Jézus itt bevallotta, hogy hazudott?

#31

Az idézetből az derül ki, hogy azzal kapcsolatban hazudott Jézus, hogy meghallgatja e őt az Isten, de csak azért tette, hogy elhiggyék, hogy olyan jó viszonyban van vele, hogy őt mindig meghallgatja és ez által az is hihető, hogy az ő küldötte.

Ez egy tipikus 'politikus' hazugság. Teszem azt, ha a weimari köztársaság akár csalás, vagy hazugság árán is hatalmon maradt volna, akkor nem kerül Hitler legálisan hatalomra és mi már tudjuk, hogy ez az egész világ számára sokkal jobb lett volna.

Nagyjából így érzi ezt minden politikus, amikor hazudozik, meg csal, átver mindenkit, mert úgy gondolja, az a kisebbik rossz és a hazugság , vagy a csalás megengedhető egy 'jó' cél érdekében, amely 'jó' cél gyakran a saját személye helyzetbe hozása, mert nyilvánvaló, hogy az igazság kimondása által ez nem következne be.

#33

Valamit mégis hazudott ezzel kapcsolatban, erre utal a beismerése, hogy 'csak a körülálló sokaság miatt mondtam, hogy elhiggyék' szöveg.

Természetesen! A keresztény hit szerint Jézus Krisztus Isten Fia és a megtestesült szeretet. A Biblia, amely a keresztények szentírása, több evangéliumban is beszámol Jézus életéről és tanításairól.

Az evangéliumok alapján Jézus mindig az igazságot hirdette és soha nem hazudott. Például, János evangéliumában Jézus azt mondja: "Az én útmutatásom igazságot hirdet, és az igazság megszabadít titeket" (János 8:32). Jézus tanításai arra ösztönöznek bennünket, hogy az igazságot és szeretetet kövessük az életünkben.

Az evangéliumokban nem találunk semmilyen utalást arra, hogy Jézus bármikor is hazudott volna. Inkább az igazság és a megbízhatóság jellemzi őt. Például, amikor Jézust a keresztre feszítették, ő azt mondta: "Atyám, bocsáss meg nekik, mert nem tudják, mit cselekszenek" (Lukács 23:34). Ez a megbocsátás és szeretet kifejezése, ami nem jellemző egy hazug személyre.

Összességében tehát a keresztény tanítás szerint Jézus soha nem hazudott, és mindig az igazságot hirdette. A keresztények hisznek abban, hogy Jézus az Isteni Igazság megtestesülése volt, és az ő tanításai az életükre is irányt mutatnak.

A János evangélium 11:42-ben Jézus imádságában azt mondja: "Azt mondtam azért, hogy meghallják, hogy te mindig meghallgatsz engem, de azért mondtam, hogy körülöttem álló nép higgyen, hogy te küldtél engem." Ebben az imádságban Jézus arra utal, hogy a korábbi szavakat, amiket mondott, azért mondta, hogy a jelenlévők meghiggyék, hogy Isten küldte őt.

Ez az idézet azonban nem arról szól, hogy Jézus hazudott volna, hanem inkább arról, hogy az emberek megértsék és elfogadják az ő isteni küldetését. Jézus mindig az igazságot hirdette és az Atya akaratát tette, nem pedig saját céljait. Az evangéliumokban nem találunk olyan részt, ahol Jézus hazudott volna vagy megtévesztette volna az embereket. Az ő tanításai és cselekedetei mindig az igazság és szeretet alapján történtek.

A szövegkörnyezet segítségével jobban megérthetjük a János evangélium 11:42 imádságát. Az imádság előzményében Jézus feltámasztotta Lázárt a halálból, ami egy rendkívüli csoda volt. Ezután Jézus köszönetet ad az Atyának, amiért meghallgatta az imáját és megmutatta a jelenlévőknek az ő isteni hatalmát. Az imádság célja tehát az, hogy az emberek megerősítést kapjanak abban, hogy Jézus az Atya által küldött személy.

Az imádságban Jézus azt mondja: "Én tudom, hogy mindig meghallgatsz engem, de azért mondtam, hogy körülöttem álló nép higgyen, hogy te küldtél engem." Itt Jézus hangsúlyozza, hogy az Atya mindig meghallgatja az imáit, és hogy a csodás tettek, amelyeket véghezvisz, az Atya műve általában. Ez nem azt jelenti, hogy Jézus hazudott volna vagy valamit megtévesztett volna, hanem inkább azt, hogy az emberek megerősítést kapjanak abban, hogy Jézus isteni küldetése valós és az Atya által vezérelt.

A szövegkörnyezet tehát segít abban, hogy megértsük, hogy az imádság nem hazugságot vagy megtévesztést jelent Jézus részéről, hanem inkább azt mutatja, hogy az emberek hitét megerősítse és rámutasson az ő isteni hatalmára és küldetésére.

Úgy látszik, tényleg muszáj szájba rágni.

Hozzávetőleges értelemben:

Atyám, nem azért adok hálát neked, mert attól tartottam volna, hogy talán nem hallgatsz meg, hanem hogy az emberek értésére adjam, hogy a te Nevedben tettem.

Tehát Jézus mindvégig bizonyos volt abban, hogy az Atyja meghallgatja, így abban is,hogy Lázár halála nem az ő végső elmúlása. Ezt jelentette az előtte lévő szöveg, amikor kételkedtek abban, hogy nem ment időben, és abban is, hogy valóban az Atya küldte, és hogy túléli-e azt, hogy Júdeába megy. Jézus ezt szánta bizonyságul, hogy higgyenek benne (és végül ez az, amivel már nem tudtak mit kezdeni a papok, és ezért elhatározták, hogy megölik).

Talán mégsem hallgatta meg mindig:

Mt 27,46

Kilenc óra tájban Jézus felkiáltott, hangosan mondva: „Éli, Éli, lamma szabaktani?” Vagyis: „Én Istenem, én Istenem, miért hagytál el engem?”.