A téli vagy nyári időszámítás maradjon?

#32: Ez nem igaz. Itt vannak a jelenlegi téli időszámítás szerinti budapesti napkelték/napnyugták:

[link]

E szerint a téli napfordulókor, december 21-én is 07:28-kor megy le a nap (utána még van 07:31-es időpont is, ez a legkésőbbi). Tehát a legeslegkésőbbi napfelkelte nyári időszámítással is 08:31-kor lenne. Novemberben jelenleg 06:27 és 07:09 között kel fel a nap, nyári időszámításban tehát felkelne 07:27 és 08:09 között. Arról nem is beszélve, hogy nem közvetlenül napfelkeltekor világosodik ki, hanem valamivel előtte már viszonylag világos van.

#34: Az ország nem csak Nyugat-Magyarországból áll, de itt vannak ugyanazok az adatok Sopronra vetítve. Nem kell fél órát rászámolni, a különbség Budapesthez képest nem fél óra, csak 11 perc.

[link]

A kérdés rosszul lett feltéve. Haelyesen úgy szólna, hogy maradjon-e Magyarország a földrajzi helyzetének megfelelő zónában vagy használjukn másikat, amelyiknek semmi köze ahhoz, amiért a zónaidőket kitalálták.

Amúgy szerintem ha már variálunk, akkor mi ért nem rögtön a moszkvai zónára váltunk? Akkor nyáron majdnem éjfélig világos lenne, de télen is hajnalodna már délelőtt tízkor...

"amelyiknek semmi köze ahhoz, amiért a zónaidőket kitalálták."

tévedsz.

A zónaidőket a vasút elterjedésével találták ki. ELőtte mindenhol helyi idő volt, de a mentrendek miatt kellett a zónaidőt megalkotni.

Egyébként meg a zóna szélén vagyunk, át is mehetnénk a másikba.

És hogy lásd, nem csak földrajzi a kérdés: Marosvásárhely 1920-ig a közép-európai időzónában volt, aztán...

@38: elég szűk látókörre vall ezt egysdül a vasúti menetrendre fogni...

Ha a menetrrndek egységesítése miatt volt erre szükség, akkor teljesen felesleges időzónákkal vacakolni, egységes idő és kész. A csillagászok is nagyon jól elvannak a JD-vel, amelynek minden értéke az egész Földön ugyanazt az időpillanatot jelenti.

Az időzónákat egyszerűen azon okból hozták létre, mert 15 földrajzi hosszúságú fokonként egy órát tér el a Nap delelésének ideje. Szóval ha ennyit megyünk keletre, akkor egy órával előbb, nyugati irányban később van dél. Tehát a Földet felosztották 24, 15 fok méretű övezetre és azokon belül a közepén átmenő hosszúsági kör helyi idejét használják (pontosabban a valódi helyi idő helyett a tropikus középnapot veszik alapul, de ez most mellékes). Ezzel mindenki a valódi idejétől maximum fél órával eltérő deklaratív időt használ és általában a szomszéd faluban is ugyanannyi lesz az idő. Aztán ez módosult annyiban, hogy a zónahatároknál figyelembe veszik a közigazgatási egységek határait; célszerű ugyanis, ha egy állam/tartomány minden településén ugyanannyit mutassanak az órák...

Magyarország a k.h. 16°09'35" (Felsőszölnök) illetve a k.h.22°51'36" (Garbolc) között helyezkedik el - azaz a k.h. 7°30' és a k.h. 22°30' közötti zónában (na jó, a Fehérgyarmati járás pár falva kivételével). Azaz ha a zóna közepén delel a Nap, akkor az ország nyugati szélén kb. 5 perc az eltérés, a keletin valamivel több mint 31 perc.

A "nyári időszámítás" -azaz a keleteurópai időzóna- esetén ezek az értékek 55 és 29 perc lenne (Budapest esetén ez 16 és 44 perc).

És ha figyelembe vesszük, hogy az időszámítás alapja még mindig nem a vasúti menetrend, hanem a természetes ciklusok, akkor semmi nem indokolja, hogy olyan rendszert használjunk, amely eltér ettől a ciklustól - vagy a szükségesnél jobban eltér...