Az ateisták többsége liberális?

Az ateisták többsége nem liberális. Abban azértelemben nem, ahogy általában, és itt e fórumon különösen, értik. A #2 megfogalmazása szerint liberális, de itt nem ezt szokták alatta érteni. A liberalizmus eredeti értelmezésében szabadságszerető, azaz nem nagyon tud olyan tisztességes célt elképzelni, amely feljogosít a szabadság korlátozására. Jellemzően a liberalizmus kiforgatása, a neoliberalizmus el tud. a saját szabadságát akár mások rovására.

Ugyanitt „… szekuláris állam híve vagyok…” – és nem érted kérdező, hogy miért baj, ha az állam nem ilyen. Pedig egyszerű, de ehhez előbb a fogalmak értelmezése szükséges. Az ember egyik legfontosabb tulajdonsága a veszélytől való félelem. Nevezik ezt életvédelmi ösztönnek is. Az emberiség hajnalán nagyon sok veszély leselkedett az emberre, beleértve az éhhalált is. Ilyenkor az ember ösztönösen védelmet keres. És kitalálja a nála erősebb mindenhatót. Kezdetben kitalálta, hogy van napisten, aki ha jó kedve van, süt és melegít. Van esőisten, aki ha jó kedve van, lágy esőt hoz a földekre, lesz termés bőven. De volt erdőisten, tengeristen, és szinte mindennek istene, ami veszélyt jelentett. A könyörgést az ember akkor már ismerte, volt tapasztalata, hatásosnak találta. Egyszóval: a vallás az emberi érzelmek, elsősorban a félelem ellenszere. Változatos ceremóniákat talált ki az ember, később pedig – de az már az állam létezése idején volt – szervezeteket hozott létre, mert menet közben sokasodtunk, bonyolult viszonyaink lettek, beköszöntött a kőkorszak, és szükség volt erre. De a sok szöveg lényege: a vallás az emberi érzelmek változatos kezelője.

Csakhogy az ember minden érzelme mellett élelmet szerzett, védekezett az időjárás ellen, sokasodott és bonyolult emberi viszonyok jöttek létre, amit szervezni volt szükséges. E célra alakult az állam, kezdetben korántsem ennyire sokrétű. De az állam mint szervezet, azért jött létre, hogy koordinálja az emberi szerepek működését, mint vadászat, barlangok berendezése (otthon), ehető növények gyűjtése. Ezeket mind más csoportok végezték, szervezni kellett, ki mikor mit tegyen, milyen legyen az elosztás, mi legyen a betegekkel, gyerekekkel, öregekkel, röviden magatehetetlenekkel. Az állam ma is ugyanezt csinálja (kéne csinálnia). Csak a barlang helyett lakásprogram, a ellátásra szorulók számára óvoda, iskola, idősotthon, kórház, amit az állam intéz. Miből? A munkánkból, helyettünk úgy, hogy adót szed és erre szakosodott embereket képez ki.

A vallás az emberi érzelmek szervezésére való, az állam az emberi élet technikai feltételeinek megteremtését szervezi. Az embernek vannak érzelmei munka közben, akár evés közben, de beosztja az idejét, és tudja mikor mit kell tennie. Ha keverjük e kettőt, akkor mindkettő szervezetnek (itt egyháznak és kormánynak) szüksége lesz a másik működtetésére szolgáló infrastruktúrára, a kettő keveredik és előbb utóbb káosz lesz. Mint ahogy az ember tudja hol és hogyan végezzen teremtő munkát, és az ebben elfáradását miként pihenje ki. De ha munkahelyen lehet aludni, szórakozni, kikapcsolódni, vagy hangversenyteremben kenyeret sütni, az kaotikus állapotot teremt. Lehet mondani, hogy ez két különböző dolog. Igen. De lehet mondani, hogy a jog kitalálta a precedens elvét. Azaz ha egy valamit szabad, akkor nincs elválasztóvonal, amit nem szabad. Ha az ölést nem minden esetben büntetjük, ha a csalást nem minden esetben büntetjük, ha a lopást nem minden esetben büntetjük, akkor mindig lesz egy okos ember, aki megmagyarázza, de neki miért szabad. És végeláthatatlan viták lesznek és káosz. tehát nincs kivétel! A vallási szervezetek végezzék a saját feladatukat, az állam szervezetei szintén, mert ez tiszta, világos, bárki megértheti. Nem lesz olyan, hogy valaki okoskodni kezd, hogy de ő mégis, és időnk energián ennek megvitatására használjuk saját jóllétünkhöz szükséges értékteremtés helyett. Vannak bonyolult dolgok, amit eddig még nem tudtunk szétválasztani. Ezért csak szakértők dönthetik el, ott mi legyen. Az állam és vallás szétválasztására van módszerünk. Aki ezt nem akarja, annak aljas céljai vannak. Ezt persze nem mondhatja, ezért hazudik, manipulál, híveket gyűjt, hogy lám, a dolog úgy is működik. Igen! A káosz is működés. Csak nem az ember javára, hanem kárára.

