evolúció ellen?"

Pffff mutatni senki sem fog tudni max leírni vagy belinkelni valamit.

Ha jól értem a kérdést csak és konkrétan az evolúció ellen akarsz bizonyítékot.

Jólvan elkezdem.(lessz mit olvasni)

1. Ernst Haeckel embrió csalás.

Bizonyára sokan és sokszor hallottuk azt az evolúciós frázist, amely szerint „az egyedfejlődés megismétli a törzsfejlődést”. Az evolucionisták szerint ez azt jelenti, hogy az élőlények az embrionális fejlődés során mintegy „végigjárják az evolúciós folyamat lépcsőfokait”. Gyakori állításuk, hogy az emberi embrió a fejlődés korai szakaszában állítólag a halak kopoltyújához igen hasonló szervvel rendelkezik. Ez azonban a valóságban nem kopoltyú, hanem csak apró bőrredők, ráncok az embrió nyakán, amelyek a növekedés során keletkeznek. Ezt az elképzelést Ernst Haeckel biológus tette közzé a 19. században, ám kiderült, hogy „bizonyító” adatainak nagy része hamisítvány, vagy manipuláció eredménye volt. Hogyha ugyanis alaposan megvizsgáljuk és összehasonlítjuk az ember, a halak, a csirke és a hüllők embrióit, akkor azt tapasztaljuk, hogy azok a fejlődésük kezdeti szakaszában a lehető legnagyobb mértékben különböznek egymástól, a középső szakaszban rövid ideig némiképp hasonló jelleget öltenek majd a befejező szakas zban ismét eltérő alakot vesznek fel. Amennyiben az egyedfejlődés valóban „megismétli a törzsfejlődést”, az embrióknak már a folyamat legelejétől kezdve hasonlóságokat kellene mutatniuk és a vége felé haladva kellene egyre inkább különbözniük. Ám mivel a kezdeti fázisban erősen különböző módon indul a fejlődésük, ezért az önkényesen kiragadott példák nem támasztják alá az állatok evolúciójára vonatkozó feltételezéseket.

2.Az élőlények plaszticitása nem evolúció.

„Az evolúció létező dolog, ezért van pl. ennyi kutyafajta...stb."

A szelekcióval, ami azt jelenti, hogy egy fajon, családon, nemen belül jön létre változás, senkinek nincs problémája. Az evolúcióelmélet viszont arról szól, hogy egy baktériumból hogyan lesz medúza, abból rák, abból kétéltű és így tovább. Ha veszünk egy kutyát, tenyészthetünk belőle egy másik fajtát, azt azonban maga Darwin is beismerte, hogy kutyából képtelenség macskát tenyészteni.

A korlátozott plaszticitás nem mást jelent, mint hogy minden fajon belül létezik egy sajátos variálódási tartomány, amelyen belül egy adott faj a generációk során átalakulásokra képes. Egy meghatározott faj valamely tulajdonságára vonatkozó korlátokat mesterséges szelekciós kísérletekkel, nemesítés, illetve tenyésztés útján lehet meghatározni. Mindezidáig bármely faj bármely jellegzetességét kezdték el ilyen módon változtatni és vizsgálni, mindig rátaláltak azokra a határokra, amelyeken túl nem lehet „tovább feszíteni a húrt”.

3.Majmok és emberek

Mit mondhatunk az élők hierarchiájának másik végén álló emberi faj eredetéről? Hát bizony a korlátozott plaszticitás itt sem elegendő, hogy majomszerű lényekből Homo sapienst formázzon. Az ember, a gorilla és az orangután az evolucionista felfogás szerint közös őstől ered. A köztünk és a majmok közti anatómiai és szellemi különbségek alapján azonban a gorillát és az orangutánt nem csak más fajokba, hanem más nemekbe (Gorilla és Pongo) is sorolják, mint minket (Homo). Megint csak azt látjuk, hogy az evolúciós modellnek nincs fedezete: egyrészt nagyfokú átalakulásokat feltételez, másrészt nincs olyan genetikai szinttől a fajok megjelenéséig levezetett folyamat, amelyet erre magyarázatként tudna kínálni. Ehelyett hézagos kövületmaradványokat mutatnak, amelyek tág terepet biztosítanak a (félre)értelmezéseknek, és az interpretáció módjában még az evolucionisták sem értenek egyet.

