A World Trade Center elleni támadás (2001. Szeptember 11) szerintetek valóban arab terrorista támadás volt, vagy az amerikai kormány által előre megrendezett színjáték?
válasza:#34 Lehet hogy kicsit nehezen lehet követni, sajnálom. A nem hivatalos verzió szerint a két torony összeomlását nem a repülőgépek okozták, hanem az előre telepített robbanószerek. A robbantásra az amerikai kormány adta ki a parancsot.
Kérdésemmel, csak arra próbáltam rávilágítani, hogy az elképzelés jó, csak nagyon bonyolult és számos olyan elemet tartalmaz, ami feleslegesen veszélyezteti a terv végrehajtását. Egy ilyen elem a repülőgép alkalmazása. Válaszommal pusztán csak egy reálisabb alternatívát próbáltam felvázolni, ha már minden áron ragaszkodunk az amerikai kormány szerepeltetéséhez.
"De az általam vázolt esetben nem kell ragaszkodni a 700 kg-hoz. Lehet vinni többet is."
Biztosra akartak menni. Erre a repülőgép és a robbanóanyagok a leghatékonyabban.
"Biztos ez?"
Igen. Egy iszlám fanatikus, Allahért? Nem gondolja meg magát.
"Akkor megismétlem: Mivel győződ meg Gipsz Jakabot és társait hogy pakolják tele a WTC-t robbanószerrel? Azt mondod pénzel. Mi van ha Gipsz Jakab egy Las Vegasi hétvégén elkártyázza a kapott pénzt és ismét pénzt szeretne? Kifizeted újra?"
Itt nem személyekről van szó, hanem az Amerikai Egyesült Államokról, annak kormányáról. És ne felejtsd el, hogy a CIA is az USA-nak dolgozik. Tiszta sor. Minél több pénze van az államnak, annál jobb nekem is, mert több jut. És folyamatosan, nem csak egy nagy összegben.
"2001 előtt az utolsó nagy konfliktus amiben részt vettek az a 91-es Öböl-háború. Próbáltak rendet rakni Szomáliában, és bombázták a szerbeket amikor már nagyon nem fértek a bőrükbe, de ezek egyike se magányos akció volt. A "mindenkivel háborúznak" kicsit túlzás szerintem. A terrortámadástól függetlenül pedig sokan elítélték az irakiak felszabadítását 2003-ban."
Itt konkrét átrendezésről volt szó, több évnyi megszállásról, nem csak "besegítek ennek" dologról. "Terrorizmus elleni harc". Ez minden nyugati ország érdeke, kellett egy nagyobb attrakció, amiért nyugodt szívvel mehettek átrendeződni.
"Az, hogy Larry Silverstein nyert az épületek összedőlésén szerintem még nem támasztja alá az összeesküvés elmélet igazát. Furcsának furcsa, de lehet egyszerű véletlen is."
Nem az a lényeg, hogy ki nyert rajta, hanem az, hogy eleve miért 2001 júliusában került bele a "terrorcselekmény elleni záradék" rész. Miért nem 1993 után, a sikertelen merénylet után?
"Egy kormány szereti elhitetni hogy mindenről tud, és mindent ellenőriz, de a valóságban ez gyakran nem jön össze. Egy gondosan kitervelt terrorcselekményt szerintem nagyon nehéz megakadályozni, vagy időben felderíteni. A hülyékkel persze lehet villogni az esti híradóban, de csak azért mert hülyék és képtelenek tartani a szájukat."
Hogy tudsz megszervezni egy ekkora szintű terrorcselekményt az USA ellen külföldről úgy, hogy sem a CIA, sem semmilyen más titkosszolgálat nem tud róla? Műholdas megfigyelés, telefonlehallgatás egyebek. Ráadásul hogy tudja elérni azt, hogy a 4 járaton több, mint a fele gép üres, de teli tankkal megy, nagy távon? Ez iszonyat veszteséges egy légitársaságnak.
"Nem vagyok robbantási szakértő, ezért lehet hogy rosszul gondolom, de az irányított robbantáshoz nem elég csak egy- két emeletet felrobbantani. Ha viszont minden ötödik, vagy tizedik emeletre kell robbanószer, akkor az alsóbb emeleteken a füst nem lehetett akadály. A gépek mindkét esetben a 75. emelet felett csapódtak be. Ha csak minden 10. emeltre kell robbanószer a sikeres robbantás végrehajtáshoz, akkor is volt legalább 5 olyan szint ahol nem volt nagy füst, de a tűzoltók még sem vették észre a robbanószereket."
1 tűzoltó csoportot, és egy tűzoltót másoltam, akik ÉSZLELTÉK a bombákat, és hallották, ahogy a bombák felrobbannak.
válasza:Sajnálom, de kicsit kezdek belezavarodni, úgyhogy próbáljuk meg elölről.