A vallásos és ateista ember a felsőbbrendűbe vetett hitben különbözik csupán. Minden másban ugyanaz. Okos vagy buta, szép vagy csúnya, fiú vagy lány, toleráns vagy nem, beszél nyelveket vagy nem, és felsorolhatom az összes létező emberi tevékenyéget, gondolkodásmódot. Természetesen az a különbség hoz magával egyéb eltéréseket is. Csak hát alaposabb vizsgálattal mindig kiderül, ezek az eltérések emberfüggők, emberi minőség függők és nem attól vannak, hogy valaki vallásos vagy ateista.

Nem állom meg, hogy szóvá tegyek még valamit. Az emberiséget két csoportra osztja a többség. Vallásos és ateista. Pedig van egy sokkal nagyobb harmadik csoport. A vallásos állítja, hogy van mindenható. Az ateista ugyanezt tagadja. Én, aki nem vagyok egyik sem, azt vallom, egyik sem tud állítása alátámasztására felhozni semmit! Van isten, ez a hit, de nem bizonyosság. Nincs isten, ez a hit, de nem bizonyosság. Nekem egyikkel sincs bajom, ha kellően kulturált, sőt, mindkettővel tudok barátkozni, beszélgetni, minden szép és jó emberi kapcsolatot megvalósítani. Csak szerintem nem lehet tudni, mert nincs ilyen tapasztalat, csak a hit, hogy van vagy nincs isten. És aza meggyőződésem, e három fajta ember kiválóan tud egymás mellett élni, egymást segítve s támogatva, ha mégse, ott az emberi minőségben és nem a valláshoz való hozzáállásban keresendő a hiba.

#9-hez és #4 vádjaihoz. Tényeken nem érdemes vitázni, megfogalmazáson lehet. A magyar papság, de a Vatikán is mélyen hallgat a magyar kormány által a világ rákfenéjének kikiáltott pedofíliáról. Minden értelmes ember tudja, hogy van ilyen, többségük azt is, miért. Azt is tudni lehet, miért zárkózik el ennek tárgyalásától a Vatikán. De azért az már nagyon nem igaz, hogy minden pap ilyen. A „van ilyen” és a „minden” között hatalmas a különbség. Van részeges pap és van bordélyt látogató pap. Néhány. De azért az egyházat nem érdemes ebből elítélni, legfeljebb azért, hogy e néhányat nem veti ki. De például van egy pannonhalmi tanár apát barátom, évfolyamtársam, akit papként, de főként emberként tudnék példaképnek állítani nem hívő létemre. A hit dolga egyéni dolog és nem véletlen, hogy a legszemélyesebb ügynek tekinti az állam is. Embert megtéli ennek alapján nem lehet, csak világi cselekedetei alapján. És akkor nem számítanak a hit dolgai. Az ideális (amitől egyelőre távol vagyunk), ha tiszteljük az egyház fejét és az állam fejét a tetteiért. És börtönbe vetjük mindkettőt, ha tettei alapján ezt érdemlik.

Van korreláció a kettő között, legalábbis nyugaton. Mert Szovjetunió, Kína, meg Észak-Korea is erősen ateista rezsimek (vagyis a SZU csak volt), de semmiképpen nem mondanám ezeket liberális elveket megvalósító mozgalmaknak.

Az ateisták baloldalra tartása az angolszász országokban jelentős részben a neoprotestáns fundamentalizmussal való szembehelyezkedésből adódik, ez utóbbiak pedig a politikai konzervatív jobboldal bázisához tartoznak inkább. Egyébként az angolszász kapitalista világban a gazdasági liberalizmus általánosan uralkodó, vagyis például az Egyesült Államokban a republikánusokat konzervatívnak mondják, bár gazdaságilag pontosan ugyanolya liberálisok, mint a demokraták.

