Mit szólnátok hozzá, ha lenne egy magyar írótól egy nagyon izgi vámpíros könyv mint pl Vampire diaries vagy Twilight de nem a remakjük?

Az egészet nem tudnám feltölteni mert már a 12.fejezetnél járok és már elég hosszú így is de részleteket hamarosan megosztok veletek.Köszönöm a felajánlást.Leírom az első néhány mondatot.

Megérkezés

Már megint egy repülőn ülök és utazom egy ójabb eldugott kisváros felé.Ez már így van 14 éves korom óta.apám mindenhová magaval cipel.de nem bánom legalább vele lehetek.Egy cégnek dolgozik ezért utazunk ennyit,az ő szavaival élve"újabb területeket kell felfedeznie,hogy a cége terjeszkedhessen.Hogy mivel is foglalkozik soha nem vette rá a fáradságot,hogy elmondja nekem bár én sem firtattam.Pont elég nekem a magam baja amit ez a folyton utazós,máshová költözős élet jelentett.4 év alatt 5 különböző város 5 másfajta kultúra és mentalitás és 5 különböző középiskola.Vagyis a középiskolák egyben megegyeztek hiába voltak Európa más-más pontjain apám mindig amerikai iskolába íratott.Fontos volt neki,hogy ugyanabban a szellemben tanuljak amiben ú is.Amerikai diákként ismerte meg anyámat egy budapesti egyetemen.Szerelem volt első látásra legalább is ezt állították.Én nem hiszek az ilyesmiben.Ami nem is csoda amilyen zárkózottan éltem az elmúlt 4 évben.A szerelmükből házasság lett aztán jöttem én.Seattleben születtem 18 évvel ezelőtt.4 éves koromig ott is éltünk.Aztán apám elhelyezkedett a mostani cégénél és visszaköltöztünk Budapestre.Az első megbízatása volt ez.Anyám örült,hogy visszajöhet a szülővárosába bár Seattlevel sem volt baja.Imádta azt is vagyis ő apámat imádta és ahol ő volt ott volt jó neki is.Aztán 8 hónap múlva már Németországban volt dolga apának.Anya szivesen követte volna de az én érdekemben úgy döntöttek.hogy mi inkább maradunk Pesten.apa pedig ahogy tud hazajön.Úgy kezdtem el az álltalános iskolát,hogy apámat csak ritkán láttam.Persze beszéltünk telefonon és a neten de az nem ugyanaz volt.Aztán 6 héttel az iskola befejezése előtt anyám meghalt autóbalesetben.Egy világ dőlt össze bennem.Apa akkor valahol Szerbiában volt.Hazautazott és mellettem maradt,nagyon szenvedett ő is de azért tartotta magát,na meg bennem is a lelket.Aztán 2 hónap múlva közölte hogy mostmár vele kell tartsak mert ez így a legjobb és a legbiztonságosabb.Örültem,hogy elhagyhatom Pestet itt minden anyához kötött és rá emlékeztette.Úgy hittem könnyebb lesz így feldolgoznom a halálát és elviselnem a hiányát. -Lily mióta felszálltunk még egy szót sem szóltál.Minden rendben van?-zökkentett ki gondolataimból apáp hangja.

Újabb részlet 6.fejezet Titkok és titkos találkák

....-szia!-köszöntött mosolyogva nagyon szexi volt a sötétkék ingjében a most olyan rendezetten összevisszea volt a mosolya lehengerlő:

-Indulhatunk?

-Igen-bezártam az ajtót és a kulcsot a zsebembe raktam.Végig mellettem állt és csak akkor indult el amikor én.Gyönyörű volt az autója egy ezüstmetál Lincoln.Várjunk csak én ezt az autót láttam akkor itt lassan elhaladni amikor Dwanára vártam.

Valami baj van-kérdezte és az arcomat fürkészte.

-Ja nem csak az autódat csodáltam,nagyon szép-mosolyogtam rá.

Köszönöm,és hidd el nagyon kényelmes is.-kinyitotta nekem az ajtaját és beszálltam.Az autó belülr is gyönyörű volt a levegőben az ő illatát éreztem.Soha nem éreztem még ehhez fogható ami így hatott volna rám.

Kösd be magad kérlek!

