Ha a Dákoromán elmélet hamis és a románok csak később jöttek Erdélybe a mai Albánia területéről( mint magyar történészek állítják) akkor hogyan lehet, hogy a román nyelv latin nyelv és legközelebbi nyelvrokonuk az olaszok?

Nem állítja minden magyar történész, hogy konkrétan a mai Albánia vidékéről jöttek de abban szerintem nagyjából konszenzus van, hogy a romanizált lakosság továbbélésére Erdélyben nem sok bizonyíték van.

Legközelebbi nyelvrokonaik egyébként nem az olaszok, hanem más balkáni újlatin maradvány nyelvek, mint például az aromán. Az hogy vannak elszórtan újlatin nyelvű csoportok a Balkánon, annak a következménye hogy a nagy népvándorlások előtt, különösen a szlávok érkezése előtti időszakban a Balkán jelentős részén egy bizonyos Jirecek-vonalnak nevezett határtól északra többnyire latin nyelvű romanizált népesség élt. Jusztiniánusz császár aki például a mai Észak-Macedónia területén született szintén latin anyanyelvű volt, paraszti származása ellenére is. Tehát a helyiek már széles körben nyelvcsere útján latin nyelvűekké váltak, egy Adriától a Fekete-tengerig húzódó széles sávban.

A népvándorlások után, a latin nyelvű népesség még tovább élt viszonylag sokáig egyrészt a városokban, amik mint eltérő civilizációs szintű kis szigetek tovább éltek, főleg az Adria vidékén. A másik csoport pedig a pásztorkodó népesség volt, akik jellemzően mindig is egy a társadalom többi részétől viszonylag elszigetelt réteget alkottak, nehezebben asszimilálódtak, számos archaizmust megőriztek stb. És annyira általánossá vált hogy ezek a pásztorkodó csoportok a latin nyelvűek, hogy egy idő után a szlávok és egyéb népek által is Balkánon a latin nyelvűekre használt vlach szó, a pásztor szinonimája lett.

De ezek a pásztorkodó népek nagyon mobilisak voltak, nem egy helyben csücsültek hanem akár határokon át ide-oda vonultak, tehát ez a latin nyelvű népesség is szétszóródott a Balkánon. És ez az amit nehéz megfejteni, de a történelem valamely pontján, domináns helyzetbe kerültek a mai Románia területének a lakossága felett. Ha megnézed mi volt a helyzet a kora-középkorban, középkorban Havasalföld és Moldva területén akkor azt látod hogy szintén nomád, pásztorkodó, de török eredetű elit uralta a régiót, rátelepedve a helyi földművelő népességre. Az életmódjuk egyébként annyira nem is állt távol a korabeli románokétól. És egyes kutatók lényegében azt mondják, hogy ebben a közegbe könnyen beolvadhatott a (valószínűleg népesebb) románság, pontosabban magába olvaszthatta az együttélés során a török elitet és a román nyelv a régióban egy kvázi közvetítőnyelvként szolgált, majd idővel az elit kulturális dominancia útján teljesen egyeduralkodóvá vált, pl. ahogy a magyarok is nyelvileg asszimilálták nyelvileg a helyi lakosságot.

Na, hogy ennek a folyamatnak a központja miért nem Erdély volt amellett több érv is szól. Erdélyről egyébként annyit, hogy a korban területének java része lakhatatlan volt, kis népességgel, alacsony népsűrűséggel rendelkezett, rendkívül tagolt földrajzilag ami nem kedvez a nagy nyelvi egységek kialakulásának.

Régészetileg egy ilyen rusztikus pásztorkodó csoport nem sok nyomot hagy maga után. A szlávokhoz köthető leletanyag azonban széles körben elterjedt volt Erdélyben a kora-középkorban. Nyelvileg hagyhattak volna nyomot, de ha a helynévanyagot vizsgálva, arra jutunk hogy elsősorban szláv, vagy szláv közvetítésű helynevek kerültek átvételre. A magyar nyelv szókincse, még az erdélyi dialektusokat sem azt mutatja hogy hatalmas román nyelvi hatás érte volna a helyi magyarokat.

Az viszont történeti forrásokból egész jól rekonstruálható, hogy folyamatosan történtek betelepítések, illetve betelepülések Havasalföld és Moldva irányából, hol a gyéren lakott vagy lakatlan területek, hol a háborúk során elnéptelenedett területek benépesítésére. Fordítva ez annyira nem ment. Tehát azt látjuk, hogy inkább Erdélyen kívül volt egy jelentős román lakosság akik fokozatosan vándoroltak befelé. Ami a tudomány illeti, pedig a genetikai kutatások azt mutatják hogy az erdélyi románság elég erős genetikai affinitást mutat a Havasalföldi, és úgy általában a kelet-balkáni népek felé, míg a helyi magyarságnak erősebbek a genetikai kapcsolatai nyugat-felé, többek között a magyarországi magyarok irányába. És mondhatnánk, hogy persze ebben semmi érdekes nincs, de ez elég jól mutatja hogy melyik csoport, milyen irányú migrációval került a helyére.