A nem hivatalos verzió szerint a tornyok összedőlését nem a repülőgépek okozták, hanem az épületben elhelyezett robbanóeszközök, amelyeket az amerikai kormány parancsára telepítettek és robbantottak fel. A repülőgépeket eltérítő merénylők csak bűnbakok akik elterelik a figyelmet a kormányról, és magyarázatot adnak az épületek összeomlására. Remélem eddig, mindenki egyetért.
Elismerem, hogy furcsa a 7-es torony ledőlése; a Pentagonba csapódó repülőgép esete; az épületek biztosításának körülményei. De ezek a furcsaságok nem magyarázzák a nem hivatalos verzió hibáit, amiket a kérdéseimmel feszegettem. Ha elfogadjuk azt a tényt, hogy az egész mögött az amerikai kormány áll, akkor ezt az eseményt (a tornyok összeomlását) sokkal egyszerűbben is végre lehetett volna hajtani, és a végén az egészet ugyanúgy rá lehetett volna kenni a "merénylőkre".
Ha rám hárult volna az a feladat, hogy romboljam le WTC két tornyát terrorcselekménynek álcázva, akkor én megismételtem volna a 93-as merényletet. Kifogásként felmerült, hogy a 93-as merénylet sikertelen volt. De csak azért mert kevés robbanóanyagot használtak (kb 700 kg-ot). Használhatok több robbanószert? Természetesen. Ha egy teherautó nem elég beküldők kettőt, vagy hármat, vagy akár tízet is. Kisebb az esély a a lebukásra a robbantás előtt (lásd 1. kérdést)? Szerintem igen. Kevesebb kockázattal jár mint a nem hivatalos verzióban leírtak (lásd 2. kérdést)? Szerintem igen. Gyárthatok bizonyítékot az Al-Kaida bűnösségét igazolandó? Szerintem igen. Larry Silverstein felmarkolhatja a biztosítási pénzt terrorcselekmény miatt? Szerintem igen. Kiküldhetek egy amatőr videóst, hogy "véletlenül" felvegye az eseményt, amit később be lehet mutatni a tv-ben? Szerintem igen.
Előfordulhat-e, hogy egy robbanóanyaggal telepakolt épületben senki sem fedezi fel a robbanószereket a robbantás előtt? Hogy a gépeltérítők sikerrel járnak, és a feladatukat pontosan végrehajtják? Hogy a gépek becsapódása nem okoz kárt a korábban telepített robbanószerekben? Persze hogy lehetséges, de miért vállalnék több kockázatot a szükségesnél?
De ez csak fikció. Én így csináltam volna. Másnak talán még egy ennél is egyszerűbb megoldása is lett volna a feladat végrehajtására. És persze az is lehet, hogy a problémák amiket látni vélek, csak délibábok, és a saját f.rkamat kergetem, mint egy bolond kutya.
UI: Örültem a konstruktív vitának, és hogy az egész nem fulladt idétlen és értelmetlen személyeskedésbe.
válasza:Sziasztok, nagyon tetszik a vita, nem megy át személyeskedésbe.
Én nem kívánok nyilatkozni arról, hogy a kormány áll-e a dolgok mögött vagy sem. Viszont építőmérnök vagyok, így elég jól ismerem, hogy hogy kell egy épületnek viselkednie külső hatásokra. Van igény egy "szakértői" véleményre a tornyok dőlésével kapcsolatban? (Igaz, mi építeni és nem rombolni szoktunk, de van a kettő között azért kapcsolat).
válasza:# 44
Gondolom te is ugyan azt fogod mondani, mint ebben a videóban az irányított robbantás szakértői...
De ha ezt szakértők állítják, ami alapján vonja bárki kétségebe, aki nem szakértő?
Egyre egyértelműbb, hogy voltak bombák az épületekben.
válasza:Nos, akkor elmagyarázom mérnöki szemszögből, de ehhez hagy tisztázzak egy-két alapfogalmat:
Egyrészt az acélnak az egyik szilárdsági értékét folyáshatárnak nevezzük, általában ezzel számoljuk a teherbírást. Egy acélszerkezet a folyáshatárát terhelés hatására éri el (tehát nem azt jelenti, hogy hő hatására megolvad). Tulajdonképpen azért folyáshatár, mert a szerkezet további erő felvétele nélkül deformálódik (húzás esetén konkrétan nyúlni kezd). A folyáshatár előtt gyakorlatilag a szerkezet úgy viselkedik, mint egy rugó, míg utána inkább hasonlít a gyurmához. Magasépítésben használt acélok folyáshatára pl. 235 N/mm2 (vagyis 1 mm2-en 235 N erő hat)
Na most ezen lépjünk tovább: a folyáshatár értéke függ a hőmérséklettől is, magasabb hőmérsékleten a szerkezet meglágyul. A fent említett 235-ös érték kb. 100 fokig érvényes. Efölött a szilárdság rohamosan csökkenni kezd, 400 fokon már csak feleannyit bír a szerkezet, 800 fokon már csak a tizedét. Vagyis az összedőléshez nem kell magas hőmérséklet. Csak bútorok, papír stb. égetésével 1200 fokos gázhőmérsékletet értek el (angliában csináltak a 90-es években tesztet, ez az ún. Cardington tűzteszt). Ezt még akkor is el lehet érni, ha nem tökéletes az égés, ugyanis akkor is forró gázok távoznak az égő anyagból.
