A Biblia eredeti forrása nélkül, hogy lehet rá építeni hitet?

Ja, és nem érzek mély törést a lelkemben, mert nem arámul "hitelesen" olvashatom a Bibliát.

Egyébként furcsa egy magát hívőnek valló ember szájából a kérdés. Ha egy ateista teszi fel, még meg is értettem volna. Mert barátom, ez már mégiscsak a hithez tartozik, hogy hiszem-e, hogy valóban Isten szava mindez, vagy csak egyike az ókor legkiemelkedőbb írásainak...

"Egyébként furcsa egy magát hívőnek valló ember szájából a kérdés. Ha egy ateista teszi fel, még meg is értettem volna."

Nem akarom megbántani a kérdezőt, de ez nekem is szöget ütött a fejembe! Kicsit úgy hangzik a kérdés, akarva-akaratlanul, hogy: "A kereszténység nem hiteles, ezért térjetek át az Iszlámra!"

Kedves Kérdező!

A Biblia, amit a kezünkbe vehetünk magyar nyelven, valóban csak fordítás, de mintha láttam volna már Korán fordításokat is. Tudom, az arab változatot tekintitek etalonnak, de ugyanez igaz a Bibliára is. Az eredeti (héber és görög) szöveghez bárki hozzáférhet, teológiákon tanítják is. Például több ezer újszövetségi töredék van, amikből átfedésekkel szépen össze lehet rakni az egész Újszövetséget. Nekem van például egy görög Újszövetségem, ami felsorolja ezeket az iratokat, azt is, hogy melyik milyen idős, és mely könyvtárban találhatók szerte a világon. Meg lehet nézni például, hogy a Biblia egy adott verse mely tekercsekben található, melyik a legkorábbi változat, melyik miben tér el el egymástól, stb. Bárki utánajárhat ezeknek. Ha a holt-tengeri tekercsekről hallottál, tudnod kellene, hogy a Kr. előtt kb 200-ból származó (ekkor még csak Ószövetség volt) leletek is azt támasztják alá, hogy az Ószövetség nem változott azóta!

De nem ettől függ valami hitelessége. Meg vagyok győződve arról, hogy Mohamednek valóban volt valamilyen természetfeletti találkozása, és a Koránt ebből a forrásból kapta. De egy aprócska gond van ezzel. Nincs senki, aki alá tudná támasztani az üzenetének a hitelességét. Ugyanígy alakult például a Mormon egyház is. Joseph Smithnek volt egy angyali találkozása, így kapta a Mormon könyvét.

A Biblia azt tanítja, hogy 2 vagy 3 tanú vallomására megáll minden dolog. Ezt Mohamed esetében nem lehet elmondani. Egyedül volt. És a muzulmánok egyetlen ember bizonyságtételére alapozzák az egész életüket. De mi van akkor, ha Mohamedet a Sátán félrevezette??? Csak megjegyzem, hogy volt Mohamed életében e felől bizonytalanság... Én, hívő keresztényként szintén egyvalaki bizonyságtételére alapozom az életemet. Csak az a különbség, hogy Ő Isten Fiának mondta magát, Mohamed tudtommal nem! Jézus és Mohamed is meghaltak, de Jézus feltámadt! És erről 12 hiteles apostola tett bizonyságot. Isten Bíróként mutatkozik be a Bibliában, de vajon egy bíró nem gondoskodik arról, hogy hiteles tanúk legyenek, akik az Ő üzenetét továbbítják? Én részemről inkább hiszek 12 szemtanú egybehangzó beszámolójának, mint egyvalakiének, akié ellenőrizhetetlen.

Nézd meg a filmeket, amiket korábban belinkeltem! Várom róluk a véleményedet (akár privátban is).

Isten áldjon!

Szia!

Az általad felhozott érvek nagyon igazságtalanok, mivel a muszlim vallás kevesebb mint 1400 éves a kereszténység pedig közel 2000 éves, de ha az Ószövetséget tekintjük és annak írásait akkor már több mint 3500 évről beszélünk!

A könyvnyomtatás feltalálásáig (XV. század) a bibliai iratok kéziratos másolatokban terjedtek. A legrégibb ószövetségi iratok az i. e. XV. században keletkeztek. Tehát közel háromezer éven át kézi másolású iratok őrizték a szöveget és örökítették át az újabb és újabb nemzedékeknek. Még az i. sz. I. században íródott újszövetségi iratoknak is közel másfél évezreden át kellett ilyen formában fennmaradniuk.

