Be lehet bizonyitani, hogy van Isten?

kedves kérdező!

igazad van, nagyon sok buta válaszoló van itt, de azért az vigasztaljon bennünket, butákat, hogy te olyan nagyon okos vagy...

Sok tudós állítja, hogy nincs Isten. Mivel magyarázzák a teremtés csodáit, például az ember létét? Az evolúcióval, egy vak erővel, melyet a véletlen irányít. Stephen Jay Gould evolucionista például ezt írta: „Azért vagyunk itt, mert az egyik különös halcsoportnak jellegzetes uszonya volt, amely anatómiailag át tudott alakulni lábbá a szárazföldi élőlények számára . . . Talán »fennköltebb« válasz után sóvárgunk — de ilyen nincs.” Ugyanígy Richard E. Leakey és Roger Lewin ezt jelentették ki: „Az emberi faj talán egy szörnyű biológiai melléfogás.” Sokszor még olyan tudósok sem tulajdonítják Istennek az érdemet, akik dicsérik a teremtésműben megnyilvánuló szépséget és tervezettséget.Körül vagyunk véve bizonyítékokkal, melyek egy Teremtő mellett tanúskodnak. Pál apostol ezt írta Istenről: „láthatatlan tulajdonságai világosan látszanak a világ [az emberiség] teremtésétől fogva, mivel az alkotott dolgokból érzékelhetők, igen, az ő örök hatalma és istensége, úgyhogy nincs mentség számukra [a nem hívők számára]” (Róma 1:20). A Teremtő keze munkájából nyilvánvaló az ő léte. Ezért mondja Pál, hogy az emberiség megteremtésétől fogva az emberek a látható teremtésműből ’érzékelhetik’, hogy Isten létezik. Hol van ez a bizonyíték?

8 A csillagos égbolt Isten létét igazolja. „Az egek hirdetik Isten dicsőségét” — jelenti ki a Zsoltárok 19:1. „Az egek”, azaz a nap, a hold és a csillagok Isten hatalmáról és bölcsességéről tanúskodnak. Félelemmel vegyes tisztelet jár át minket, amikor a csillagok sokaságára gondolunk. És ezek az égitestek nem céltalanul bolyonganak a világűrben, hanem pontos fizikai törvények irányítják őket (Ézsaiás 40:26). Ésszerű-e azt mondani, hogy ez a rend a vak véletlen műve? Érdekes, hogy számos tudós elismeri, hogy a világegyetem hirtelen jött létre. Ennek jelentőségéről egy professzor ezt írta: „Az ateisták és az agnosztikusok százszorta inkább el tudják fogadni, hogy a világegyetem mindig is létezett. Egy olyan világegyetemhez, melynek volt kezdete, egy ősok kell, hiszen ki tudna elképzelni egy ilyen következményt megfelelő ok nélkül?”Akár az égre pillantunk fel, akár a földön lévő teremtésművet vizsgáljuk, nyilvánvalóvá válik, hogy létezik egy Teremtő

Namost a fenntebb leírt Róma 1:20-as verse, az egyik racionális érv a bibliában, de van még több is.

A hit valójában nem vak, és nem hiszékenység, mint ahogy ezt néhányan láttatni szeretnék.

Egyáltalán nincs az igaz vallás, és a tudomány között ellentmondás, mint ahogy a (nem hiszékeny) hit, és a logika is jól megfér egymással!!!

Pl. aki ezeket a sorokat tőlem most olvassa, biztos "hisz" abban, hogy én egy ember vagyok, aki nyomkodja a billentyűket, és nem valami más, mondjuk egy állat. feltételezitek, hogy én bizonyos értelemmel "kell", hogy rendelkezzem, az írásom alapján.

Tehát ideképzeltek engem a PC mögé, de valójában nem láttatok még soha, csak feltételezitek, hogy én is egy ember lehetek, a sok közül, igaz?

Nos, valahogy így vagyunk mi a bibliával! Mi a Biblia sok-sok írása alapján, okkal feltételezzük, hogy nem pusztán emberi ész van mögötte.

Látjuk, hogy van, azt is tudjuk, milyen régi, söt azt is, hogy kb. 40 ember jegyezte le (hisz maga a Biblia ismeri el, hogy emberek írták), kb. 1600 éven át.

Ennek ellenére, a belső összhangja bámulatos, és nem ír semmi olyat, ami mítosz, vagy mese lenne! Nekünk a Biblia részletes tanulmányozása, meggyőző bizonyítékot tár fel az mellett, hogy nem lehet csupán emberi agyalás.

De ehhez alapos kutatás kell, ebben én szívesen segítek annak, aki komolyan kíváncsi, és az igazságot akarja tudni róla, nem pedig csak vitatkozni akar.

