Kiskoromban majdnem belefulladtam a medencébe. Azóta már sok jó dolog történt velem. Mit tegyek? Túléltem volna egyedül is?

5 évvel ezelőtt, 10 évesen bementem a hullámmedencébe az egyik strandon. 147 cm magas voltam, a vízmélység 7 cm-rel alacsonyabb. Úszkálni akartam egyet, de megbotlottam és a számba ment a víz. Mivel akkor nem voltam jó úszó, valamint a hullámok elég magasak voltak ahhoz, hogy betemessenek, ezért lábujjhegyen ugráltam, mert másra nem volt erőm és időm. Azonban így is vizet nyeltem. Beszédfunkciók nem működtek akkor, a tömeg nagy volt (tulajdonképpen ők toltak be maguk előtt, nemigen tudtam máshova mozogni), ennek ellenére 1,5 perc múlva érkezett egy férfi, aki kisegített a medencéből. Utána úgy éreztem, mintha cooopert futottam volna. A hullámzás még kb. 45-60 mp-ig tartott. Mindvégig tudatomban voltam, de nagyon elfáradtam. Egy perc üldögélés még a medence szélén, aztán elszaladtam.

A kérdés azért jutott eszembe, mert igaz, akkor is boldog voltam, de tudatlan és meggondolatlan személyiség. Azután következtek be életem legszebb évei. Ha akkor meghaltam volna, az azt jelenti, hogy hatalmas jövőbeli jellemfejlődés veszett volna kárba.

Kibírtam volna még azt a 45-60 másodpercet? Megfulladtam-e volna?