Miért kell betiltani, kiűzni a multikat?

2)

Ezekkel az eszközökkel valódi birodalom lett felépítve. Nagyon kifinomult eszközökkel. Minden múltbeli birodalom a katonaságon alapult (ezért szünt be érdekes módon a honvédség). És mindenki tudta hogy hódítanak. Az angolok tudták, a franciák tudták, a németek tudták, az usa tudta. Milyen érdekes, hogy csak a gazdag rszágok tudták. Mindig volt valami ürügy, mint a civilizáció terjesztése, a valls terjesztése. Mindig tudták, hogy hódítaak. Az emberek többsége nem tudja. A gazdag országokban nincsennek tisztába azzal, hgy egy titkos birodalom javaiból él. Melyek más országokra rátelepedve szívják el a pénzt. De mindig csak annyit, hogy nemenjen csődbe. És fizető képes is maradjon. Ezáltal gyakorlatilag állandósítható a rendszer. Gondolom, aki végig olvassa, és tud szöveget értelmezni. Az felteszi magának a kérdést. Ha ez egy birodalom, ki a császár? A gazdag országok és úgy általában az országok elnőkei nyílván nme császárok. A császárokt nem választják, nincs limitált uralkodási idelyük. És senkinek nem tartoznak elszámolással. Az elnökök és a politikusok ezeknek nem felelnek meg. De van egy császársággal egy szintű uralkodók. Melyek nem mások, mint a cégbirodalmak. „Multik” A cégbirodalom egyének csoporja( pl. IMF, CIA, World Bank, JP morgan chase, Exon, Jabil, IBM. World Trade Organization, GE, Exon, Halliburton. Most jogon felmerül a kérédés. Hohó? Ezekről eddig nem is hallotam? A országban nincs is ilyen? De van. Csak az ők tuajdonában, céghálózat része ként. Gyakran megtalálható két konkurens márka, pl autógyár, egy azon multi tulajdonában pl. GeneralMotors. Vagy két féle Ketchuo gyár, Univer. Bármelyiket is választod, őket választod. ) akik a legnagyobb cégeket vezetik. Ők tényleg császárként viselkednek. Ők irányítják a kereskedelmi médiát, akár közvetlen, akár reklámokon keresztül. Ők irányítják a legtöbb politikust. Mert ők fizetik a kampányokat magyar példa ( pl. bajnai mol) Akár cégeken kersztül, akár személyesen. Őket nem megválasztják, nincsen limitált idejük, senkinek nem tartoznak elszámolással. A cégbirodalom tetején lévőknél soha nem tudod megmondani. Hogy éppen micsoda. Hogy az illető a cégnek, vagy a kormánynak dolgozik. Mert állandón mozgásban vannak. S akit, amelyik politikus nem az ők szabályaik szerint fütyöl. Azt a lehető leghamarabb megpróbálják nevetség tárgyává tenni, akár a médián keresztül. Vagy egyszerűen felszólalásaik nem kerülnek be a médiába. Vagy lejáratni valamilyen módon a világ előtt. Ezáltek háborús helyzett szítva nemzetek között. A korményok programjai alapvetően a cégbirodalomnak készülnek. Melyet a cégek a kormány elé tesznek, és a végén kormányprogram lesz. Ez egy rettentő kapcsolat. Maximalizálni kell a profitit a trásadalmi és környezeti károktól függetlenül.

pl. gazdasági bérgyilkos John Perkins

Következő 3)

Hajrá multik!

A sok idióta Fideszes meg jobbikos hülye miatt sz*punk folyamatosan! Azt néznétek meg, amikor majd a magyar ossza szét a pénzt a magyarnak! Nem azért megy szarul mert a multik itt vannak, sőt tőlük még csak pozitív dolgokat kaptam/kaptunk magyarok mint a Kedves Vezéretektől! Az besz**patja a magyar vállalkozókat is rendesen! Hogy nincs pénzünk arról a pénzéhes kormányotok tehet, nem a multik!

A Fideszesek mehetnének az ősmagyar Erdélybe élni ha úgyis úgy tetszik nekik, a még náluk is idiótább, birkább jobbikosok meg Teheránba úgyis úgy imádják! Ott nincs "gond" a multikkal, bár megjegyzem külföldön (is) a magyar cs*szik ki a magyarral, összetartás a románokban van nem itt!

