Miért nem szeretik sokan a Gyűrűk Urát?

Mert Kegyetlen unalmas a film is meg a konyv is.

En csak a baktatós sorozatnak hívom.

Hát elmondom,- évekig utáltam, pedig annyit olvasok, mint a dög, de ezt az első húsz oldal után, már nem bírtam tovább olvasni. Olyan volt, mintha túl sok információt akartak volna egyszerre az agyamba préselni. Többször is nekifutottam, de nem kedveltem.

Aztán egy unalmas téli napon a kezembe akadt, és, hogy volt hangulatom hozzá sorban kiolvastam mindet. Valahogy rá kell érezni az ízére vagy, mi xD

Amúgy nagyon jó könyvek tényleg.

Én csak a filmet nem szeretem. Mindig is unalmasnak találtam.

Aztán idén télen elolvastam a könyveket és nagyon tetszett a történet.

A filmet még mindig nem tudom megnézni, talán a színészek nagyon ellenszenvesek vagy az, ahogyan a rendező elképzelte a világot...nem tudom.

Én húszonévesen kezdtem nekik (már 30 felett vagyok), de csak addig jutottam az első könyvben, hogy Frodóék kiérnek a megyéből.

Rémlik, hogy voltak nagyon vontatott részek, pl. ki kinek a rokona, Tolkien állítólag imádta ezt.

Gyerekes volt a szöveg, arra gondoltam, hogy 10-14 évesen lehet, hogy jobban lekötött volna.

Ellenben az eleje nagyon tetszett, humoros volt, amikor Bilbó ajándékokat készített elő olyan rokonainak, akiket nem szerett, pl. az egyiknek egy szemetes kosarat "hosszas levelezésük emlékére".

"...nem verhetjük agyon az összes telefonnyomkodó facebookozó instafüggő hülyegyereket..."

De nem is kényszeríthetjük őket arra, hogy megismerjék ezeket.

Engem se kényszerített senki arra, hogy megismerjem más generáció klasszikusait. Miért is kellene? Had döntse már el mindenki, mi tetszik neki és mi nem.

"más generáció klasszikusai"

xD

#6

Ez picit túlzás! A mai fiatalok között is rengeteg olyan van, akik maguktól utána járnak a régi klasszikusoknak. Én az ún. Z generáció (1995-2010) szülötte vagyok, mégis érdekeltek a klasszikus filmek, képregények, zenék és irodalmi művek, miközben a szüleim egyáltalán nem foglalkoztak ezekkel. A gimnáziumi osztálytársaim többsége is hasonló cípőben evezett.

Valamiért sokan szeretik úgy elképzelni a világot, hogy régen mindenki kizárólag Bergman-drámákat nézett és Dosztojevszkijt olvasott, a mai fiatalok meg kivétel nélkül buta hülyegyerekek, akik még olvasni sem tudnak, miközben a világ sohasem fekete-fehér.