Mi a bizonyíték arra, hogy Jézust szó szerinti "kereszten" végezték ki?

A biblia nem ír semmit a kivégző eszköz alakjáról. A sztaurosz (σταυρός) és a xülon (ξύλον) (akárcsak a latin crux) természetesen nemcsak oszlopot jelent, hanem általában magát a kivégző eszközt amire a elítélteket felkötötték. Ez a kivégző eszköz a rómaiaknál legtöbbször T vagy kereszt alakú volt

A sztaurosz a Kr.e. ezer évvel még inkább karó volt, azonban az i.e. 1sz-i Diodousznál már keresztet jelent akárcsak Plutarkhosznál. Ez a változás valószínűleg azért jelenik meg mert a rómaiak ellentétben a pll a görögökkel és a perzsákkal előnyben részesítették a keresztet a kivégzésnél.

Másrészt a legkorábbi keresztény írók szerint (pl Justin mártír 2. sz) keresztről beszél.

Artemidorusz azt írta a 2. sz-ban azt írta a keresztre feszítésről a bűnözőket egyenesen, kiterjesztett kezekkel feszítették keresztre.

Luciusz ugyancsak a 2. században úgy írja le a keresztre feszített Prométeuszt hogy szintén széttárt karokkal feszítették meg. Tehát ez legalábbis bevált szokás volt.

A bálvány az faragott istenalak. A kereszt az egy szimbólum. Próbáld meg bemeséli a zsidóknak hogy a dávid csillag = bálvánnyal. Még a legfundamentalistább zsidó sem gondolná ezt. Mint ahogy nagyon fundamentalistának kell ahhoz lenni, hogy valaki a keresztet bálványnak tartsa.

Első századi források bizonyítják hogy a sztauroszt keresztként is használták. Gyakorlatilag a kivégzőeszközt jelentette amelyre az elítéltet felkötötték/szegezték.

A sztaurosz az i.e 1- től simán jelent keresztet ill. kivégzőeszközt Dionüszosz, Lucius, Plutarkhosz használja ebben az értelemben. Míg a karóra, oszlopra vonatkozó hivatkozások római kor előttiek. A "xülon" csupán fát, fából készült tárgyat jelent. Még fakanálra is használták a szót. Josephusnál pedig a sztaurosz és a xülon is megjelenik mégpedig egymás szinonimájaként.

Plautus Seneca Tacitus műveiből tudjuk hogy a rómaiak a bűnözőket kitárt karral feszítették meg. A patibulum-ot (keresztfát) felkötötték az elítéltre és így kellet elvonulnia a kivégzőhelyre. (akárcsak Jézusnak) majd a kivégzőhelyen kötötték vagy szögezték fel a keresztfát az oszlopra.

Jézust nem a zsidók hanem a rómaiak végezték ki. A római köztörvényes bűnözők kivégzések módja egykorú források szerint a keresztre feszítés. A sztaurosz, xülon pedig egykorú források szerint kivégző eszközt ill fából készült tárgyat jelent.

Olyan ez mintha egy angol szövegben a "gun" szót olvasva automatikusan a 300 évvel ezelőtti jelentést vennéd figyelembe és ágyúnak fordítanád figyelmen kívül hagyva hogy manapság már minden lőfegyvert "gun"-nak hívnak zsebpisztolytól kezdve a gépfegyveren át a hajóágyúig.

Az hogy a római kort megelőző szeputingában ill Homérosznál mit jelentett a "sztaurosz" nem sokat jelent ha tudjuk hogy Jézus idejében a "sztaurosz, xülon" egyaránt jelentett keresztet.

Az Őrtorony Társulat (Jehova "tanúi") féle Új világ fordítás külön függelékben indokolja meg a szövegekben alkalmazott változtatásokat a más forditásokhoz képest. Az egyik nagyon feltűnő különbség Jézus kivégzési módja.

Azt azonnal le kell szögezni, hogy a kereszt lehetett pogány jelkép már Krisztus előtt is. Azonban nem teljesen logikus, hogy a pogány rómaiak egy pogány jelképet használtak fel kivégzésre?

Az, hogy a görög szavak mit jelenthetnek könnyű eldönteni. Egy átlagos újszövetségi szótár világosan megfogalmazza. A sztaurusz szó valóban oszlopot jelent vagy gerendát. A kereszt azonban alapvetően ez. Mégha a hagyományos ábrázolás nem is pontos mása az eredetinek, akkor sem kell egyből a ló másik oldalára átesni.

A függelék megerősítő bizonyítéknak idézi a Justus Lipsius által írt De cruce libri tres című könyvet. A könyvben található egyik ábrát beletették az ÚVF–be is a 418. oldalon. Fellapozva az idézett művet azonban nagy meglepetés érné Jehova Tanúit. Justus Lipsius ugyanis több valószínű kivégző-eszközt vázolt fel. Az egyik ábrát tették csak bele a függelékbe azt sugallva, hogy 'még Justus Lipsius' is minket támaszt alá'. Pedig nem. A többi ábrán nem oszlop, hanem kereszt található! Ezt azonban az Őrtorony Társulat elhallgatja.

Az ábrákhoz készített magyarázat elmondja, hogy a gerendára több merőleges lécet is kellett szögelni. Ezzel fel is van oldva az az ellentmondás, ami a görög szó jelentése és a kereszt-ábrázolások között állnak. Mégis marad a vitás kérdés: akkor most a függelékben ábrázolt módon feszítették fel Jézust? A Biblia válaszol erre a kérdésre.

Az első érv a János 19: 19, 20. Megtudjuk, hogy 3 nyelvű táblát raktak a kivégzőeszközre, ezzel a felirattal: „A názáreti Jézus, a zsidók királya". Héberül, latinul és görögül készült a felírás, amit a 20. vers szerint sokan olvastak is, vagyis nem apró betűvel volt megírva. A Máté 27:37 azt mondja, Jézus feje fölé rakták a címtáblát. Érdemes ezek fényében szemügyre venni a 418. oldalon található ábrázolást. Vajon Jézus feje fölé elfért volna egy ekkora tábla? Tegyük hasonló helyzetbe a kezünket! Mekkora tábla férne el? Vajon arra kiférne az a bizonyos mondat úgy, hogy a karok ne takarjanak semmit és olvasható legyen (betűnagyság lényeges)? A Biblia szerint nem a keze, hanem a feje fölé rakták a táblát.

Másik útbaigazító bibliavers a János 20:25. Tamás Jézus kezén a szegek nyomát akarta látni. Nem a szeg, hanem a szegek nyomát! Az ábrán hány szeg van Jézus kezében? Hány lenne, ha a kezét oldalra és nem a feje fölé szegelik? Azt már kérdezni is felesleges, hogy a 418. oldalon egy szeg vagy több látható, illetve hol van a tábla: a feje vagy a keze felett.