Hogyan gondolkodik egy programozó?

#40

Én nem a #38 vagyok, hanem a #39.

De adok ezekről egy részletesebb leírást.

A legtöbb helyen agilis szoftverfejlesztés van, azonbelülis talán a scrum a legelterjedtebb.

[link]

Ezek a keretrendszerek írják le, hogy a munkavégzés hogy történjen. Csapatok létszáma, feladatok becslése, előre tervezés stb.

Egy projekten dolgozhat, akár 50-nél több ember is, viszont ezenbelül vannak kisebb csapatok, ezekkel az emberekkel működsz egyőtt szorosan, dolgozol napi szinten. Itt ilyen 6-8 fős csapatokra kell gondolni (ez nyilván változó).

A csapatok pedig nyilván vegyes csapatok tapasztalatokkal rendelkező csapatok a legtöbb esetben. Nem lehet elvárni, hogy mindenki senior szinten értsen a feladatokhoz.

És ebből kifolyólag igen, az a gyakoribb, amikor a senior segít a juniornak és nem fordítva.

A feladatok nehézség szinten is eltérnek, így hogy a nehéz feladattal egyből foglalkozhasson a senior, a junior a könnyebb feladatokat elviszi, és belerázódik a munkába.

Kirúgni nem fogják, ha rendesen végzi a dolgát, mivel kérdezni nem bűn. Nem lehet elvárni, hogy valaki egyből értsen egy programhoz, amit lehet, hogy már évek óta fejlesztenek ő pedig akkor látja először.

A feladatok száma a feladat nehézségétől függ. Ezeket általában előre megbecsülik, hogy mennyi ideig tart vele a munka. Van olyan, hogy egy feladat 1 hétig tart egy seniornak is, de van olyan, ami a juniornak 1 nap.

Általában meg van adva ezekben a módszertanokban, hogy 1-1 embernek mennyi munkát kellene elvégeznie (ugyanezzel az értékkel becsülik a feladatok idejét), és elképzelhető, hogyha elmaradsz az elvárttól, akkor beszélnek veled.

A stresszesség meg simán munkahely függő.

39: igen, senior

40: ugyan 41 egész jól leírta. De amúgy a csapatban ált 7-9-en vagyunk. Most éppen heten. De magán a projecten 100 feletti ember dolgozik. Különböző országokból és különböző cégektől. De a nagy részével nincs közvetlen kontaktom.

Természetesen az emberek tapasztalata különböző. Mindig vannak kevésbé és jobban tapasztaltak. És ez témánként is változó, van amihez egyik kolléga ért jobban, van, amihez másik. Ez így is van rendjén. Nyilván mielőtt felvesznek felmérik, hogy mit tudsz.

Azért senkit nem rúgnak ki, mert valamit nem tud. Az viszont elvárás, hogy folyamatosan fejlődj.

Vannak időszakok, amikor több a munka, ilyenkor kicsit stresszesebb, de azért nem ez a jellemző.

Meg kell ezt is tanulni kezelni. Tudni kell, hogy mi az, ami tényleg sürgős és mi az, ami ráér. Tudni kell mikor kell segítséget kérni. Illetve tudni kell mit kell mondani, amikor látod, hogy a dolgok nem fognak összejönni.

"Azt szeretném kérdezni, érdemes-e egyáltalán programozni tanulni?"

Szerintem nem így kell szakmát választani. Nyilván nem fogsz vele éhenhalni, de ha nem vagy elég jó ezzel is lehet rosszul keresni.

"Most még hiány van belőlük, de így is marad?"

Valószínűleg kóderből lassan nem lesz hiány, hiszen akár egy érettségivel és 0 munkatapasztalattal is lehet valaki junior majd 5 év múlva senior. De diplomás, jól képzett programtervező/mérnökinformatikus/beágyra szakosodott villamosmérnök mindig kevés lesz. Az országban 30,7%-nak van diplomája és még keresőképes korban van. Na most ha megnézed, hogy milyen kevés ezek közül az informatikus és a felsőoktatás mennyi informatikust lök ki, akkor szinte sosem lesz elég.

"Vagy kevés jó programozó van?"

Ezt már részben megválaszoltam. De ki kell fejtenem, a diplomával rendelkezőknél ugyan akkora a rossz programozók aránya mint a diploma nélkülieknél. De általában mindenki egy adott keretrendszerre áll rá és azt csinálja évekig, az pedig mindig a legeffektívebb megoldást fogja elé rakni. Csak, hogy mondjak egy példát: Teljesen mindegy, hogy te mennyire érted az egyszerű prog tételeket .NET fejlesztőként hiszen LinQ-t bármikor használhatsz. De ha diplomás vagy akkor valószínűleg bármelyik más programnyelvben is a legoptimálisabb megoldást fogod használni LinQ nélkül is, ennek ellenére lehetsz "rossz" programozó aki nem érti miért az a jó megoldás csak az egyetemen beleverték a pszeudót.

"Meg a szeretném kérdezni, gyakorlatilag minden céghez bejuthatok mint programozó, ahol ezirányú fejlesztéseket folytatnak?"

Nem, általában van több körös szűrő amin csak nagyon kevesen jutnak át, de sokszor azt be se hívják aki valaminek nem felel meg. Ehhez még diplomaszerzés után is heteket kell tanulni, hogy az ember adottságai ellenére a jelentkezéskor megeső szűrőn átmenjen.

Persze kkv-hoz azért könnyebb bekerülni.

"Akár építészet, akár agykutatás, vagy könyvelés?"

A legtöbb cég nem magának fejleszti a szoftvereket, CAD programok licenszeire milliókat fizetnek ki ugyanakkor még így is olcsóbb és évtizedekkel gyorsabb mintha ők elkezdenék fejleszteni.

"Milyen példa a gyakori elhelyezkedés terén?"

Webfejlesztő szerintem elég gyakori, mindig kell belőle és azért nagyon durva kódolás nincs mögötte, cserébe tudsz weblapot designolni, SQL-t kezelni és javat/phpt/javascriptet használni.