Hold és erózió? Normálisnak szánt kérdés kreacionistáknak.

Kedves kérdező!

Ésszerűen nem tudnak ők semmit sem megmagyarázni, mindössze tudománytalan agymenéseik vannak a dolgokról. A 10-es válasz tökéletes példa erre. Amúgy ha érdekelnek a véleményeik, olvass kreacionista weblapokat. A laikus számára hihető válaszok egy valamennyire is hozzáértő szemében egy kész vicckavalkád.

"A második kérdésemre nem véletlenül hoztam fel az Ayers rockot, mivel az egy tömör egységes kőzet, amin jól láthatóak a keskeny bevágások, amik nagy csapadékmennyiségnél nem alakulnak ki, csak gyér patakocskákból. Nagyon sok nagyon kis folyás vágja ki. Ráadásul picike mérete miatt itt még hordalék általi koptatás is minimális."

Te most erre egy ésszerű kreacionista magyarázatot vársz? Sok sikert :D

"A második kérdésemre nem véletlenül hoztam fel az Ayers rockot, mivel az egy tömör egységes kőzet, amin jól láthatóak a keskeny bevágások, amik nagy csapadékmennyiségnél nem alakulnak ki, csak gyér patakocskákból. Nagyon sok nagyon kis folyás vágja ki. Ráadásul picike mérete miatt itt még hordalék általi koptatás is minimális."

Ki állította neked, hogy a vájatok kis patakocskák általi mélyedések?

Idézek (jobb híján) a wikipediából:

"Az Uluru egy tanúhegy avagy szigethegy, amely egy eredetileg itt húzódó hegylánc maradványa.[4] Az Ulurut több forrás monolitként említi, bár ez a kifejezés így nem egyértelmű a szó több jelentése miatt, ezért a geológusok inkább kerülik. Az Uluru figyelemreméltó sajátossága az egyöntetűsége, homogeneitása, és hogy nem oszlopok jöttek belőle létre. Ezek a jellemzők hozzájárultak fennmaradásához, miközben a körülötte levő kőzetek erodálódtak.[5] A régió földtani feltérképezésének és leírásának szempontjából a geológusok a szikla rétegeire támaszkodva kijelentik, hogy az Uluru az Amadeus medencét feltöltő üledékes kőzetek közé tartozik."

A vízözön levonuló árja elmoshatta a körülötte lévő nem kemény képződményeket, és az iszapos víz, mintegy homokszóró :) kivájta a mélyedéseket. Vagy tekintettel, hogy ez egy üledékes kőzet, valami miatt a levonuló özönvíz így alakította ki, ilyen mintájúra a kiemelkedést. Ezek sem nagyobb agyamentségek, mint az, hogy kategorikusan kijelented, hogy a mélyedéseket hosszú időn át csorgadozó patakocskák által vájta ki a víz, aminek a mélyedéseken kívül az égvilágon semmi nyoma.

:D

"hosszú időn át csorgadozó patakocskák által vájta ki a víz, aminek a mélyedéseken kívül az égvilágon semmi nyoma."

Milyen ellenérved van a patakos verzió ellen, és te hogy magyaráznád a vájatokat?

" Én magam nem tudom 1000%os biztossággal kategórikusan kijelenteni, hogy kis vízfolyás vájta ki, de perpill ránézésre nem úgy tűnt, mint amit egy nagyobb vízözön vájt ki belátható idő alatt -elvégre annak nagyobb a vízhozama és midnenhol ezt mondják (a wikipediás cikkel egybehangzóan)."

Nem csak azt mondtam, hogy nagy vízhozam vájhatta ki, hanem tekintettel arra, hogy üledékes kőzetről van szó nem biztos, hogy víz vájta ki, hanem az is lehet, hogy így alakult ki, persze víztől, de nem a vájta ki, hanem ilyen formában üledékesedett le. De annak mindenképpen köze lehetett a vízözönnek. Amúgy a vízözön nem csak hatalmas vízhozamból állt, hanem a visszahúzódás, felszáradás közben rengeteg kisebb vízhozamból is állhatott.

Kis vízhozamú patakok szerinted mennyi idő alatt vájhatnak ki kőzetekből medreket? Szerintem nem kell borzasztó nagy idő, néhány száz, vagy egy-két ezer év alatt nagy eróziót okozhat a víz, illetve a vízzel együtt hordott szemcsék akár kicsike vízhozam esetén is.

