Mi lenne az aranyközépút ebben az esetben?

Kedves 20. Hozzászóló!

Gondolom, Te sem feltételezed, hogy nő létemre az udvariasságot egy férfi részéről én a tétova, határozatlan viselkedéssel azonosítom. :-)

"Te sem latsz igazan, csak probalod udvarias, kedvesseg fele eltolni a dolgot, de amint megerzed azt, hogy a pasi meg akar felelni neked, elhajtod mint a magzatvizet."

Nem igazán értettem meg, hogy mire érted, hogy "én sem látok igazán".

Én elhiszem neked, hogy sikeres vagy a nőknél ezzel az általad leírt fellépéssel, illetve ismerkedési stratégiával, meg azt is, hogy "Magyarország egyik legnagyobb csajozóművészétől tanultad, és neki is bejön.

Te meg egész nyugodtan elhiheted nekem, hogy én meg pont a bunkó, tolakodó módon közeledő, netalán egyértelmű szexuális célzásokkal nyomuló pasikat "pattintom le", vagyis fordítva "működöm", mint a Te elméleted szerint kéne (és nem hinném, hogy én lennék az egyetlen kivétel, aki a szabályt erősíti. :-)

"Az egészséges a nő minél előbb dugni akar."

Nem tudom, ki hogy van vele, de számomra mindig is annak volt meg a varázsa, és azt találtam izgalmasnak a párkeresés során, hogy ha egy férfival, akit vonzónak és szimpatikusnak találok, és akivel ez az érzés kölcsönös, először megismerjük egymást, és - minden értelemben - fokozatosan kerülünk egyre közelebb egymáshoz, és így jutunk el a várva várt első szeretkezésig.

"Azért jobban hiszek egy több száz nőt megdugó embernek, mint az itt erkölcsszőszt játszó lepontozóknak."

Tudom, hogy nem személy szerint nekem szántad, de gondoltam, azért megírom, hogy sem erkölcscsősz nem vagyok, sem le nem pontoztam a véleményedet (a kérdezőnek lehet, hogy sokkal hasznosabb, mint amit én írok), de azért - veled ellentétben - tudom, hogy nálam személy szerint milyen ismerkedési "taktikával" van esélye egy férfinak, ezért fura, hogy Te tudni véled, hogy én mikor és miért "hajtok el" egy pasit.

A témában szaktekintélynek számító, "több száz nőt megdugó embert" pedig sem irigylésreméltó, sem követendő példának nem tartom.

Tudomásom szerint a pszichológusok szerint az ilyen nagyfokú promiszkuitásnak - akár egy férfi, akár egy nő részéről - az egyik leggyakoribb oka a kora gyermekkorban sérült anya-gyerek viszony, és így az érzelmi kötődésre való képtelenség, más esetekben pedig súlyos önértékelési probléma állhat a hátterében, amivel többnyire az érintettek sincsenek tudatában.