Abszurdnak tűnik, hogy bár a darwinizmus modern apostolai még az élő szervezetek egyik alapvető építőkövének, a különböző funkciójú fehérjemolekuláknak az eredetét sem tudják megmagyarázni, mégis hangzatos és felszínes elméleteket gyártanak egymástól sok tekintetben különböző fajok eredetére.

Ha a majmoknak és az embereknek nincsenek is teljesen eltérő szerveik, anatómiai különbségeik még így is adnának elég magyaráznivalót az evolúció képviselőinek. Hogyan jöhettek volna létre a két lábon járáshoz szükséges anatómiai adottságok, például az S-alakú gerinc, a zsigereket megtartó öblös medencecsont alakja és dőlésszöge, az emberi lábfej speciális felépítése (emberi talp, sarok, előremutató lábujj), az emberi térd szerkezete (amely eltér a majmokétól)? Részletes biológiai igényű magyarázatra várna továbbá a csaknem teljesen csupasz bőr, a tagolt beszédet lehetővé tévő hangképző szervek (garatüreg, gégefő, hangszalagok) anatómiai különbsége, a belső fülünk eltérő felépítése, a bőr alatti összefüggő zsírpárna, a bőrünkben lévő sok izzadságmirigy, a lélegzet szabályozásának képessége, a lefelé néző orrnyílás mozgatható orrcimpákkal, a sós emberi könny és izzadság. Nem utolsó sorban pedig a beszéd és az elvont gondolkodás szellemi képessége, amely feltehetően többre való, mint hogy azt próbáljuk vele bizonygatni, hogy „mi is csak állatok vagyunk”.

Minden megfigyelésünk szerint a fajok módosulási lehetőségei beprogramozottan korlátozottak. Így a faji, vagy fajnál magasabb szintű eltérések (például a majmok és emberek közötti különbségek) oka nem törzsfejlődési átalakulás.

4.Makroevolúció – mint a mesében

A makroevolúció olyan feltételezett, nagyobb mértékű változásokat jelentene, amely a leszármazások során (egy vagy sok generáció alatt) fajszintű, vagy idővel még magasabb rendszertani szintű eltérést, illetve újfajta testi sejtek, szövetek, szervek megjelenését idézné elő. Tehát a makroevolúció az, amit csak hallomásból ismerünk, látni senki nem látta, elméletben le nem vezette, gyakorlatban be nem mutatta. Vagyis nem más ez, mint egy evolucionista alapállásból származó feltételezés, amit a gyakori trükk szerint úgy emlegetnek, mint bizonyítottan létező jelenséget.

Ha létezne evolúció, akkor rengeteg nagyléptékű átalakulásnak kellett volna és kellene zajlania a földi élet történetében. Ám ilyen nagyléptékű átalakulásoknak nem vagyunk tanúi sem az egysejtűek, sem a többsejtűek világában, sem a természetben, sem a laboratóriumban. Nem olvashatunk igényes (létező, hatékony természeti folyamatokon alapuló) darwinista magyarázatokat a szakirodalomban az eltérő sejttípusok, a szövetek vagy szervek létrejöttére sem. Természetesen szépen le lehet írni, hogy biológiai struktúrák milyen sajátosságokkal rendelkeznek, miben különböznek egymástól. Ezen túlmenően azonban csak azt halljuk, hogy „biztosan korábbi formákból fejlődtek ki”. Ez a „valahogy kialakultak” típusú magyarázat azonban messze elmarad attól az igényességtől, amit a tudománytól más területeken megszoktunk, és amit elvárhatnánk, ha az ilyen szervformáló, fajátalakító folyamatok általánosak lennének az élővilágban.

5.Mire elég egy satnya hibrid?