Mindenesetre az nem véletlen, hogy Hitchens és Dawkins újhullámos ateista mozgalmát a szélsőségesen progresszív szellemet képviselő woke értelmiség térítette el, olyannyira, hogy például Dawkinst a saját követői "száműzték" a mozgalomból, amiért "intoleráns" megjegyzéseket tett az iszlámról.

Franciaországban meg Németországban inkább a posztmodern politikai-filozófiai áramlatok (Derrida, Foucault, Freud, frankfurti iskola) és a francia forradalom öröksége azok, amelyek miatt az ateizmus baloldali mozgalmakkal korrelál. Kelet-Európában pedig a szovjet uralom és befolyási övezet utóhatása. De ez sem azt jelenti, hogy mondjuk a magyarországi ateisták komcsik volnának, csak azt, hogy ennek a történelmi helyzetnek az öröksége ez a fajta felosztás, emiatt kerültek például Magyarországon és Lengyelországban a kereszténydemokraták a politikai paletta jobboldalára. Dél-Amerikában például a keresztények a politikai baloldallal korrelálnak, mivel ott a krisztusi tanítás többek között a társadalmi igazságosság üzenetével cseng egybe abban a történelmi helyzetben, míg a jobboldal a társadalmat újrarendezni kívánó fasiszta rezsimek (Pinochet) örökségével. Ezért is nehézkes az európai keresztények viszonya Ferenc pápával, aki ugye argentin, és politikai üzenetében sokkal inkább balos vonalat üt meg, miközben Európában a kereszténység az évezredes történelmi rend hagyatéka, és a jobboldali pártok bázisa jellemzően.

Az ateisták annyiban liberálisabbak, hogy nem kötik őket a vallások előírásai, tilalmai, tiltásai és parancsai.

Az erkölcs viszont más kérdés, a társadalmak erkölcsi nézetei és törvényei párhuzamosan egymásra hatva a vallásokkal alakultak ki az évezredek során, bizonyos célszerűségi okokat figyelembe véve.

A vallások viszont merevebbek, nem követik a társadalmi és környezeti változásokat.

Vegyük például s zsidó-keresztény vallást.

a zsidóság körében számos előírás, parancs, tiltás létezik manapság is és a vallás merevsége miatt sok helyen ezek már anakronisztikusak lettek.

Ott van például a kóservágás, a vér fogyasztásának tilalma, ez nyilván azért alakult ki, mert mediterrán éghajlaton a vér hamarabb romlik, mint a hús és hűtőszekrény hiányában jobb volt eleve kifolyatni a vért a húsból, hogy élelmiszerként ne romoljon meg hamar, de mára ez már kevésbé szükségszerű.

Aztán a társadalmi változások időszámításunk kezdetének korára az egész Római birodalomban megérlelődtek, talán a rabszolga lázadások ébresztették rá az embereket, amit Cicero már ki is mond, hogy a rabszolga is ember, nem beszélő szerszám és a hellenisztikus hatások az egész mediterrán világban széles körű változásokat érleltek meg.

Immár a félelmetes zsidó Isten, aki bosszúálló és rettenetes tettekre képes, (ahogyan az Ószövetségben is megjelenik) már nem volt időszerű, így a zsidóság körében kialakult a kereszténység a toleráns, megbocsátó és szerető Istennel és a gyors elterjedése is mutatja, hogy az egész birodalomban volt már erre fogékonyság, az emberek igényelték ezeket a nézeteket, korábban erre nemigen lett volna lehetőség, így ki sem alakulhatott és el sem terjedhetett volna a keresztény eszmevilág.

Azonban magukat a zsidókat, akik kitalálták az új eszméket, korlátozta a régi vallás merevsége, így csak egy részük vette át az új tanokat és amint Suetonius írja: - A zsidókat, akik Chrestus bujtogatására szüntelenül zavarogtak, (Claudius) kiűzte Rómából. - Ez nyilván az óhitű és a már keresztény zsidók vallási háborúját jelzi, mert a vallások képtelenek a paradigmaváltásra.

Az ateistákat többnyire nem kötik a vallások megkívánta nézetek, csak azok, amelyek időközben a törvényekbe, az együttélés szabályaiba, az általános erkölcsbe is beépültek.

