Ha egy nőnek még huszonéves korára se volt kapcsolata, azzal valami gáz lehet? Mi?

Lehet sok oka.

1. túlzott igények (elvárások újragondolása)

2. teljesen korrekt igények, csak léc alatti pasik a környezetben (sürgősen más körben keresgélni)

3. nem te mondasz nemet, hanem a pasik (talán benned van a hiba? Személyiség-önelemzés!)

4. ismerkedési görcs épp attól, hogy eddig nem jött össze (lazítani, ismerkedéskor ELFELEJTENI, hogy kapcsolatot akarsz, csak kötetlenül ismerkedni, flörtölni, aztán majd csak kialakul valami)

Voltál már szerelmes? :)

Mert abban sem árt a "rutin". Tudni, hogy neked az a bizonyos valaki KELL. Anélkül gyorsan kifogy a gőz az ismerkedésből.

"Szerelmes már voltam, hát nem volt valami nagy élmény sajnos..."

Az baj. Nekem volt már sok olyan reménytelen szerelmem is, amire a mai napig szívesen emlékszem. Mert amikor szerelmes voltam, még ha viszonzatlanul is, úgy éreztem, legalább tízszer annyira ÉLEK, mint amikor nem voltam szerelmes.

Ezért furcsállom, hogy a szerelem iránt ilyen negatív az emléked, hozzáállásod.

Ilyen negatív tapasztalattal nem lehet, hogy a kapcsolat iránti motivációd túl gyenge?

"Ismerek ilyen lányt egyáltalán nem csúnya és nem próbálkozik nála senki."

Ez biztos, hogy hazugság.

"Egyszerűen a ffiak 90%-nak a plázap.csák kellenek"

Nem a megfelelő helyen mintavételezel a statisztikához.

Ha a női nemet a diszkóban és a Westendben vett mintából minősíteném, sírnék, hogy nem születtem homokosnak. :D

Én egy ilyen lány vagyok. És szerintem nyomós oka van, úgy tartom, hogy akinek huszonévesen sem volt még semmilyen kapcsolata, az nem véletlen.

Nekem depresszióm volt, meg egyéb pszichés bajaim, plusz szigorú "sehova sem mehetsz" szülők, meg olyan családi körülmények, hogy még barátokat sem hozhattam haza.

Most próbálok pótolni, rohadt nehéz. Kell az az időszak, amikor az ember lánya tizenévesen elkezdi élni az életét, ha az kiesik később érezteti magát.