Fajszintű változások, fajkeletkezések sokaságát is fel kellene tudniuk mutatni Darwin kései támogatóinak, ha már az alapító atya „A fajok eredete” címet adta művének. Fajkeletkezési példákkal azonban nagyon rossul állnak.Hatásos fajkeletkezési példának szánva ezek közt bevetik a keresztezéses kísérletek eredményét is, például a káposzta és a retek Raphanobrassicának elkeresztelt hibridjét (amelynek létrejöttében kromoszóma-többszöröződés is szerepet játszik).

Azonban ne felejtsük el, hogy mire kellene példát mutatnia az evolucionistáknak: olyan fajkeletkezési folyamatra, amely létrehozhatta volna az élővilág ma ismert alakjait. A hibridizáció több szempontból sem alkalmasak erre a szerepre:

A hibridizáció során kompletten létező génállományok keverednek, de ez mit sem árul el a kiindulási fajok komplett génállományainak eredetéről.

A hibridizáció nem struktúraépítő. Nem jönnek létre új biológiai rendszerek, csak a korábbiak variálódnak. A keresztezett egyedek tulajdonságai javarészt eleve benne vannak a szülőfajok génjeiben, rendkívül ritka egy hasznos jelleg megjelenése.

Az állatvilágban a hibridizáció lehetősége (és különösen a kromoszómaszám többszöröződés) nagyon ritka, és a növényvilágban sem általános, így ez nem lehet univerzális fajképző folyamat. A génduplikáció és a kereszteződés még az evolucionisták szerint is csak nagyon korlátozott szerephez jut az élővilág változásai között.

A hibridek általában érzékenyek a betegségekre, külső hatásokra, csökkent a regenerációs- és szaporodóképességük.

A hibridek egyedi tulajdonságai gyakran átmeneti jellegűek, a generációk során eltűnnek, visszafajzanak valamely szülőfajukra.

Mint egy vagy néhány lépéses változás, a kereszteződés nem illusztrálja azt a fajokon belül zajló aprólékos átalakulást, amelyet az evolúcióelmélet az „új fajok” kialakulása általános mechanizmusának hirdet.

A fentiek alapján, még ha önálló fajnak is tekinti valaki a szaporodóképes hibrideket, az sem ad választ az élővilág létező fajainak eredetére.

Az evolucionistáknak nem arra kellene példákat mutatniuk, hogy az egyes biológiában használatos fajfogalmak alól lehet kivételeket találni. Hanem egy vagy több általános természeti mechanizmust kellene ismertetniük – széles körben jellemző eseménysorozatokat, amelyek képesek lehettek volna a teljes biodiverzitás létrehozására. Mivel erre mindeddig képtelenek voltak, így kénytelenek satnya hibridekbe kapaszkodni, mint egy kikosarazott kérő a fonnyadó virágcsokorba.

6.A nagyobb rendszertani egységek különbségei

Egy meghatározás szerint új szervek, vagy fajok, vagy fajfeletti egységek létrejöttét lehetne makroevolúciónak nevezni. Fontos tudatában lennünk, hogy egy élőlénynek nem kell feltétlenül valami egyedi szervvel rendelkeznie ahhoz, hogy a tudomány önálló fajként tartsa számon. A rendszertanilag egymáshoz közel álló fajoknak gyakran nincsenek unikális szervei, hanem hasonló felépítésű a szervezetük. Ám biológiai különbségeik mértéke és szaporodásbeli elkülönültségük miatt mégis egyértelműen külön fajként írják le őket.

A magasabb rendszertani egységek (nem, család, rend, osztály, törzs) jellemzői között nagyobb eltérések vannak, mint például az egy nembe tartozó két faj jellemzői között. Ha még a fajok közötti különbségek kialakulására sincs meggyőző evolucionista levezetés, elképzelhetjük, mennyire nincs magyarázat a magasabb rendszertani egységekbe tartozó élőlények alapszabásainak különbségeire.

