Létezik a lélek és van másvilág?

Én hiszem, hogy létezik olyasmi amit a vallások léleknek neveznek, ez egy fajta ön-tudat.

A halál szerintem majdnem mindent tönkretesz csak éppen a lelket vagy ezt az ön-tudatot nem. A halál nem ad belépőt a mennyországba, sem a pokolba, de ha tudat felocsúdott az eseményekből és eléggé fejlett, akkor hamarosan gondoskodik egy újabb testről, egy újabb reinkarnációról, újabb személyiséggel. Más esetben tovább tart míg belátja, hogy végleg elkellet hagyni kiélt testét.

Létezik lélek. Volt a Discovery Channelen is, hogy amerikai kutatók bebizonyították, hogy azoknak az embereknek, akikért imádkoznak a családtagjuk, 25%-kal nagyobb a túlélési esélyük!

Amúgy olvassa el mindenki Balogh Béla - Végső Valóság c. könyvét, abban mindenre választ kaptok ezzel és sok más dologgal kapcsolatban is!

A gondolat sem az agyban keletkezik. Az agy nem képes másra, mint elektromos impulzosokat létrehozni. Azt hiszem 1939-ben végezett Vasiliev (azt hiszem így írják) szovjet fizikus kísérletet a gondolattal. Ólomkamrába rakta a kísérleti alanyt, mert az ólomról köztudott, hogy még a nagyon nagy rezgésű kozmikus sugárzást sem engedi át. Két ólomkamra volt ,az egyikben a hipnotizálandó alany, a másikban a hipnotizőr. Mindig sikerült hipnotizálnia az alanyt, tehát a gondolat rezgésszáma magasabb, mint a kozmikus sugárzásé, de nem mérhető. Nem értették a jelenséget, de úgy gondolták, hogyha közelről működik a dolog, akkor biztos van hatósugara a gondolatnak, ezért pár ezer kilométerrel arrébb vitték az egyik kamrát, de akkor is sikerült hipnotizálni az alanyt.

Amúgy az állatoknak is van tudatuk, mert pl. egy pók honnan tudná, hogy hol van az a 4 sarok, ahová a hálót kell szőnie? Ezt nem lehet azzal magyarázni, hogy ösztönös, mivel minden hely más, ahová a hálót szövi stb.

Rengeteg halál utáni élmény van. Szintén a Discovery-n volt, hogy a srác agyhalál állapotában volt, és hallotta, hogy arról kérdezi az orvos a szüleit, hogy melyik szervét ajánlják fel a srácnak.

Olvassátok el Balogh Béla - Végső valóság című könyvét!

http://www.youtube.com/watch?v=rFef3wYoBkI

Magyar feliratért nyomjátok meg a CC gombot ott a felbontás beállítás mellett a videón! Ez válasz a gyógyulásra.

Amúgy a ráknak van "ellenszere", első a gondolat, második pedig a csökkentett deutérium tartalmú víz. Ha jól tudom ez úgy működik, hogy a víz atomjából elvesznek egy protont, és így a rák nem képes fejlődni, lényegében szomjan hal és elsorvad. Elég drága, de a gyógyulásért mindent.

Amúgy 18 éves fiú vagyok :D

Utolsó: Ez aztán igazán épületes baromság volt, már elnézést kérek. Először is tisztázzuk, mi az a deutérium: A hidrogén egy izotópja, protonszámuk azonos (1 db), de a deutérium e mellé egy neutront is tartalmaz, tehát tömegszáma 2. Tehát a hidrogén atommagja 1 protonból áll, mig a deutériumé 1 protonból és 1 neutronból. Kémiailag viszont a protonszám számít, ezért a kettő ugyanúgy viselkedik, csak a deutérium nehezebb. Deutérium atomok is lehetnek ezért a víz molekulájában, hiszen ugyanúgy reagálnak az oxigénnel, mint a sima hidrogén. Viszont mivel a deutérium nehezebb, ezért az így alkotott vízmolekulákat nehézvíznek nevezzük, jele: D2O. 1 deutérium atom jut 6500 hidrogénatomra a természetes állapotában, ami lényegében elhanyagolhatóan alacsony mennyiség. Ezek ismeretében vizsgáljuk meg, amit írtál:

"víz atomjából elvesznek egy protont" Először is nincs víz atom, csak víz molekula, ami 2 hidrogén és 1 oxigén atomból áll. Másodszor, ha valamiből elveszel egy protont, akkor más elemet kapsz(oxigénből pl. nitrogén lenne), másmilyen kémiai tulajdonságokkal. Kivéve a hidrogén esetében, mert egy hidrogénatommag lényegében egyetlen proton, ha ezt elveszed, nem marad semmi.

