A szüleim kényszerítenek, hogy járjak templomba! Mit tehetek ez ellen?

7-es!

Ugye Jézus ütötte az embereket, hogy menjenek templomba?

26 évesen én is eldöntöttem, hogy miben hiszek (akkor a wiccában). És lám, mégsem volt végleges, mert visszatértem! Éppen erről beszéltem! Nem tudhatod, hogy mit hoz a jövőd. Attól még, hogy MOST azt hiszed, hogy nem hiszel, az még nem azt jelenti, hogy hamarosan nem fogsz hinni!

7.-s voltam.

Off valakinek: nem mondta Jézus, hogy verd meg, aki nem megy templomba, de olyant annál inkább tanított, hogy a szülők tisztelete fontosabb törvény az áldozatbemutatás törvényénél!

1. A hetes válasz nagyon is igaz.

2. A szüleidet tisztelni KÖTELEZŐ! Még a kutya sem harap annak a kezébe, aki enni ad nekik! A szüleid nem vernek, nem aláznak, nem gyűlölnek, annyi az elvárás, hogy igenis hallgasd az igét! Vagy otthon rendet rakni sem szoktál, mert neked más a felfogásod? El lehet ám költözni és akkor szabad préda leszel a bűneidnek. Tedd meg, hátha az hiányzik neked. Vagy azért a mamahotel kényelmes, ugye? Azért jó a meleg, a tiszta ágy, az eléd rakott étel, ugye? Jók ezek, de azért mit képzel már, hogy vannak szabályok...

És elég baj, hogy a hazugságot még meg is magyarázod. Ja, hogy minden bűnös ezt teszi? Már Ádám is ezt csinálta, mikor ujjal mutogatott Évára. Az meg szintén nem vállalta a tettét. Ahogy te sem.

Szia

Annak alapján, amit leírtál magadról vagy az van, hogy eddig hagytad magadat sodródni a (családi) árral, vagy nem tudsz beszélgetni a szüleidel - pedig ebben lehet a problémád megoldása.

Először saját magaddal tisztázd, miért nem akarsz menni. Indokok, okok!

Azután készülj fel a szüleiddel egy nyugodt, csendes, békés hangvételű beszélgetésre. Kérdezd meg, ők miért járnak a templomba?: szokásból? hitből? hagyományból?

Mond el saját indokaidat is nekik. De mindezt úgy, hogy a családi békét tartsd szemed előtt. És ne feledkezz el a szüleidnek tisztelettel tartozol, és bizonyos korig engdelmeséggel is. Ha még ebben a korban vagy, bizony neked válik hasznodra, ha szót fogadol nekik.

Beszélj velük nyugodt hangnemben, mondd el nekik az okaidat, miért nem szeretnél menni.

Nem kényszeríthetik rád. A vallás magánügy, a TE döntésed.

Aki meg azt mondja, hogy igenis megtehetik a szülei, azokat megkérem, hogy soha nem vállaljanak gyereket.

Én csak sajnálni tudlak kedves kérdező, és szeretném együttérzésemet nyilvánítani feléd.

Nehezen tudom elképzelni, hogy hogyan élhetünk még mindig ilyen világban, ahol a társadalom több mint fele egy bigott, elvakult idióta. Először is, bármilyenek a vallási nézeteid, elsősorban tisztelettel kéne másokhoz fordulnod "kedves" 15.válaszoló, mert különben szart sem fogsz elérni.A másik dolog meg hogy rohadtul nincs igazad.

Hogy a francba jön ahhoz bárki is hogy elitéljen valakit anélkül hogy lenne bármilyen háttérinformációja az illetőről?

Nevetséges.

És csak szeretném tisztázni, hogy amint láthattuk az előző néhány válaszoló viselkedését és görcsösen ragaszkodó, makacs vallásos elvakultságát, VANNAK olyan emberek, akik nem akarják, így nem is fogják megérteni a te gondolataidat, érveidet, attól függetlenül mennyire tudsz jól kommunikálni vagy hogy hányszor mondod el nekik hogy te nem szeretnél templomba járni, legyen az bármilyen okból is.

Egyetértek az egyik előttem válaszolóval, a vallás szerintem is teljes mértékben magánügy kellene hogy legyen, az embereket elősorban nem vallásosságra, hanem szekularitásra kéne bátorítani, aztán közben te abban hiszel amiben akarsz, de semmiképpen sem kéne ráerőszakolni másokra mondjuk a templomba járást.

Én egy agnosztikus ateistának mondanám magam, de tisztelem és elfogadom azt hogy mások vallásosak, ADDIG, amíg ők is betartják a moralitás alapelveit, és nem diszkriminálnak egy másik embert csak azért, mert mások a vallásos nézetei.

És még egy dolog.Lehet hogy kibírja azt az egy órát, de te mit szolnál, ha heti egyszer kényszerítve lennél hogy elmenj egy sátánista klubba, ahol végig kell halgatnod ahogyan a sátánt imádják és magasztalják, végig kéne hallgatnod mindazt amivel nagyon nem értesz egyet. Legyünk már egy kicsit empatikusabbak, emberek!

Kedves kérdező, nem ismerlek sem téged, sem a szüleidet, viszont az én véleményem az, hogy ha nem érzed magad késznek, akkor nem érdemes elmondanod nekik hogy nem hiszel Istenben.Ha úgy gondolod hogy kitagadnának, akkor valószínűleg tényleg nem lenne túl jó vége.

Viszont ha úgy érzed hogy képes vagy eléjük állni, és megosztani ezt velük, lehet hogy még kellemes meglepetésben is részed lehet, hiszen nem tudhatod hogy reagálnak, ha meg nem legalább nem kell többé templomba járnod... :/

Az is egy megoldás lehet, hogy találsz magadnak egy képzést/szakkört/sportot/hobbit ami érdekel, és akkorra időzíted őket, amikor templomba kéne menned. Így láthatják hogy nem oktanalul akarsz "ellógni".

Sok szerencsét és kitartást.