Tehát az, hogy vannak olyan esetek, amikor látszólag kis vízhozamú hordás vájt ki medret, árkot, az még a legkevésbé sem tekinthető bizonyítéknak a vízözön megcáfolására, gondolom ezzel te is egyetértesz.

Sajnálom, hogy felhoztál egy újabb témát, jelen esetben a Szaharát. Meg is magyarázom: Sok esetben a vita úgy alakul, hogy feldob valaki egy témát egy konkrét példával, majd miután választ kap rá, anélkül, hogy a választ minősítené, újabb és újabb példával áll elő, fenntartva azt a látszatot, hogy a válaszoló egyetlen kérdésére sem ad választ, viszont újabb és újabb kérdéseket fogalmaztat meg az így már labilisnak látszó teóriával szemben. A Szahara után mit hozol fel. Adjak tippet, mert több százat össze lehet hozni, de mind a te oldaladról, mint az enyémről csupán hipotézises magyarázat lesz, nulla bizonyítékkal, ugyanis minden eddig talált bizonyíték ráhúzható mindkét teóriára, csupán tekintettel az uralkodó evolucionista, materialista, humán központú vallásra, a többség az egyik oldalra áll, de azzal, hogy a többség kántál valamit, attól még nem lesz igaz.

A Szahara korát több millió évben határozzák meg. Ez a meghatározás a kőzetek sajnos nagyon labilis, és pontatlan kormeghatározása alapján készül. De van egy nagyon egyszerű módszer ennek megcáfolására. A Szaharának van egy uralkodó széliránya. Ez biztosítja a Szahara, mint sivatag terjedését. Ha megnézzük ennek a terjedésnek a sebességét, akkor visszaszámolható, hogy a Szahara nem lehet több 4-5 ezer évesnél. Ez pedig egybeesik a vízözön idejével. Ebből is látszik, ahogy te is említetted, folyómedrek, civilizáció nyomai persze, hogy található a Szahara területén, ugyanis a vízözön előtt több, mint másfél évezred volt, hogy ez kialakuljon, meglegyen. Az elsivatagosodás kezdete és napjainkig szintén eltelt több ezer év, tehát minden felvétel és röntgen nélkül megtippeltem volna, hogy a teremtés és vízözön tudatában létezett más világ is a mai Szahara területén, ahogy ma is létezik a Szahara mellett, ami ha lesz erre elég idő néhány évtized, évszázad alatt elhomokosodik.

"Ha már Mózes idejében, több ezer évvel ezelőtt is sivatagos volt, akkor ezeknek a gazdag felszíni formáknak is még kellett lennie idő a kialakulásra, valamint a temérdek homoknak is valahonnan rá kellett kerülnie. (perpill az afrikai kőzetlemez utazgatásával magyarázzák, hogy anno a trópusi övezeten is átvándorolt)."

Mózes idejében meleg volt, de nem homokos a Szahara nagy része. Maga a Szahara területe, mint homokos, kvázi igazi sivatagos rész lényegesen kisebb területű volt. Csupán Magyarországon megfigyelhető, hogy meleg nyári hetekben hogyan sivatagosodnak el a kertjeink, földjeink. Gondolj bele, ha erre lenne pár száz év, mi lenne Magyarországból? Folyamatos déli széllel, áramlással csúnya sivataggá válnának földjeink.

"A holdkráteres kérdésemre is rákerestem kreacionista és young earth oldalakon, de sehol nem találtam rá választ."

Pedig egyszerű. Ha jól értelmezem, akkor a problémád, hogy a Holdon adott egy (sok) kráter, és annak a széle erózióra utaló jeleket mutat, melyek sok idő alatt keletkezhettek csak. Vannak problémák a teóriáddal szemben, ahogy már említettem is már. Elsősorban az, hogy a Holdon nincs erózió, tekintettel a légkör és folyadék hiányára. Viszont azt tudjuk, hogy a súlytalanságban, avagy kisebb gravitációnál teljesen máshogy viselkednek az anyagok. Mondok egy példát: Ha a Földön kiloccsantasz egy pohár vizet, az szétterülve fröccsenve hull a földre. Ha ugyan ezt súlytalanságban teszed, akkor a vízcseppek rögtön gömbökké állnak és lebegni kezdenek. Tehát ha megfigyelünk a Holdon egy becsapódást, akkor valószínűsítem, hogy éppen ugyan olyan krátert fog alkotni, ahogy kinéznek a többiek is. Földi szemmel eróziós nyomokat vélsz felfedezni, "holdi szemmel" sima becsapódást.

