Diákok/volt diákok! Hogyan tudattátok a férfi tanárotokkal, hogy szerelmesek vagytok belé? Mi volt a dolognak a vége?

Akik nem tudatták, azok éreztek-e bűntudatot, hogy nem mondták el vagy valami olyasmit, hogy "mi van ha tényleg tetszem neki vagy szeret és én nem mondtam el neki, nem tudja"? Mennyire bántátok meg ha nem mondtátok el neki, amikor nincsen senkije?Kivel volt már ilyen?

Saját helyzetem:Engem 2évig tanított a tanárom,akibe úgy éreztem,hogy szerelmes vagyok.Azóta sincsen senkije.Viszont kb. 1 éve nem találkoztam vele,viszont volt amikor ez idő alatt többet gondoltam rá,aztán nem igazán,aztán megint és most megint az az időszak van,amikor nem akarok rá gondolni,el akarom felejteni,túllépni az egészen,mégsem tudok igazán,hiába nem gondolok már rá úgy.Időnként este rámtör egy olyan furcsa érzés,mintha megbánnám hogy nem mondtam el neki és nem értem miért van ez,mikor azt sem tudom,hogy mit reagálna,ha elmondanám neki.Nem akarom azt,hogy évek múlva akárhol pl.osztálytalálkozón majd ne is beszéljen velem emiatt,vagy kellemetlen helyzetbe kerüljek miatta.Többször előfordult az is,amikor tanított,hogy őróla álmodtam és álmomban olyan furcsa,jó érzés tört rám.Nem tudom ennek mennyi köze van az ilyen lelki társi dolgokhoz.

Ráadásul még egy rokonom tudott évekig az érzelmeimről és most azt akarja,hogy legyek ezzel a fickóval,meg szól neki,hogy hol vagyok és ezt megmondtam,hogy nem akarom.Ha el akarom felejteni,akkor miért "jön" mindig vissza? Segítsetek kérlek.. :(

L