Ekkora időtávolság mellett természetes, hogy az autografák, az eredeti kéziratok egyetlen bibliai könyvről sem állnak rendelkezésünkre. A nagy jelentőségű ó- és újszövetségi kéziratleletek kritikai feldolgozása mára azonban már megtörtént, és ez lehetővé teszi a kérdés megnyugtató lezárását. A közvélemény azonban általában keveset tud a vizsgálatok eredményéről. Még ma is népszerű ellenvetés a bibliai tanítások komolyanvételével szemben, hogy naiv dolog azt hinni, hogy az egykori próféták és apostolok írásait olvassuk mai Bibliánkban. Lehetetlennek vélik, hogy a szöveg ennyi idő távolából pontosan fennmaradt volna.

A XIX. és XX. század kézirat-felfedezései és azok kiértékelése alapján megállapítható, hogy Isten üzenete, az egykori ihletett szerzők bizonyságtétele sértetlenül maradt ránk oly sok évszázad távolából. Ez annál inkább elgondolkodtató, mert nem természetfölötti módon őrződött meg így! A kéziratok története a korok körülményeinek megfelelő emberi történet: a romlandó anyagból készült autografák odavesztek a történelmi viharokban. A sok-sok másolásnál történtek elírások. Nyelvi, helyesírási, írásmódbeli különbségek is fennállnak. De ami a tartalmat illeti, az csorbítatlan maradt.

Érdekes, hogy éppen akkor, amikor az elfogult racionalista bibliakritika a csúcspontján volt, e kéziratleletek tanúskodtak a bibliai iratok szöveghűségéről. A szövegkritika a legbehatóbb vizsgálatokat végezte el, mintegy mikroszkóp alá helyezett mindent. De az eredmény így is a szöveg azonossága és megbízhatósága lett, teljes egyértelműség a tartalmat illetően.

"Szemben a több mint 5000 ma ismert újszövetségi kézirattal, és az ezret szintén meghaladó ószövetségi kézirattal és kézirattöredékkel, Homérosz Iliászának csak 643 kézirata létezik, Thulydides Peloponnesosi háborújának csak 8, Tacitus műveinek csak két kézirata van meg. A bibliai szöveg hitelességét illetően a bizonyítékoknak olyan bősége áll rendelkezésre, hogy egyértelműen kimondhatjuk: A keresztény ember kezébe veheti a teljes Bibliát és mindennemű kétely vagy habozás nélkül vallhatja, hogy az Isten beszéde, amely a lényeget érintő változás vagy károsodás nélkül adatott tovább nemzedékről nemzedékre az évszázadokon át."

(F. G. Kenyon: Our Bible and the Ancient Manuscripts, 55. l.)

Az ószövetségi iratok héber nyelven íródtak. Néhány kisebb arám nyelvű szakasz is található az egyes iratokban: Ezsdrás 4:6-8, 18; 7:12-26 és Dn. 2:4-7:28 a leghosszabb, legfontosabb ilyen szakasz. Mindegyik helyen értelemszerű az arám nyelvre való átváltás: arám nyelvű levelet, rendeletet vagy beszédet idéz.

Az újszövetségi iratok görög nyelven íródtak. Az arám, és sokkal kisebb részben a latin nyelv hatása érvényesül még az Újszövetség nyelvezetében, noha összefüggő arám vagy latin szakaszok nincsenek az újszövetségi iratok egyikében sem. Jézus korában az arám nyelv volt a köznyelv Palesztina területén, ezen a nyelven beszéltek Jézus és tanítványai is. A latin nyelv pedig a politikai és katonai nyelv volt a Római Birodalomban, miközben a birodalmi köznyelv ebben az időben még a görög volt a birodalom más területein. Jézus keresztjének három nyelvű - latin, héber (arám) és görög - felirata jól illusztrálja, hogy milyen nyelvek éltek ekkor Palesztina területén.

A bibliai iratok koiné görög nyelven íródtak, amely világnyelv volt Nagy Sándor hellén birodalmában, majd a Római Birodalomban. Virágzó koiné görög nyelvű irodalom létezett századokkal Krisztus ideje előtt és után is. Az evangélium gyors terjedését nagymértékben elősegítette ez a tényező az őskereszténység idején. Az isteni gondviselés elrendezésének tekinthetjük, hogy Jézus egy egynyelvű nagy birodalomban jelent meg, így ott igen gyorsan terjedhetett el a róla szóló evangélium.

Üdv. Péter