Kedves vasárnap 13:10!

Sok igazság van abban, amit mondasz, mégis (szerintem) elkövetsz egy alapvető hibát. Azt írod:

"a hit nem viseli el a logika szabályait, éppen ezért hit. Azonban te is egy bizonyos logika szerint építetted fel az érvelésed, tehát erre az érvelésre is igaznak kell lenni a logikai szabályoknak."

Nos, én úgy gondolom, függetlenül attól, hogy az ember hívő-e vagy sem, (legyünk optimisták) logikusan gondolkodik. Mindazonáltal arról nem szabad megfeledkeznünk, hogy mindünk gondolkodása axiómákra épül. Nézz magadba és észre fogod venni, benneid vannak olyan igazságok, melyeket nem a logika útján hoztál létre. Ezzel nincs semmi baj, a mégoly (logikailag) tökéletes matematika is axiómákból indít. Alap nélkül ugyanis nincs mire építkezni.

A hívű számára egy felsőbb hatalom létezése ilyen axióma. Ez semmiben nem mond ellent a logika szabályainak. Csak egy másik rendszer, mint a nem hívőké.

Amint azt írtam, azzal nincs semmi bajom, ha valaki azt mondja, hogy szerinte nincs felsőbb hatalom. Ez az ő dolga.

De abban a pillanatban, hogy valaki bizonyítékokat követel, már vissza is ütöm neki a labdát, mert ő az aki nem axiómaként kezeli a kérdést (függetlenül attól, hogy igen vagy nem), azaz neki van bizonyítási kötelezettsége. Nem nekem. Nekem axióma.

Amit a bizonyításról és a logikáról írsz, abban teljesen igazad van, csak az a baj, hogy az általad vázolt példa jellemzően pont az elvileg logikusan gondolkodó nem hívőkre igaz. Pont ők azok, akik azt mondják, ha nem tudom bizonyítani az igazam, akkor nincs is igazam. (hívő ember ugyanis nem kér bizonyítékot, ő tudja)

A hitről:

Tamás apostolnak nehézséget jelentett hitet gyakorolnia Jézus halálból való feltámadásában. „Ha nem látom az ő kezein a szegek helyeit, és be nem bocsátom ujjaimat a szegek helyébe, és az én kezemet be nem bocsátom az ő oldalába, semmiképen el nem hiszem” — jelentette ki Tamás. Amikor Jézus később olyan anyagi testet öltött, amelyen a megfeszítéséből eredő sebek mutatkoztak meg, Tamás kedvezően reagált erre a csodára. Jézus azonban ezt mondta: „Mivel láttál engem, hittél? Boldogok, a kik nem látnak és hisznek” (János 20:25–29).

Ma a keresztények milliói ’járnak hitben, nem látásban’ (2Korinthus 5:7). Noha nem látták a Bibliában feljegyzett csodákat, szilárdan hiszik, hogy megtörténtek.

Ez így helyes, de mindez nem jelenti azt, hogy semmi logika nélkül, csak úgy minden állítást el kell hinni egy kereszténynek.

A Héber Íratokban (Ószövetség) is vannak példák, mikor az Isten által elismert ember, kétségeket támasztott Isten eljárásmódja ellen, kételkedett! Bizonyítékokat várt Istentől, és csak így volt hajlandó elfogadni döntését.

Pont a Szentírás az, aminek a komoly tanulmányozása leleplezi a hazugságokat, mikkel tele van a keresztény teológia, felfedi, hogy az igazság teljesen más.

Ez az, mi nem teszi az embert hiszékennyé!

De a Biblia hitelesnek elfogadása is hosszú folyamat, míg tudományos alaposággal kielemezzük, és csak utána alakul ki az a bizalom iránta, aminek alapján már lehet a hiszékenység mentes hitet építeni.

az emberek annyiféleképpen határozzák meg Istent, hogy ez egyértelmű bizonyítéka, hogy nem ugyanabban az istenben hisznek és nem ugyanazt az Istent tagadják. Ezt egy több éves adatgyűjtés sorozattal bizonyítottam, melyben azt kértem nagyon széles társadalmi rétegeket lefedve, hogy definiálják számomra Isten fogalmát. A beérkezett cirka 5-6 ezer ilyen definícióból, adatrendezéssel kiválogattam 134-et, amelyek jellemzően már nem egymás ismétlései és variációi. Más egyéb szűrési elvet nem alkalmaztam. Igazából folytathattam volna szinte a végtelen variációkig ezt a gyűjtőmunkát, de értelme nem lett volna, hiszen már ez is bőven elégségesnek kellene lenni az általam felvázolt megértési folyamathoz.