"így a rák nem képes fejlődni, lényegében szomjan hal és elsorvad." A rákos sejtek ugyanolyan fajta vizet használnak, mint az egészséges sejtek, ezért akármit csinálsz a vízzel, vagy a rendes sejteket(ezzel a beteget) is megölöd, vagy a rákot is táplálod.

Ez a csökkentett deutérium tartalmú víz úgy szélhámosság, ahogy van, barátom. Nem segít máson, csak azon, aki szabványos csapvizet ad el jó drágán a balekoknak. Hogyha mégis kivonná valaki azt a kevés nehézvizet a vízből, a végeredmény gyakorlatilag semmiben sem különbözne az eredetiből, mert a nehézvíz koncentrációja így is elhanyagolhatóan alacsony.

Ha viszont koncentrált nehézvizet inna valaki, akkor az agresszív rákbetegségeket valóban fékezné valamennyire, mert mérgező, és a gyorsan osztódó sejteket hamarabb támadja meg. A mellékhatások miatt azonban nem éri meg a terápiában használni.

Jobb lenne utánanézni néha máshol is, mielőtt vakon elhiszünk valamit, amit egy szélhámos csak azért terjeszt, hogy pénzt csináljon belőle...

Kedves kérdező. A válasz a kérdésre azért egyszerűbb.

Nos a Bibliából határozottan kiderül, hogy mi az igazság ezzel kapcsolatban. Nos először is a lélek nem halhatatlan, meghalhat Ezékiel 18: 4

Valamint 3 dologra vonatkozhat, de sosem egy tőlünk különálló valamilyen halhatatlan és misztikus dologra

A „LÉLEK” SZÓ HASZNÁLATA A BIBLIÁBAN

Először beszéljünk a lélekről. Biztosan emlékszel rá, hogy a Bibliát eredetileg főként héberül és görögül írták. Amikor a bibliaírók a lélekről írtak, a héber ne′fes vagy a görög pszü‧khé′ szót használták. Ez a két szó jóval több mint 800-szor fordul elő a Szentírásban, és az Új világ fordítás következetesen a „lélek” szóval adja vissza őket. Ha megvizsgálod, hogyan használják a Bibliában a „lélek” szót, világossá válik, hogy alapjában véve 1. emberekre, 2. állatokra vagy 3. egy ember, illetve egy állat életére utal. Vegyünk szemügyre néhány írásszöveget, mely ezt a három különböző jelentést mutatja be.

Emberek. „Noé napjaiban . . . kevés ember, azaz nyolc lélek vitetett át biztonságban a vízen” (1Péter 3:20). Itt a „lélek” szó egyértelműen emberekre utal, mégpedig Noéra, a feleségére, három fiukra és azok feleségeire. A 2Mózes 16:16-ban egy olyan utasításról olvashatunk, amelyet az izraeliták a manna összegyűjtésére vonatkozóan kaptak: „Szedjetek belőle . . . a sátratokban lakók lélekszáma szerint!” A mannát tehát a családtagok száma alapján gyűjtötték össze. És íme néhány további példa arra, hogy a Bibliában a „lélek” szót emberekre alkalmazzák: 1Mózes 46:18; Józsué 11:11; Cselekedetek 27:37 és Róma 13:1.

Állatok. A bibliai teremtési beszámolóban ezt olvassuk: „ezt mondta Isten: »Pezsdüljenek a vizek az élő lelkek sokaságától, és repdeső teremtmények repüljenek a föld felett az égbolt színén!« Majd ezt mondta Isten: »Hozzon elő a föld élő lelkeket a nemük szerint: háziállatokat, csúszó és mászó állatokat és a föld vadállatait a maguk neme szerint!« És ez így is lett” (1Mózes 1:20, 24). Ezekben a versekben a halakra, háziállatokra és vadállatokra egyaránt a „lelkek” szóval utalnak. Ugyancsak lelkeknek nevezik az állatokat az 1Mózes 9:10-ben, a 3Mózes 11:46-ban és a 4Mózes 31:28-ban.

