Megcsaltam a barátomat, hiába zaklattam semmit nem csinált de most lehet megbocsájt nekem? F/22

A barátom elutazott 10 napra a családjához. Én nem vagyok jóban a szüleivel úgy hogy nem mentem,de ebből nem csináltunk nagy ügyet. Ezután mentünk volna ki Angliába és a karácsonyt is már ott töltöttük volna. De amíg ő távol volt én elmentem a haverjaimmal bulizni. Egész héten bulizni voltam, munka után mentünk is a srácokkal. Aztán egyik ilyen alkalom során részeg voltam és haza kísért egy barátom busszal. Ez a barátom biszexuális. A lakàson megtörtént a dolog,szexeltünk. De reggel már ott sem volt a haverom, nem tudtam ő mit gondolt a történtekről,de hiba volt. Azon a héten vasárnap hazajött a barátom a szüleitől. Nem akartam neki elmondani, hogy mit csináltam. De amikor szexelni akartunk akkor kibukott belőlem és elmondtam. Ahhoz már nem lett volna merszem,hogy később derüljön ki és én meg közben mással is voltam amíg nem volt itthon. Lelkiismeretfurdalásom is volt. Nem akartam megcsalni,de az alkohra sem foghattam hosszabb ideig,mert azonnal rám förmedt,hogy ez nem mentség! Szakítottunk,elküldött a halál fa,,,,ba. A ruháimat ő pakolta össze még az utolsó rezsit sem kellett befizetnem,ő fizette ki. A képeinket amiket én rakattam keretbe és hívattam elő azokat széttörte,leszedte a falról. Rájuk taposott. A ruhàkat amiket kapott tőlem kidobta a kukába, a könyveket nekem dobálta, az óràját is amit kapott tőlem és mindig magán hordta, a takarónkat is nekem vágta, a lepedőt is. Közben kiabált,hímri,,,ak nevezett és azt mondta betöri az orromat ha a szeme elé kerülök ezután. Ez majdnem két hete volt,nem tudom pontossan. Azóta többször is voltam nàla,hogy megbeszéljük,bocsànatot kértem tőle,de nem engedett be a lakásba. Hiába csöngettem vagy kopogtam az ajtón. Ha rugdostam azthittem majd kinyitja,de csak a szomszéd szólt,hogy ne hangoskodjak. Panelban laktunk. Hétfőn voltam nàla és akkor végre beengedett a lakàsba,tudtunk beszélgetni is. De nagyon rideg volt velem. Bocsánatot kértem tőle mindenért, azt is mondtam,hogy szeretném ha újból kezdhetnénk,nem fog előfordulni mégegyszer ilyen. Azt mondta,hogy szeretne nekem megbocsájtani,de undorodik tőlem ha meglát. Közben meg elsírta magát. Most akkor undorodik tőlem tényleg? Nem akartam neki ekkora fájdalmat okozni. Nagyon sz,,r érzés volt úgy látni őt. Soha,egyetlen egyszer sem sírt még miattam ez idáig. Alig beszéltünk 20-25 percet aztán elzavart azzal a szöveggel,hogy takarodjak el és ne csináljak magamból hülyét,hogy mindennap az ajtót dörömbölöm nála. Mondtam neki,hogy azért gondolkozzon rajta és bocsásson meg nekem,de akkor nem vàlaszolt,megrázta a vállát,meg rázta a fejét. Tegnap este nem mentem hozzá,amúgy utána is próbálkoztam,de vagy nem volt otthon még vagy csak nem akart ajtót nyitni. És tegnap meg nem mentem ugye,erre kaptam tőle egy rövid SMS-t,hogy még gondolkodik mi legyen,köszöni,hogy nem csinálok magamból tovább hülyét,a szomszéd már nagyon pikkelt rám. Ennyi! Szerintetek akkor megfog nekem bocsájtani? Már nagyon szeretnék vele beszélni,kérdeztem SMS-ben hogy mikor beszélünk?találkozunk? De arra nem vàlaszolt semmit. Most hogyan tovább? Meddig kell várnom? Hogyan tehetném jóvá? Már nagyon nehéz így,nélküle. Nagyon szeretem őt.

F/22 F/27