Tehát az egyértelműen bizonyított dolog, hogy "Istennek nem adható meg egy minden vallást kielégítő, pontos definíciója!" éppen ezért ezzel kísérletezni, vagy erre törekedni teljesen felesleges is. A vallások különféle Isteneit nevezhetjük nyugodtan éppen ezért Speciális Isteneknek, amelyek csak a saját vallási rendszerűkön belül elfogadottak, de más vallási rendszerekkel már ütköznek.

Arra viszont érdemes és lehet is törekedni, hogy az adott szó legalább a tudományos módszertant elfogadók között egységes értelmezést nyerhessen. Ennek jelenleg egyik dogmatikus akadálya egy áltudományi ág, az európai zsidó-keresztény-katolikus teológia, illetve annak államegyházi összefonódásának maradék terméke, amely kijelenti, hogy

"Isten egyértelműen kívül fekszik a tudomány hatókörén.

Nem lehet sem bizonyítani, sem cáfolni."

Mi is a fő gond ezzel a kijelentéssel, állítással? Ez ugyebár egy olyan állításnak kíván látszani, amely betartja a tudományos módszertant, azaz ezt egy tudományos és logikus állításnak kívánják egyesek beállítani. Ilyen állítást viszont ( a tudományos módszertan szerint) csak pontosan definiált dologra lehet ugyebár tenni. Tehát ez azt jelenti, hogy az állítónak pontosan, tudományosan, és ellentmondás mentesen meg tudnia nekünk magyarázni, hogy mi is az általa használt "Isten" szó jelentése. Mire is tartja pontosan érvényesnek ezt az állítást? Tehát eljutottunk egy Gödel nevű gondolkodó nem kifordított, hanem helyes elméletének az értelmezéséhez. Mert ugyebár, ha az állítás igaz, akkor annak önmagára nézve is igaznak kellene lennie, de ha az így van, akkor az azt jelenti, hogy az állítás hamis.

Tehát ha egy krétai kijelenti, hogy minden krétai hazudik, abból a helyes megállapítás az, hogy egy rendszer nem igazolhatja és nem is cáfolhatja bizonyos esetekbe önmagát, mert ahhoz külső vizsgálat szükségeltetik. Tehát a biblia nem lesz attól igaz, mert az írja magáról, hogy minden szava igaz. Ezen elv alapján az "Isten egyértelműen kívül fekszik a tudomány hatókörén" állítás szintén egy ilyen körbezárt logikai elvet hozott létre. Tehát ezt az elvet, mint hibás dogmát nyugodtan elvethetjük. A körbezárt logika ugyan is nem tartozik az elismert tudományos módszertan, érvelés és bizonyítás elemei közzé.

Tehát be lehet bizonyítani egy tudományosan definiált isten létezését. Csak ahhoz először tudományosan definiálni kell.

Egyetértek veled, sokan tényleg ezt a "körbezárt logikát" alkalmazzák. Mert valószínű, hogy az egyházaik is elsősorban a hiszékenységre építenek. És az az érdekes, hogy meg is indokolják "józan logikával", hogy a hívőknek nem igazán kell kutatni, mert pont az a hit lényege, hogy ha a vallásvezért, papi előljárókat, tekintélynek elfogadta a hívő, akkor utána már ne kérdezzen, fogadjon szót!

Csakhogy pont nem ez a hit valójában, vagyis ez rendkívül veszélyes emberekben való vakhithez vezet, amitől a Biblia óva int! Nem embereket kell követni. Pedig az emberiség ősidők óta, vallási, politikai téren EZT TESZI!!!

Azzal viszont nem értek egyet, hogy azért mert sok ezer vallási nézet, sok ezer istenképet definiál, ez azt jelenti, hogy lehetetlen közös nevezőre hozni azt az egyet, melyet valódinak tekinthetünk.

Úgy, mint a hamis pénz leleplezésénél, nem a hamisítványokat kell célszerűen egymáshoz hasonlítgatni, hanem az erdetit elővenni, úgy a vallásos igazság felderítésénél is jól alkalmazható ez az eljárás.

Persze, könnyen el lehet intézni ezt az egészet annyival, hogy nincs eredeti, mert valaki a tiszta bibliai tanításokat (nem a katolikust!) sem tartja annak, de nem szabad felületesnek lenni.

Bocsi, még annyit, hogy alapvetően logikátlan is a gondolat, hogy nincs a hitben eredeti, hiteles, igaz!

Ezt szeretnék velünk elhitetni nyílván olyan érdekeltségű emberek, akik féltik a (vallásos, politikai) hatalmukat, és a vele együtt járó kényelmet, gazdagságot.

Ez kb. olyan, mint a környezetszennyezés-kőolaj gondunk, mely mögött akkor is ott állnak a hatalmasok, ha belepusztulunk!