Valakinek az élete. A „lélek” szó némelykor valakinek az életét jelenti. Jehova ezt mondta Mózesnek: „már mindenki meghalt, aki a lelkedre vadászott” (2Mózes 4:19). Mire vadásztak Mózes ellenségei? Ki akarták oltani az életét. Korábban, amikor Ráhel világra hozta a fiát, Benjámint, „már-már kiment belőle a lélek (mert haldoklott)” (1Mózes 35:16–19). Ráhel akkor elveszítette az életét. Figyeljük meg Jézus szavait is: „Én vagyok a jó pásztor; a jó pásztor a lelkét adja a juhokért” (János 10:11). Jézus az emberiségért adta a lelkét, azaz életét. Ezekben a bibliai részletekben a „lélek” szó félreérthetetlenül valakinek az életére utal. Ilyen értelemben fordul elő a „lélek” szó az 1Királyok 17:17–23-ban, a Máté 10:39-ben, a János 15:13-ban és a Cselekedetek 20:10-ben is.

Isten Szavának tanulmányozását folytatva látni fogod, hogy a Bibliában sehol sem fordul elő a „lélek” szóval együtt a „halhatatlan” vagy az „örökkévaló” kifejezés. Sőt, a Szentírás leszögezi, hogy a lélek halandó, tehát meghalhat (Ezékiel 18:4, 20). A Biblia ezért egyszerűen ’halott léleknek’ nevezi azt, aki meghalt (3Mózes 21:11).

Tehát ha meghalsz, meghal a lelked is, mivel te magad vagy a lélek. Hisz a lélek szót lehet úgy is fordítani, hogy teremtmény.

Nem csoda, hogy a The Encyclopedia Americana ezt mondja a Héber Iratokban levő lélekről: „ Az Ótestamentum úgy írja le az embert, mint ami a lélek és a test egysége, nem pedig egyesülése.” Majd hozzáteszi: „ A nephes . . . sohasem a testtől külön működő valamiként van megfogalmazva.”

A zsidók nem a Bibliából vették ezt az elgondolást, hanem a görögöktől. Úgy tűnik, hogy ez a fogalom i. e. a hetedik és ötödik század között a titokzatos görög vallási kultusztól a görög filozófiáig tört magának utat. Az az elképzelés, hogy a gonosz lelkek a túlvilágon fájdalmas büntetést kapnak, régen különös vonzerővel bírt, a gondolat pedig formát öltött és elterjedt. A filozófusok végtelen vitákat folytattak a lélek pontos természetét illetően. Homérosz azt állította, hogy a lélek a halál alkalmával egy hallhatóan zümmögő, ciripelő vagy zizegő hangot adva száll el. Epikurosz azt mondta, hogy a léleknek ténylegesen van súlya, és ezért egy parányi test.

A lélek halhatatlanságának talán legnagyobb védelmezője azonban a görög filozófus, Platón volt, i. e. a negyedik században. Tanítójának, Szókratésznek a haláláról szóló írása sokak meggyőződését tárja fel, mint például az évszázadokkal későbbi Masszadában levő zelótákét is. Mint tudós, Oscar Cullmann ezt mondja: „Platón megmutatja nekünk azt, hogy Szókratész hogyan megy a halálba teljes békével és nyugalommal. Szókratész halála gyönyörű halál. Itt semmilyen halálfélelem nem látszik. Szókratész nem félhet a haláltól, mivel valójában az szabadít meg minket a testtől . . . A halál a lélek nagyszerű barátja. Így tanítja ő; s ezért csodálatos tanításával összhangban hal meg.”

Nyilvánvaló volt, hogy a zsidók a makkabeusi időszak folyamán, Krisztus előtt a második században kezdték átvenni a görögöktől ezt a tanítást. Josephus i. sz. az első században elmondja nekünk, hogy a farizeusok és esszénusok — erőteljes zsidó vallási csoportok — támogatták ezt a tantételt. Néhány költemény, melyet talán abban a korban szereztek, ugyanezt a hitet tükrözi.