Na nézzük itt mi történt:
Berepült a repülő, és kibírta a szerkezet, ahogy azt tervezték. Eddig stimmel. Aztán kigyulladt a kerozin, és ugye elkezdett égni. A kigyulladó kerozin nyilvánvalóan hőt termel (ami egyébként mindent begyújthat a környezetében, pl: bútor, papír stb. rengeteg éghető anyag van egy ilyen irodában). A hő fölfelé száll, aminek a következtében az acél meglágyul, elveszíti a szilárdságát. Amikor csak egy oszlop lágyul meg, azt a szerkezet még kibírja, de az oszlop terhe más, még ép oszlopra hárul. Amikor ez is tönkremegy, akkor ez is más oszlopra terhel stb. Egy idő után az oszlopok nem fogják bírni a fölöttük lévő vasbeton födém súlyát, és a födém (ami a repülőbecsapódás fölött van, a hő fölfelé mozog), rázuhan a repülőre. Ezt a többszörös terhelést már nem fogja bírni az alsó szint födémje, így ez is leszakad, ráesik a még alsóbb szint födémjére, az pedig az az alattira és szépen külső segítség nélkül összezuhan az egész. Szóval a szerkezet úgy viselkedett, ahogy neki kellett. Tehát a lényeg: nem kellett plusz robbanószer, nem kellett irányított robbanás.
Általában azt szokták kifogásolni, hogy miért nem oldalra dőlt az épület? Erre a válasz: miért dőlt volna oldalra? Az egyetlen oldalirányú erőhatás a repülő volt, amit nyilván kibírt a szerkezet. Utána már csak lefelé van. Az egymásra zuhanó szintek nem okoztak olyan oldalirányú erőhatást, ami a szerkezet globális stabilitását veszélyeztette. Persze a törmelék oldalra ment, de ez is logikus: Amikor egy ilyen szerkezet magába roskad, óriási légnyomás keletkezik (hasonló, mint amikor a metró befut az állomásra, csak nagyobb méretben), ez oldalirányba bármit kilökhet, akár még acél oszlopokat is, másodlagos tartószerkezeteket stb.
Hogy a repülőgépeket a kormány vezette-e az épületekbe, azt nem tisztem eldönteni, de remélem az világossá vált, hogy nincs szükség robbanószerre az épület összedőléséhez.
Hagy ajánljam figyelmetekbe az alábbi linket:
11. oldal, megfolyt (és nem megolvadt) oszlop, mindössze 800 fokon történt. Sok ilyet találtak a WTC-nél is.
válasza:Ez még rendben is lenne, na de plusz robbanóanyag akkor is volt az épületben. Utólag több, mint 1300 fokot mértek a romok között úgy, hogy ha csak a 2 repülőt vesszük alapul, semmi nem indokolja ezt. Én azt gondolom, hogy a plusz robbanóanyag szimplán csak a 100%-os sikeresség miatt volt.
Gondolj bele. Te mindenképpen le akarsz rombolni egy épületet, akkor mindent megteszel érte, nyilván egy "B" tervet is bekészítesz, ha az "A" nem sikerül, majd a "B"-vel együtt már fog.
Azért gondolom, hogy előre eltervezett volt, mert több kutató is megvizsgálta ezt, a Pentagon esetét is, és szinte kizárt, hogy ezt külföldről, tapasztalatlan pilótákkal, mindenféle titkosszolgálat tudta nélkül végre lehetne hajtani.
Szóval összegezve: Plusz robbanóanyag azért volt az épületben, mert szimplán csak 2 repülőre hagyatkozni nagyon veszélyes. (Képzeljük csak el, ha nem omlik össze, akkor napokig ott füstöl, és nincs világszenzáció a terrorizmus ellen). Most hagyjuk, hogy "de leomlott, most írtam le, miért". Értem én, csak azok fejével próbálok gondolkodni, akik mindenáron! romba akarták dönteni a WTC-t. Kellett egy "B" terv is, a plusz robbanóanyagok.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!