Azt hogy olcsóbb Spanyolországból azaz a kontinens másik végéből idehozatni, tárolni stb. az almát, a Pisti bácsi, meg Mari néni által a Hortobágyon megtermelt almához képest ingyen lehet eladni, arról pedig a kormány tehet nem a multi, mint ahogyan arról is hogy százezres nagyságrendű volt egy repülőjegy ára a Malévnál, most meg érdekes 2500 forintért van repülőjegy például a Benelux-államokba! A sok hülye álmagyarkodónak az fáj, hogy nem magyar már a cég! Csakhogy aki igénybe is veszi, mert nem kinnt nőtt föl a földeken, és maximum permetezőgéppel ment, az örül mert szó szerint 100-szor kevesebb pénzért tud utazni, 5-ször olyan szolgáltatással sokkal kényelmesebben! A nemzetellenes Viktorkáéknak az fáj benne hogy már nem magyar, és nem lehet lehúzni!

Millió ilyen van, csak itt a birkák akiknek a piacgazdaságról fogalmuk nincs, és az elképzeléseikkel nyugodtan élhetnének akár a Rákosi-rendszerben is (amit utálnak ők is, de ezek szerint mégis csak megfelelne nekik), csak minket ne húzzanak már vissza! A kormányotok lopja ki a szemeteket idióták, meg az foszt ki benneteket, rabol ki, és miattuk nincsenek munkahelyek!

A multi pénzéhes? Még az a szerencse, hogy Viktor bátyátok nem az!

Sok minden nem való ennek a népnek sajnos...

Na jöhetnek a behajtani tilos táblák, olyan III/III-as módra!

3)

A cégbirodalom adósságon, megvesztegetésen, és megbuktatáson keresztül manipulál. Ezt úgy nevezzük, globalizáció. Ahogyan a bankok szerződéses rabszolgasában tartják az embereket az állandó adóssággal, inflációval és kamattal. A világbank és az imf ugyan ezt a szerepet játsza globális szinten. Az országokkal. Az alap módszer egyszerű, adóssíts el egy orszot rajta kívül álló okoktól, vagy korrumpáld az ország vezetőit. Majd szabj feltételeket, végez szerkezeti sé struktúrűlis átalakításokat. Amely gyakran a következőkkel jár. 1 Valuta leértékelés. Pl. magyar forint. Ha a pénz értéke csökken, mindené csökken, amit abban a pénzban mérnek. Főld, víz, energi, cégek, fizetés. Ez a megszorult erőforrásokat könnyen megszerezhetővé teszi a rájuk vadászók számára. Igazi értékük töredékéért. 2 Nagy mérteű szociális elvonások pl. magya rpélda. Oktatás, egésszségügy. Ezek tipikusan az oktatást, az egésszégügyet érintik. Veszéjt jelentve a társadalom jólétét és integditását. Utat nyitav a kizsákmányolásnak. 3 Az állami vállalatok privatizálása (magyar péda, mezőgazdaság, cukorgyárak felvásárlása. Majd beszárása). Ez azt jelenti, hogy afontos szociális rendszereket szabadon megvehetik és üzemeltethetik idegen külföldi vállaltok pl.-eon, t-mobile. Magas profitot termelve.

Pl. 1999-ben a világ bank ragaszkodott hozzá, hogy a boliviai kormény adja el az ivóvíz hálózatát a harmadik legnagyobb városában az ameriki érdekeket képviselő Bechtel leányválalaltának. Amint ez megtörtént, a már egyébként is elszegényedett meberek számlái az egeket kezdték el verdesni. Egészen addig amig a fellázadt emberek nyomására a Bechtel szerződést nem törökték. 4, Ott van még a piaci liberalizácó. Szabad piaci kapitaélizmus pl. EU Usa tagállamok stb. Az az a gazdaság megnyitsa minden védővám eltörölésével.Ez számos azdasági visszaélést tesz lehetővé, pl. a multinacionális cégek által behozott olcsó tömegtermékek ellehetetlenítik, az emgyis nyomorhó termelést. Lerombolva a helyi gazdaságot. Pl. Magyarország. Valmit Jamaika, amely a világbanktol felvett kölcsönök után, elvesztete helyi piacat a nyugati árukkal szemben. Ma számtalan munkanélküli mezőgazdász van. Akik kénytelenek a multik termékeivel versenyezni éhbérért termelni. 5, Egy másik megoldás, sok titkos, alig észrevehető szabályozatlan, embetelen feltételek mellett működő gyárak létesítésíteni. Mely a gazdasági nehézségeket használja ki. pl. pl. Tommy Hilfiger, HugoBoss, CalvinKlein, Nike, Adidas, OldNavy, Retro. Mivel a termelés nem szabályozott, a környezetett folyamatosan rombolja. És mivel az ország erőforrásait idegen válalatok aknáznák ki. Ezek jelentős, szándékos környezettszennyezést okoznak. pl. Shel.

