Kedves Jehova tanúi! Ha a hozzátok legközelebb álló embernek valamilyen okná fogva (műtét/baleset) vért kellene kapnia a műtéthez, mit tennétek? Illetve ha az illető elfogadná, elítélnétek őt ezért?

Sajnálom, de Isten igazságába, nem fér bele a kétely, és a feltételes mód.

Isten amit leíratott, sehova nem tette oda, hogy "ha"...

(Jakab 1:6, 7) . . .aki kételkedik, az olyan, mint a tengernek szél űzte és ide-oda hajtott hulláma. 7 Az ilyen ember bizony ne vélje, hogy bármit is kap . . .

8 határozatlan ember ő, minden útjában állhatatlan.

Isten törvényei tiszták, igazságosak, érthetőek, és nincs kételkedésre okot adó állítások benne.

S ha valaki, Ő felette áll a tudománynak, az orvosi tudománynak is.

Szerinted, honnan tudták az Izraeliták, hogy a gyermeket 8. napos korába kell körülmetélni?

Pedig nem volt orvos tudomány, De Isten meghagyta ezt.

Nem 4, 5, vagy 7. napot mondott, hanem 8-at.

Jehova nem indokolta meg, és erre nem is volt szükség. Útjai mindig jók, és az indokai mindig a legjobbak (2Sá 22:31). Az idők folyamán azonban az emberek rájöttek néhány orvosi okra, amely miatt a nyolcadik nap a megfelelő a körülmetélésre. A K-vitaminnak nevezett véralvadási faktor mennyisége csak a születést követő ötödik és hetedik nap között áll be a normális szintre. Egy másik véralvadási faktor, a protrombin mennyisége a harmadik napon a normális értéknek csupán úgy a 30 százaléka, míg a nyolcadik napon a gyermek életében a legmagasabb szintre ér: a normális érték 110 százalékára emelkedik! Látható hát, hogy ha betartották Jehova utasításait, elkerülhették az erős vérzést. Dr. S. I. McMillen megjegyzi: „a »K«-vitamin és a prothrombin szempontjából a nyolcadik napot szemelték ki [a Teremtő] a körülmetélés végrehajtásának legalkalmasabb napjaként” (Elkerülhetö betegségek. é. n., k. n., 24. o.).

"Miért ne lehetne? Ha a szervezeted olyan akkor kaphatsz Te akármennyi vért, akkor is meg fogsz halni,

Azért az is érdekes, hogy ezeket nem tüntetik fel számadatokban, hogy akik vért kapnak a műtét alatt, mért halnak meg még is?"

->És mi van azzal az esettel, amikor az orvosok szerint a betegnek 90%-os esélye lett volna a túlélésre ha elfogadja a vértranszfúziót, csak az asszony megtagadta, mert Jehova tanúja volt, és végül meghalt ő is meg a gyermeke? Az ilyen példákról miért nem esik ilyenkor szó?

Arról nem is beszélve, hogy a vértranszfúzió egy gyógyászati eszköz, amely legalább megadja az esélyt a betegnek a túlélésre, és benne van a pakliban, hogy életben marad, nélküle viszont a biztos halál vár rá?

És áruld el: miért nem adsz a Kérdezőnek egy normális, igen-nem választ, megint csak tereled, tereled a dolgokat. Értsd már meg: a topik nem arról szól, hogy a vértranszfúzió vs. vér nélküli műtétet körbejárja.

Hanem arról, hogy ha egy hozzád közel álló embernek vért kellene kapnia, akkor mit tennél? (gondolom az a kérdés, hogy beleegyeznél-e). Illetve elítélnéd-e vagy sem ezt az egészet?

Vajon véletlen, hogy nem tudsz egyszerű igen-nem-el felelni?

Dante

"Képzelődni"

Az tény, hogy az ember hajlamos álmodozni, főleg ha jó dolgot szeretne.

De ha olyasmiről képzelődik ami a valóságtól annyira elrugaszkodik, hogy már semmit nem tart lényegesnek ami fontos az életben az már káros.

(Filippi 4:8) 8 Végezetül, testvérek, amik csak igazak, amik csak komoly figyelmet érdemelnek, amik csak igazságosak, amik csak tiszták, amik csak szeretetre méltók, amikről csak jót mondanak, ha van valami erény, és ha van valami dicséretre méltó, továbbra is azokkal foglalkozzatok.

Kedves Dante.

Nem, nem adnék, és és nem is fogadok el, még ha az orvosok szerint az életem múlik rajta. a vérpapíromat a Férjemmel együtt így töltöttük ki. Minden felelősségtől felmentem őket, ha megtesznek mindent ami az alternatívában benne van és még is meghalok.

ehhez szilárdan ragaszkodok.