Más az értékrendjük is, nem tartják például halálos bűnnek a homoszexualitást, csak legfeljebb betegségnek, vagy undokságnak, vagy elnézően megértőek a másság iránt, illetve az ateista szemlélet volt az, amely kezdeményezte a halálbüntetések eltörlését és az ateizmus hatására mérséklődött a szigor a törvénykezésben, amely kimondhatjuk, hogy például a középkorban egészen barbár és kegyetlen büntetéseket alkalmazott, amelyekkel a kereszténység egészen jól megfért, sőt az eretnekek elevenen való elégetésével még rá is tett egy lapáttal.

Az Iszlám világban ma sem tűrik meg az ateizmust, így ott sokkal több a kegyetlen intoleráns, anakronisztikus szabály, törvény, előírás és a merevségére jellemző, hogy még az öltözködésbe is beleszól, meg a társas kapcsolatokba és csak minimálisan válik el a világi és a vallási, vagyis a saria törvénykezés.

Azonban az ateistákra is hatnak a szokások, hagyományok, filozófiai nézetek, így nincs egységes álláspontjuk, de ki lehet mondani, hogy sokkal mentesebbek a már babonának is számítható korszerűtlen nézetektől és sokkal toleránsabbak a vallásosaknál számos esetben, így kétségtelenül a liberalizmushoz közelebb állnak, állhatnak, mint a vallásosak, akiknek a vallásuk parancsai megkötik a kezüket és a hitük által generált merev és megváltoztathatatlan szemléletük nem tud átalakulni, modernizálódni, mivel maguk a vallásuk parancsai is jószerével megváltoztathatatlanok.

Én ateista vagyok és én úgy élem az életet, mint az emberek, hogy mi emberek döntjük el, hogy jók leszünk-e vagy rosszak.

És az Isten meg Jézus csak Izrael által azaz a zsidók által kitalált mese, amiben a zsidók írták meg a Bibliát tele mitológiával Mennyország és Pokol, hogy a világban és országokban legyen rendfenntartás és civilizáció és hogy az emberek némelye, akik hívők ezzel civilizációt tanuljon, hogy az emberek némelye tudja hol a helye a földön.

És tán ezért találhatta ki Izrael azaz a zsidók egy misztikus lényt, amit mi Istennek hívunk, hogy az emberiség egyrészét, némelyét legyen mivel visszábbfogni, hogy az emberiség tömegei tudják hol van a helyük.

De amúgy mi ateisták mi mesének hisszük csak egy kitalált mesének a Bibliát, melyeket csak a zsidók azaz Izrael terjesztette tovább a világokban országokba, hogy lehessen rendfenntartás és civilizáció ugymond ne legyen káosz a földkerekségeken, hanem tudják az emberek egyrésze és tömege, hogy hol van a helyük a földön és csak ezért találhatta ki Izrael azaz a zsidók ezt a misztikus lényt, amit mi Istennek nevezünk, hogy ezzel legyenek a hiszékeny emberek zsarolva és ilyeszgetve, hogy tudja az emberiségnek a többségei, hogy hol van a helyük, hogy ne legyen káosz és katasztrófa a világokban és országokban és ezért terjeszthette tovább Izrael azaz a zsidók, hogy az ő elvük szerint, ahogy ki lett írva a Biblia beleírva a kitalált mitológiai helyek a Mennyország és a Pokol, hogy az emberiség tömegeit visszább lehessen fogni, hogy ne legyen káosz és katasztrófa a világokban és országokban magyarán mondva az egész bolygón azaz földkerekségen.

De amúgy MI SZERINTÜNK ATEISTÁK SZERINT tökmindegy ki milyen ember volt mindenki úgy hal meg, akit egyszer elmar a halál, ahogy meghal és míg ameddig élünk, addig csak mi döntjük el azaz mi emberek, hogy rosszak leszünk-e vagy jók és a halál után nincsen semmi, hanem ugyanaz, mint születés előtt is ismét a semmi.

Mi ateisták a magunk elve szerint és szabályai alapján éljük az életünket, azaz a főnök mi vagyunk azok mi saját magunknak.

Jézus zsidó volt, de sokan még ennyit sem tudnak. Azt mondják sokan, hogy Jézus keresztény, de ő nem keresztény volt, hanem zsidó volt.

Sokan még ennyit se tudnak.