Pl. a világ legnagyobb környezetvédelmi pere zajlik ma. Amely 30 ezer ekvádori és amazóniai emer perli a Texakot, ami ma a shelprom tulajdona. Így a per ő ellenük zajlik, de a texakó tettei maitt. A texakó általio szennyezés 18x akkora, mint ami alaszka parjainál történt az exon katasztrófájakor. De az ekvádori eset, nem baleset volt. Az olajtársraág szándékosan tette, hogy megspórolják a drága trolás és tsztítás költségeit.

Valmint egy gyors pillantást vetve a világbank eredményeire. Amely elvileg a szegény országok megsegítésre jött létre. Világossá válik, hogy a világbank csak növeli a nyomort. Míg a multik profitja szárnyal. 1960-ban a bevételi külömbség az 5 leggazdagabb országa és avilág 5 legszegényebb országa között. 30 az 1-hez volt. 1998-ra ez az arány 74 az 1 hez változott. 1970 és 1985 között, míg a globális nemzeti jövedelem az 5 leggazdagab országában 40%-al emelkedett. Addig a szegények száma 17%-al emelkedett. 1985 és 2000 között. Napi kevesebb mint 1 dollárból élők száma 18%-al növekedett. Még az usa gazdasági bizotsága is elismerte, hogy a világbanki proktek sikeressge mind össze 40%. A 60-as évek végén hatalmas összegekkel avatkozott be a világbank ekvádorban. 1968 és 1998 ra a szegénység 50%-ról 70%-ra növekedett. Az alul foglalkozatottak és a munkanélküleik széma 18%-ról 70%-ra növekedett. A társadalom eladósodottsága 240 millióról 16 milliárdra emelkedett. Miközben a szegények tulajdon hányada 16%-ról 6%-ra esett vissza. 2000-ben az ekvádori költségvetés fele az adósság törlesztésére ment el. Fontos leszögezni a világbank egy amerikai bank amely amrikai érdekeket képvisel. Az usa, a világ legnagyobb tőke forrása számára. Vétó jogot biztosít döntései felett. A világ top 100 gdp melett 51 multi szerepel. Amelyből 47 amerkai székhelyű vagy érdekeltségű. Wal-Markt. GeneralMotor, Exon. Amelyek gazdaságilag egyenként is erősebbek, mint Magyarország, Szaud-Arábia, Lengyelország, Norvégia, Dél-Afriak, Finország stb. Miután a kereskedlmi védővámokat lebontották, az árfolyamok összecsúsznak. Azokat szabadon manipulálják. Gazdaságok bedülnek a azsabad verseny. És a szabadpiaci kapitalizmus miatt. A cégbirodalom pedig csal egyre csak terjeszkedik. A világot egy maréknyi üzleti hatalom vette át. Mely uralja az erőforrásokat. Amely a megélhetésünkhöz kellenek, és a pénzt, amely az erőforrások megszerzéséhez kellenek. Az eredmény egy globális monopólium, melnyek apalja nem az ember, hanem a gazdasági és pézügyi hatalom. És ahogyan az egyenlőtlenség növekszik. Egyre több és több ember válik elszántá, így egy új módszer kellett, hogy a hatalom kezelni tudja az ellenségei. Igy megkreálták a terroristát. A etrorrista elnevezés egy üres frázis. Amelyet a rendszer ellenségeie akkaszthatnak. Nem szabad ezt összetéveszteni, a kitalált alkaidával. Amely valójában egy számítógépes adatbázis neve volt. Az ussa által támogatott szent háborúban, a 80-as években. 2006-ban a védelmi minisztérium 161-8 milliárd dollárt kapott. A terorizmus elleni harc céljára. A nemzeti anti terorrista szervezet szerint. Körrülbelül 2000 ember öltek meg terrortámadásban. Ebből 70 volt amerikai. Ezeket a számoket nézve. Érdemes elgondolkozni, hogy 2x anyian halnak meg évente mogyoró allergiában mintz terorrizmusban. Ekközben a vezető halálozási ok amerikában a koszorúér elzáródás. 450 ezer embert öl meg évente. Mégis 2007-ben a kormányzati keret a betegség kuattásásra minössze 3 milliárd dollár volt. Az az Amerikai kormány 2007-ben 54x annyit költötö terrorizmus elleni „harcra”. Mint egy olyan betegség kutatására, ami évenete 6600x annyi embert ől meg, mint a terrorizmus. Mégis míg a terrorizmus és az alkaida minden egyes hírben felmerül minden incidens esetén, ami amerikai érdekeket sért. A mítosz egyre csak növekszik. 2008-ban az merikai főügyész javasolta, hogy hivatalosan is áljanak harcba a fantázia ellen. Nem is említve, hogy 2008-ra töb mint 1 millió ember került fel az usa terrorista ellentörési listájára. Ennek a „terorista” elhárításnak, természetesen semmi köze a lakosság védelméhez. Sokkal inkább a törekvéshez, hogy letörjék az inkább egyre nagyobb amerika ellensséget mint belföldön, mint külföldön. Ennek oka pedig, a világot kizsákmányoló kapzsi vállalatok terjeszkedése. Az igaz terroristák 5000 dolláros öltönyökben járkálnak, és a legmagasabb gazdasági és kormányzati körökben „dolgoznak”. A cég birodalom irányítja az energiaellátást, az opium előállítást. És mind ezt aprofiért teszi.