Amúgy van egy gordiuszi csomót kettévágó ötletem is: Isten így teremtette. :DDD

Ez hasonlít ahhoz, hogy sok millió év alatt... Ez ugyan olyan békából királyfi mese, csupán hozzátesszük a sok millió év szent mondatrészt, és máris bizonyíthatatlan, és elképzelhető lesz, tele hipotézisekkel, és hipotézises bizonyításokkal. Ettől még az is jobb, hogy Isten így teremtette a Holdat.

Szia

Furcsa dolgokat képzelsz, de ez a Te dolgod.

Számomra már az sem meglepő, hogy még a Szaharát sem gondolod sivatagnak Mózes idejében, pedig mindenki tudja, hogy az egyiptomiak csak a Nílus partjának közelében tudtak megélni, annak áradása és az öntözőcsatornák vize volt a mezőgazdaságuk alapja, különben minden kiszáradt volna.

Talán még a Biblia is megemlíti ezt, de amint látom fölösleges a huzakodás, mert még ha a Hold krátereit is teremtettnek véled, akkor végképp nincs miről beszélni.

"Számomra már az sem meglepő, hogy még a Szaharát sem gondolod sivatagnak Mózes idejében, pedig mindenki tudja, hogy az egyiptomiak csak a Nílus partjának közelében tudtak megélni, annak áradása és az öntözőcsatornák vize volt a mezőgazdaságuk alapja, különben minden kiszáradt volna."

Mindig is nagy folyók, vizek mentén telepedtek le az emberek. Gondolom nem kell részletezni, hogy miért. A víz hiánya nem egyenlő a sivataggal.

"Talán még a Biblia is megemlíti ezt" Nem.

"mert még ha a Hold krátereit is teremtettnek véled, akkor végképp nincs miről beszélni."

Olvasd el akkor figyelmesebben, hogy mit írtam.

"Amúgy van egy gordiuszi csomót kettévágó ötletem is: Isten így teremtette. :DDD

Ez hasonlít ahhoz, hogy sok millió év alatt... Ez ugyan olyan békából királyfi mese, csupán hozzátesszük a sok millió év szent mondatrészt, és máris bizonyíthatatlan, és elképzelhető lesz, tele hipotézisekkel, és hipotézises bizonyításokkal. Ettől még az is jobb, hogy Isten így teremtette a Holdat."

Ezzel nem azt jelentettem ki, hogy ez így van, hanem azt, hogy ez még annál is jobb, mintha csak mindenre azt a magyarázatot adnánk, hogy hosszú idő alatt...

A válaszom kb. 5%-át adja ez a bekezdés, és te leszűrted az egészből azt, amit nem is állítottam. Ez sima provokáció, semmi egyéb. Csak azt írtad ezzel, hogy rossz a szemléletem, megint természetesen én vagyok a hülye, és nem érdemes velem szót váltani. Lehet, hogy "furcsa dolgokat képzelek", de én meg azt nem furcsállom, hogy mindig én vagyok a hülye, és tanulatlan, de ennyiben meg is áll a magyarázkodás, mivel ettől több ellenérv nincs.

Bizonyítsd be, hogy a Szahara kiterjedése évezredekkel ezelőtt ugyan ekkora volt és nem volt lényegesen kisebb. Azért nem tudod, mert akik a Szaharával foglalkoznak, azok is pontosan tudják, hogy az elsivatagosodása az uralkodó széljárással megegyezően növekszik. Ráadásul nem is lassan, amiből kiszámolható a 3000 évvel ezelőtti megközelítő határa. Ahogy mondtam már, az egyenlítőhöz mérten lévő közelségéből adódóan nem volt akkor sem egy csapadékos, mediterrán éghajlat, hanem elég száraz, meleg terület volt mindig is, de ez nem azt jelenti, hogy ott sivatag volt. Az éghajlat kedvez a sivatag terjedésének, de ahol meleg van és szárazság, nem azt nevezzük sivatagnak. Tekintettel az éghajlatra, fokozottan érvényes, hogy az emberek a vizek mellett alakították ki a lakhelyüket, ott telepedtek le.

A Holdi krátereket kedves tzolko már megmagyaráztam, illetve pontosabban egy lehetséges magyarázattal szolgáltam, és az nem az volt, hogy Isten teremtette oda.