Ha a világegyetem tágul, akkor miért vannak ugyanolyan távolságban a csillagok több száz évig az égbolton?

Aztaq, te látsz az égen 1 mm elmozdulást?

Esek-kelek a meglepetéstől.

A másik szuperképességed, hogy látod a vákuumban is pontszerű távoli fényforrások távolságát tőled?

Mert ha nem, amit te látsz, az csak mondjuk két csillagnak a veled bezárt háromszögének a szögei.

Amelyek akkor is ekkorák, ha a háromszög arányosan nő.

Amúgy meg nem tudom, mit akarsz látni a te élethosszod alatt.

A tőlünk 13 milliárd fényévre lévő dolgok távolodnak közel fénysebességgel, a hozzánk közelebb lévők meg arányosan lassabban.

Fel tudod mérni, hogy viszonyul az általad szabad szemmel látható csillagok távolsága és ezzel távolodási sebessége a 13 milliárd fényév távolsághoz?

Hát kérlek, úgy, hogy ilyen távolságban a csillagok tágulás miatti távolodása tőlünk jóval kisebb, mint amennyi a hozzánk képesti amúgy is meglévő mozgási sebessége.

Éppen ezért például a komplett Magellán-felhő a tágulás ellenére KÖZELEDIK hozzánk.

Ilyenkor van a baj, amikor valaki tudás nélkül, "józan paraszti ésszel" meg szabad szemmel nézegetéssel áll neki kételkedni a tudományban.

Látom, lepontozás megy.

Ha a stílusom kicsit vehemens volt, annak megvan az oka és nem lépek vissza tőle. Ez a kérdező nem az első kérdést teszi fel, aminek egyetlen lényege van, az, hogy bizonygassa, márpedig lapos a Föld, tessék, még egy bizonyíték mellette, na erre mit léptek?

És unom az ezredik laposföldes ezredik provokatív erőlködését.

A galaxis nem tágul, márpedig te ebből látsz csillagokat.

Amúgy megnézném azt, hogy egy távoli galaxist eleve hogyan látsz szabad szemmel - mint ahogy azt is, hogyan veszed észre a távolodását 1 év alatt.

Egyébként hülyék miért írhatnak ide?

Mert a butákat még értem: ők okosabbak szeretnének lenni. Ehhez jó a tudomány.

De a hülyék hülyébbek szeretnének lenni, és arra már nem jó.

Egyébként változnak a csillagképek az évszázadok alatt, de ez nem a tágulás miatt van, hanem a csillagok sajátmozgása.

Ezen kívül van 2-3 csillag, ahol az éves keringést is lehet követni (mármint a Föld keringését).

Több összetevője is van a dolognak.

Egyik, hogy olyan ez mint amikor egy jpg képet elkezdesz nagyítani. A kép összes pixele, az összes része egymáshoz képest ugyanúgy fog növekedni, mert minden mérte azonos mértékben fog növekedni. Ha a képen egy csillagos égbolt lenne, az is így fog viselkedni, és minden méret arányosan fog növekedni, tehát egymáshoz képest azonosan. A Földről nézve a látszó szögeik, vagyis az egymáshoz viszonyított helyzetük ezért alapvetően nem fognak változni, mert mindegyik mindegyikhez képest arányosan távolodik. Tehát felnézve az égboltra semmit sem lehet ebből látni.

A Földtől való távolságukat meg szemre nem látni, azt csak mérésekkel lehet nagyjából pontosan meghatározni.

És egyébként is a csillagok amiket látunk az égen, azok csak a mi galaxisunk csillagai, amit a csillagászati felvételeken "előtér csillagoknak" is hívnak. Na amikor arról beszélnek a csillagászatban, hogy tágul a világegyetem, akkor a galaxisok közötti távolságok növekedéséről beszélnek, és nem tartozik bele a galaxisok önálló mérete és működése.

Összerakva ezeket a Földről látható csillagok esetében ebből egyáltalán nem látni semmit, csak óriás távcsövek speciális fényképeit elemezve állapítható meg a tágulás.

Hozzátehető, hogy még ha a galaxisunk is tágulna, akkor sem lehetne azt szabad szemmel látni, mert a csillagok szögarányai azonosak maradnának, tehát akkor is csak csillagászati mérőműszerekkel lehetne kimutatni. Szemre akkor sem.