pl. 1980-előt. Afganisztán részesedése a világ ópium termelésében 0%-volt. Miután a CIA által támogatott Mujahidek megnyerték a szovjetek elleni háborút, 1986-ra már a világ termelésének 40%-át rodukálták. 1999-re ez a világ termelésének 80%-ra nőtt. Amikor is valami váratlan történt. A tálibok kerültek hatalomra, és 2000-re madnem az össze ópium mezőt felszámolták. Az évi több mint 3000 termelés visszaesett 185 tonnára, ami 94%-os csökkenés. 2001 szeptember 9.-én Bush asztalán volt a teljes afgán invázió terve. Két nap úlva már ürügy is volt. Ma, az amerikai irányítás alatt álló afganisztáni ópiumtermelés a világ teremlésének 90%-át adja és évről évre növekszik.

Következő 4)

4)

Társadalmi intézményeink legalapvetőbb vonása az önfentartás szükségessége. Legelső célja fentartani magát az intézményt. Legyen szó cégről, vallásról, vagy korményról. Pl. a legutlsó dolog, ami t egy olajtzársaság akarhat. Egy olyan technológiai energi elterjedése amit nem irányít. Mert az csökkenti a tersadalomban betöltött értékét. Hasonlóan a hidegháboró, és a szovjetúnó öszeomlása. Valójában az usa globális hegenómiájának megörzését szolgálta. Ugyan így a vallások is elérik, hogy az emberek bűnösnek érziik magukat természetes hajlamiakért. Míg mindegyikük az egyetlen megbocsátó ként és üdvözítőként hírdetik magukat. Az intétmények önfentartórendszerében a pézügyi rendszer húzódik meg. Hiszen a monetáris rendszerben a pénz a hatalom és a túlélés eszköze. Éppen ebből kifolyólag, ha egy szegéyn ember rá van szorulva, hogy lopjon a túlélsért. Az is egy természetes hajlambol fakad, hogy bármit megtegyenek azért, hogy az intézmény profitábilis maradjon. Ez különösen nehézzé teszi a változést egy profitorientált rendnszerben. Mert nem csak nagy tömegek túlélést kockéztatja. Hanem a hatalom és a gazdaság köré épített elanaygiasodott életvitelünket is. A bénító szükség, hogy egy intézményt megőrízzenek. Függetlenül annak fontosságátol és szükségétől. Az mindig a pénzre és a profitra vezethető vissza.

Ha egy mber a termékek eladásából él, akkor harcolni fog azért a többi intézménnyel és vállalatal, hogy az ő termékét vásárolják. Pl. Ha bjönnél az üzletembe és én azt mondanám, hogy a lámpám elég jó, de a szomszédban lévő jobb. Akkor nem sokáig lene üzletem. A pénzügyi rendszerben az ember nem lehet korrekt és etikus lennék, nem működne. Tehát azt mondani, hogy az ipar törődik az emberekke, az egyszerűen nem igaz. Egyszerűen a tisztességet nem engedhetik meg maguknak. A rendszernek nem célja, hogy az mbereket szolgálja. Ha törődnének az emberekkel, akkor nem készítenék ki pl. a gyári munkásokat. Az ipar nem törődik az mberekkel, csak azért foglalkoztattnak. Mert nem tudnak mindent gépesíteni. A tisztességet és etikát ne is említsük, ezekkel egyszerűen nem maradhatunk fenn az üzleti életben. Fontos kihangsúlyozni, hogy függetlenül a társadali rendszertől. Legyen az fasizmus, szocializmus, kapitalizmus, agy kommunizmus. A működtető mehanizmus mindegyuikben a pénz, a munka és a verseny. A kommunista kína nem kevésbé kapitalista, mint az usa. Az egyetlen külömbség annak a fokán látszik. Hogy az állam mennyire avatkozik be a vállalatokba. Avalóság az, hogy a világon a monetrazmus az ami a világon az összes érdeket irányítja. A monetarizmus legagresszívabb formálya a szabadpiaci kapitalizmus.