Kihúztam és bepattintottam az övet a helyére.Eztán észrevettem,hogy ő nem teszi ugyanezt.

-Te miért nem kötöd be magad?

-Nekem nincsen rá szükségem -mosolygott rám.

Kipattintottam és hagytam,hogy az öv visszacsússzon a helyére.-Ezt most miért csináltad?

-Ha neked nem kell nekem sem.

Rámnézett majd mosolyogva megrázta a fejét és indított.

Mikor kiértünk Stanwoodból és felmentünk az 5-re hirtelen gyorsított.Az óra már majdnem elérte a 200-at.Kisé feszengtem az ülésben nekem ez már túl gyors volt de persze nem akartam,hogy ezt tudja.

Nem szereted a sebességet?-kérdezte hirtelen.

-A felelőtlen szálguldozást nem szeretem.

-Ez az én szokásos utazó tempóm.Mondtam,hogy kösd be maga-vigyorgott.Bár már megfordult a fejemben hogy becsatolom az övet most mégsem tettem.Inkább összefontam a kezeimet a mellkasomon így egy kissé biztonságosabb volt.-Jártál már Everettben?

-Még soha ezelőtt de éppen a héten terveztük Maiaval,de nem jött össze.

-Miért?

-Mert aznap volt az a nagy felhőszakadás.Nem vállaltam be az utat.Tudod engem arra neveltek hogy mindig ésszerűen döntsek és tartsam be a szabályokat.-reméltem hangnememből rájön,hogy utöbbi megjegyzést neki szántam.

-Ez dicséretes!-némi gúnyt éreztem a hangjában.

tehát nem vette a lapot.Hirtelen lassított,megláttam az Everettet jelző táblát tehát ezért.-Így már jobb?

-Sokkal.-leeresztettem a kezemet az ölembe,lassan feltűntek az első Everetti házak.

-Szeretnél egy kicsit széjjelnézni vagy menjünk egyből a kávézóba?

-Előbb a kávézóba.

Nemsokára megérkeztünk egy kis fehér épület elé amit szinte teljesen beborítottak a különböző színű virágok.

Nagyon szép volt a kertünk és a kis tisztásom jutott róla eszembe.

-Na hogy tetszik?Mondtam,hogy hangulatos.

-Az nem kifejezés.Szinte már mesébeillő.-álmélkodó arcomat nézte s mosolygott.

-gyere menjünk be.

A virágözön odabent is folytatódott.a falon az asztalokon de még a plafonról is lógtak.Egy kedvesarcó lány jött elénk virág volt a hajába tőzve.-Isten hozta magukat nálunk.Ajánlhatok egy asztalt?

-Köszönjük de inkább a kertben ülnénk le.

-rendben.a kert minden képzeletemet felülmúlta.Boltíves formában voltak a rózsák felfutatva.szinte mindenhol még az aszlalok körül is virágok nyíltak.Az egészt pedig olyan fák határolták amelyeken színes virágok nyíltak.Leültünk a kert végén álló kis fehér asztalhoz.-Mit hozhatok ?

-Én csak egy vizet kérek,te Lili?

-Egy narancslevet köszönöm.

A nő elment.

-Hogyan találtad meg ezt a helyet?

-Egyszer a bácsikámmal jártunk itt és nagyon megtetszett.A tulaj Hawaii-ról származik,imádja a virágokat.

-Azt látom!-még mindig nem tudtam betelni a látvánnyal.

a nő visszatért az italokkal majd magunkra hagyott minket.

-Tudtam hogy tetszeni fog neked.Láttam ahogy megsimogatod azokat a mezei virágokat a tisztásodon.-ettől kissé elpirultam.

-Nagyon szeretem öket mert az én kis kerti tisztásomon nőnek.-A mi kerti tisztásunk-értetlenül néztem rá nem tudtam mit akar ez jelenteni.-Tudod ez a mi első közös titkunk.-olyan édesen mosolygott rám,hogy azt hittem elhagy az erőm.

-Ja már őrtem.De ha a titkoknál tartunk miért is kell titokban tartanunk ezt?-mutattam körbe.

én azt hittem szereted a titkokat-sóhajtott.nem válaszoltam így folytatta.

-Na jó akkor elmondom!...