Egyes evolúcióban hívő szerzők úgy okoskodnak, hogy a magasabb rendszertani egységek értelmezésének alapja csak az előtételezett evolúció lehet. Véleményük szerint az általuk az egyes taxonokba (rendszertani egységekbe) sorolt élőlények közös ősöktől származnak. És most jön a bűvészmutatvány: ezzel egyidőben gyakran úgy tesznek, mintha maga a rendszertan létrehozásának lehetősége az evolúció létét bizonyítaná, amiben nem is lehet kételkedni.

Valójában ez a körkörös érvelés klasszikus esete: eleve bizonyítottnak tekintik azt, amit bizonyítaniuk kellene, egyik feltételezésükkel próbálják bizonyítani a másikat. Evolúciót feltételezve csoportosítják az élőlényeket, majd saját csoportosításukat az evolúció igazolásának tekintik. Az ilyen körben forgó, szilárd alap nélküli okoskodásnak semmiféle logikai ereje nincs, hiszen a tudományban nem lehet feltételezéseket feltételezésekkel alátámasztani.

Ahhoz, hogy akár anatómiai, akár genetikai hasonlóságaik alapján rendszerbe soroljuk az élőlényeket, egyáltalán nem szükséges evolúciós szemlélet, és jó ideig nem is evolúciós alapon sorolták osztályokba az élővilágot.

Csupán Darwin fellépése után kezdték el átértelmezni a rendszertant, ráerőltetni az általuk preferált osztályozási szempontokat az élővilágra.

Azonban próbálkozásuk nem járt túl fényes eredménnyel. Napjainkban a rendszertan egyre kaotikusabbá válik, mivel a fajok gyakran egyes tulajdonságaik alapján bizonyos fajokhoz hasonlítanak jobban, míg más tulajdonságaik alapján másokhoz. Így az evolúciós kapcsolatok meghatározására való törekvés sok esetben teljes csődöt mond, az evolucionisták vágyva vágyott „törzsfája” pedig egy teljességgel kibobozhatatlan bokorerdővé gubancolódott.

Szerintem máról ennyi elégis.

És aki ezekre azt mondja hogy nem bizonyítékok az evolúció ellen.

Annyi erővel aztis mondhatnánk hogy az evolúció nem bizonyíték akar lenni a teremtés ellen.

Írhattam volna még 4pontot de meg kímélem magam így inkább.

http://www.gyakorikerdesek.hu/kultura-es-kozosseg__vallas__3..

Tessenek elolvasni ezt a kérdésem.

[link]

[link]

Vidiripi

Kérdező!

Miért nem az? Mert aki elfogadja Isten létezését az azt is elfogadja hogy a világ teremtve lett.

Bocs azt gondoltam tévesen hogy rájössz erre a logikára. (máskor megértették)

Kérdező sürgősen cseréld le az információ forrásodat. Nem olvasgatom a ertem.hu-t azt sem tudtam hogy létezik ilyen oldal. Az evolúció elmélet legyen a sátán műve. De ez mit változtat a dolgokon nem értem ezzel mit akarsz mondani.

"(lásd a katolikus egyház álláspontját az evolúcióról és az ősrobbanásról: [link] ).

Na ez meg tényleg szánalmas. A katolikus egyházzal jössz nekem. Ugyan már ez még viccnek is rossz. Ha módomban állna feloszlatnám a teljes római katolikus egyházat.

"Isten létezését nem lehet bizonyítani, hinni kell benne. Ugyanígy azonban a nemlétét sem lehet bizonyítani. Isten (nem)létezése nem tudás vagy tudomány kérdése, hanem a hité. A hitetlenség tulajdonképpen a hit negatív formája. A keresztények hisznek abban, hogy a látható dolgok mögött van egy nem látható valóság, amely körülveszi világunkat. Ebben lakik Isten, aki szeretettel fordul hozzánk, végigkísér az életen és jobb jövőt készít."

Dr. Rolf J. Pöhler: Mai keresztények - a megélt hit

"Majd ha sikerült a tudósoknak amőbából majmot, majomból meg embert tenyészteni (de tudjon deriválni is minimum :)) akkor majd el lehet gondolkodni az evolúción."