Az alapvető perspejóktíva. Hogy az önérdek és a verseny társadalmi jóléthez vezet. Mert a verseny kitartásra ösztönöz.

Azt azonban nem elemezték. Hogy a verseny piaci gazdaság mindig korrupcióhoz vezet. Elősegíti a már gazdagok erősödését. A társadalmi rétegződést. A munkásosztály kizsákmányolását. És végül egy rejtett kormányzati diktatúra kialakulását, amit a gazdag elit irányít.

A korrupciót gyakran definiálják szellemi elferdülésként. Ha egy vállalat mérget önt az oceánba, hogy spóroljon. Azt a legtöbb meber korrupt viselkedésnek tekinti.

Egy finomabb témánál. Amikor a tesco üzletett nyit egy kisvárosban. És a kis üzleteket tönkre teszi. Mert azok egyszerűen nem tudnak vele versenyezni. Akkor már ez nem tűnik annyira egyérteműnek. Végülis mi rosszat tesz valójában a tesco? Miért kéne törődnie a kis üzletekkel, amik csődbe mennek?

Egy még ennél is finomabb példa. Amikor valakit azért rugnak ki. Mert a vállalat új gépeklet vesz, és annak olcsóbb a munkaieje. Az emberek hajalamosak ezekre úgy tekinetni, hát ez van. És nem vesszik észre ezeknek a lépéseknek a burkolt korrupcióját egy ilyen lépésnek. Mert a tény az. Mind1, hogy mérget negedünk a természetbe, monopóliumot építünkki vagy leépítés van. A motiváció mindig ugyan az. A profit. Ée mirt? Mert a profitot maximalizálni kell a társadalmi és környezeti károktól függetlenül.

Hát ez van. Sokan ezért félnek a multiktól. Egyet is értek a félelemeikkel.

Te csak ezzel a kettővel tudsz jönni kérdező? A Samsunggal meg az Audival?

Ismerek olyat, aki egy Tesco meg Spar raktárban dolgozik. Nettó 100 ezerért 3 műszakban. Szóval ne gyere folyton az Audival meg a Samsunggal. És lehet, hogy egy raktári vagy gyári munkás nem olyan tanult, ezért keres ennyit, de a szomszédban (Ausztria) ennek a 5-6x keresik meg ugyan ilyen munkakörben. Az, hogy te szerelmes vagy a multikba a Makepeacel együtt - akinek egyébként írtam máshol, de b@szott megnézni, Galgagyörkkel kapcsolatban - az egy dolog. De aki nincs teljesen beléjük esve nem kell kiröhögni, kedves kérdező. :) És itt nem magamra gondoltam.

1, Én nem akarok senkit sem meggyőzni.

2, Nekem teljesen mindegy, hogy te minek tanulsz, meg mit csinálsz.

3, Folyamatosan az orvosokkal jössz. Ebben az országban senki, figyelsz: senki(!!) nem keres jól. 100 ezer nettó lehet, hogy jól hangzik, de szarra sem mész vele. Az orvosok nyilván jobban kellene, hogy keressenek, de nettó 100 ezerért senki se hajtsa ki a belét, pláne ne 3 műszakban.

4, Ha ezt nem vagy képes felfogni, akkor tanulhatsz akárminek.

5, Oké, szerelmes vagy a multikba, a te dolgod, engem nem érdekel. De csak emiatt ne dolgozzon már akár 3 műszakban senki éhbérért. Ha voltál mostanság vásárolni, tudhatod, hogy 100 ezer mondjuk egy családban mire elég..semmire..igen, ez vonatkozzon az orvosokra, mindenki. Minden a tudásának és munkájának megfelelően keressen, de senki se keressen annyit, amennyit egy család 2 hét alatt elkölt.

6, Ha ezt még mindig nem vagy képes felfogni, akkor te vagy az idióta.