A katolikusok miért használják ezt a hülye érvet?

Erre van egy vicc.

Egy hatalmas árvíz által elöntött faluból mindenki menekül, kivéve a papot, aki felül a templomtorony tetejére.

Már szinte mindenki elhagyta az otthonát, míg arra megy egy csónak, és a benne ülők hívják:

"Szentatyám, másszon le, jöjjön velünk, van még hely a csónakban!"

"Nem megyek, majd az én Istenem megment engem!"

Negyed óra múlva egy motorcsónak is arra megy, de nem tart velük sem. Végül megérkezik a mentőhelikopter, de a létrát is elutasítja, mondván, hogy az ő istene majd megmenti őt.

Végül ellepi és elsodorja a papot a víz, megfullad. Odafönt találkozik az Úrral.

"Nem értem Uram! Miért hagytad, hogy meghaljak? Miért nem mentetted meg a szolgádat?"

Mire az Úr:

"Hagytam?! Küldtem érted egy csónakot, nem kellett. Küldtem aztán egy motorcsónakot is, abba sem szálltál be. Végül még a mentőhelikoptert is visszautasítottad. Mit tehettem volna még?"

Szeretett Gyermekeim az Úrban:)

Többeknek válaszolnék ha nem haragszotok ha igen akkor is:))

Nyomatékos biblia vers mutatja, hogy a teremtő, nem szórakozik az emberekkel azáltal, hogy próbára teszi őket.

(Jakab 1:13) 13 Senki ne mondja, amikor próba alatt áll: „Isten tesz próbára.” Rossz dolgokkal ugyanis nem lehet próbára tenni Istent, és ő maga sem tesz ilyesmikkel próbára senkit.

Azt hiszem ez a vers magáért beszél.

Annak a kedves embernek aki pedig a tiz csapásról írt, hogy mi értelme volt?

Nos hogyne lett volna értelme.

A Fáraó akit a népén belül is Istenként imádtak, dacolt a teremtő kérésével, amikor is szépen kérte, engedje el a népét.

Nos a teremtőnek nem volt választása, be kellett mutatkoznia, hogy Ő nem fog évekig könyörögni senkinek amikor szeretne valamit, és jogosan, hiszen iszonyú rabszolga sorban élt a népe, és kiakarta hozni őket, de minden rossz dolgok nélkül.

Mivel az Egyiptomiak Istenek millióit imádták, úgy gondolták, hogy ez az isten nem fog tudni a Fáraóval és a több millió istennel szembe szállni.

Mivel valójában Ő az egyedüli igaz Isten aki az életet teremtette, ezzel bebizonyította, hogy ki is az igazi teremtő, és hogy a többi isten, ha volnának is semmit nem érnek.

Megszentelte a nevét ahogy a későbbiekben Jézus is ezen név megszenteléséért imádkozott.

Nos ez hamarosan megfog ismétlődni, mindenki megfogja tudni ki is az igaz Isten, és többet ne lesz kétséges soha többé.:)

Én egy temetésen hallottam ahol egy gyermeket temettek, és azt mondta a lelkész, hogy a teremtőnek szüksége volt egy angyalkára.

Nos nem bántani akarom, de eléggé csúnya dolog a teremtőt ilyesmivel megrágalmazni, hogy ezzel szórakozik.

Már csak azért sem, mert több milliós de lehet hogy még annál is több angyali sereg áll a rendelkezésére,akiket az ember teremtése előtt létre hozott. s ha akar teremtene magának ha nem lenne elég.

Soha ilyesmivel nem szórakozna, még belegondolni is rémisztő, hogy mit kinem találnak.

Miért mondanak ilyen érveket?

Mert nem ismerik a bibliát, és isten gondolatait sem:)

Persze nem bántani akarom őket, az Ő dolguk.

Sajnos a teológia nem az isten szaváról való tanulást támogatja, hanem bizonyos hagyományokra épülő emberi filozófiákat.

A bibliát alig használják.

Ezt onnan tudom, hogy volt egy ismerősöm aki tanult erről, a Pázmányon.

Jól tudjuk pedig mi akik az Ő szemükben laikusok vagyunk,

Jézus azt tanította, hogy ha emberi hagyományokon alapul a tanítás és nem isten szaván akkor azt nem fogadja el a teremtő.

(Máté 15:8, 9) 8 »Ez a nép ajkával tisztel engem, de a szíve messze eltávolodott tőlem. 9 Hiába imádnak engem, mert emberek parancsait tanítják tanokként.«”

Így aztán most már szinte elmondható, hogy egy nem teológiát tanult ember jobban ismeri a bibliát mint akinek hivatottnak kellene lennie annak tanítására.

Bocsi, de hajnalban nem sokáig szoktam írogatni, mert aludni is kell.

Nos elég csúnya szavakat használsz, de azért válaszolok.

. Egy tudós ezt a magyarázatot adja: „Isten előtt a készség egyenértékű volt a cselekedettel.”

Igazolódott, hogy Jehova joggal bízott Ábrahámban. Ábrahám pedig jutalmat kapott, amiért bízott Jehovában, ugyanis Isten megismételte és kibővítette a vele kötött szövetségét, amelyben ígéretet tett, hogy áldásokat áraszt az emberekre minden nemzetben (15–18. vers).

Isten végül megkímélte Ábrahámot attól, hogy feláldozza a fiát, önmagát viszont nem kímélte meg ettől. Ábrahám készségesen felajánlotta Izsákot. Ez a készség előárnyékolta Isten felajánlását, azt, hogy az egyszülött Fiát, Jézust adta a bűneinkért (János 3:16). Krisztus áldozata a legnagyobb bizonyítéka annak a szeretetnek, melyet Jehova irántunk érez. Mivel Isten ilyen áldozatot hozott értünk, kérdezzük meg magunktól: „Én milyen áldozatokat vagyok hajlandó hozni azért, hogy örömet szerezzek Istennek?”

*** w98 4/15 6. o. Milyen lesz a jövőd? ***

Az Írások például azt mondják, hogy „Isten próbára tette Ábrahámot”, azt a parancsot adva neki, hogy áldozza fel égő áldozatként a fiát, Izsákot. Amikor Ábrahám már épp feláldozta volna Izsákot, Isten megállította, és ezt mondta: „most már tudom, hogy istenfélő vagy, és nem tagadtad meg tőlem a fiadat, a te egyetlenedet” (1Mózes 22:1–12, Újfordítású revideált Biblia). Vajon tett volna Isten ilyen kijelentést, ha előre tudta volna, hogy Ábrahám engedelmeskedik ennek a parancsnak? Vajon tisztességes lett volna ez a próba?

a válasz költői