Látom, te biztosra mész, és amíg nincs amőbából majom semmin sem gondolkozol.... de várjál csak! Emberből majom ér? Mert arra példa lehetnél te! :D

"Mindezidáig bármely faj bármely jellegzetességét kezdték el ilyen módon változtatni és vizsgálni, mindig rátaláltak azokra a határokra, amelyeken túl nem lehet „tovább feszíteni a húrt”. "

Micsoda vicces érvelés... nyilván, ha tovább lehetne feszíteni a húrt, akkor az már hipp-hopp a határon belülre kerülne. :D Ezzel a körbeérő okoskodással tele az IDsek padlása...

1. A DNS szerkezetéhez

képest magas információtároló kapacitása (ami ráadásul

kódolt információ)

2. Az élőlények mérete korlátozott

3. Az élőlények pusztán spontán anyag/energia transzport hatására

nem képesek életben maradni

4. Az élőlények halandók

5. A nők és férfiak közötti jelentős különbségek

6.a fosszíliákból kiolvasható, hogy az új

fajok hirtelen, rövid idő alatt, sok esetben minden

előzmény nélkül jelentek meg

7. a kambriumi robbanás

8. összehangolt működésű molekurális gépezetek a sejtekben

9. az RNS-DNS-fehérje kialakulás kölcsönös kauzalitása

10. a harkály csillapító mechanizmusa

Na, mert épp nincs mit csinálnom...

"1. A DNS szerkezetéhez képest magas információtároló kapacitása (ami ráadásul"

mit jelent ez? Mihez képest kevés? miért lenne ez bizonyíték az evolúció ellen? Milyen lenne az az információ hordozó molekula, ami véleményed szerint alátámasztaná az evolúciót?

"2. Az élőlények mérete korlátozott "

Miért lenne ez bizonyíték az evolúció ellen? Az evol. modellekből pontosan kijön, hogy a méret növelésének milyen fitneszcsökkenésben megnyilvánuló ára van. Eleve, a hegyek mérete is korlátozott... nem lehet 3o km magas hegy. Szóval ez akárhogy nézzük nem érv.

"3. Az élőlények pusztán spontán anyag/energia transzport hatására

nem képesek életben maradni "

Mivan? Az élőlények pontosan anyag és energiaáramlással maradnak életben. Vagy szerinted még mi kell hozzá? Itt egy kis virág az asztalomon, süt rá a nap, locsolom, van némi tápsó. Mi kell még az életbenmaradásához?

"4. Az élőlények halandók "

Minden ami kezdődik véget is ér. :-D Semmi sem tart örökké, miért pont az élőlények élnének örökké? Egyébként a rákos sejtek pl. immortalizáltak, tulajdonképpen halhatatlanok. Véleményem szerint a halhatatlan élőlények éppen a teremtést támasztanák alá.

"5. A nők és férfiak közötti jelentős különbségek "

Kifejtenéd, hogy ez mégis miképpen cáfolja az evolúciót?

"6.a fosszíliákból kiolvasható, hogy az új fajok hirtelen, rövid idő alatt, sok esetben minden előzmény nélkül jelentek meg "

A fajkeletkezés sok esetben nem teljesen világos, de ez még nem jelenti azt, hogy az evolúció ezen esetben ne lenne lehetséges. És miért lehetséges az újonnan megjelent fajokat minden gond nélkül beilleszteni a molekuláris törzsfába?

"7. a kambriumi robbanás "

Ez ugyan az, mint az előző.

"8. összehangolt működésű molekurális gépezetek a sejtekben "

Tökéletesen leírt mechanizmus révén jönnek létre, nem létezik az IDsek által szent tehénként kezelt "egyszerűsíthetetlenül összetett" rendszer. minden molekuláris gépezet egy egyszerűbb rendszer komplikálásával jött létre, mindenre van példa a természetben.

"9. az RNS-DNS-fehérje kialakulás kölcsönös kauzalitása "

Ennek a mondantnak nincs értelme.

"10. a harkály csillapító mechanizmusa"

Igen, van ilyen mechanizmus. So what?