Létezhetett fejlett civilizáció a dinoszauruszok korában?
Most tekintsünk el a földönkívüli hiedelmektől és egyéb feltételezésektől és foglalkozzunk a konkrét tényekkel.
A tudomány mai állítása szerint a homo sapiens alig párszázezer év alatt fejlődött ki a homo erectusból és jutott el a mai fejlettségi szintjére. A homo erectus pedig 1,8 millió (mások szerint 1,2 millió) évvel ezelőtt jelent meg a hivatalos források szerint.
Ha - a tudósok szerint - ilyen rövid idő elegendő volt ahhoz, hogy az ember kifejlődhessen, és eljusson a mai fejlettségi szintjére, akkor nem történhetett meg ez korábban is az ember megjelenése előtt?
A dinoszauruszok a triász időszakban, mintegy 230 millió éve jelentek meg, és a kréta időszak végén, körülbelül 65,5 millió éve (a kréta–tercier kihalási esemény során) pusztultak ki. A 200 millió év pedig elképesztően hosszú idő, az ember létezése ehhez képest tiszavirág életűnek tűnik.
Ráadásul ha hivatalosnak vehetjük azokat a régészeti leleteket, amik arról tanúskodnak hogy "valami" volt azokban az időkben, akkor ez elég sok kérdést vethet fel:
Én nem állítok semmit, csupán érdeklődöm hogy a hivatalos adatokat figyelembe véve kinek mi a véleménye erről?
# 10
Én nem érvelek semmivel. :)
Én csak egyszerű laikus vagyok, aki csupán érdeklődik puszta kíváncsiságból. Már ezért is leharapják az ember fejét? Miért van az hogy egyes emberek foggal-körömmel ragaszkodnak más emberek állításaihoz ami ugyancsak más emberek által hitelesen elfogadott tények? Hogy mit állítanak hivatalosan a tudósok és mit feltételeznek mások, az csak a jelenkor szeszélyei közé tartozik. Lehet hogy a jövőben ennek pont az ellenkezője lesz igaz és akiket most hülyének néztek ebben a témában, majd azok lesznek a jövő tudósai. Én ettől függetlenül konzervatív megfigyelő maradok mindkét oldallal kapcsolatban.
válasza:Kalapács:
Egyértelmű csalás. nincs az a környezet, amiben a vas és fa ennyi ideig ilyen ép marad.
Az a kalapács nincs 20 éves.
Mikrocsip:
Még a cikk is írja, hogy ősi növénylenyomat darab is lehet. Nem tudom, mi az alapja a chip feltételezésnek.
Na akkor?
Dinó és emberi nyom:
Bele kéne lépni a sárba és megnézni a talpnyomodat. Ez nagyon, nagyon gyenge hamisítvány.
És még az előembernek sem ilyen volt a lábnyoma.
Az az állítólagos dinó nyom is állati rehabos.
Gömbök:
A sima, rücskös gömbök még akár meteoritvas is lehet.
A három karcsávos meg, nos, állatira nem derül ki, mi az alapja a sokmillió éves kor feltételezésnek.
A szálas, puha struktúra meg növényi eredetre utal.
Hozhatnál fel tényleg hitelesen, jobban alátámasztott példákat, hogy tényleg legyen mire gyanakodni.
válasza:"Már ezért is leharapják az ember fejét?"
Tudod, nemrég volt ugyanez a kérdés. Elkerülte volna a figyelmedet?
A kérdező pedig pont ugyanígy viselkedett, mint te az elején.
Ezek után az ember általában hasonlóan reagál, mint arra, csak már egy kicsit türelmetlenebb.
"hitelesen elfogadott tények?"
Olyat te most nem hoztál. Egyrészt hamisítvány - amelyik meg nem, az félremagyarázott.
"Lehet hogy a jövőben ennek pont az ellenkezője lesz igaz"
Tudnál EGYETLEN EGY dolgot mutatni, amit TUDÓSOK fogadtak el, és ma az ellenkezője igaz?
válasza:Kérdező, írod ezt:
"Most tekintsünk el a földönkívüli hiedelmektől és egyéb feltételezésektől és foglalkozzunk a konkrét tényekkel."
Aztán meg hozol egy nagy rakás (jobbára alaptalan) feltételezést, meg pár hamisítvány fotót.
Ezek után pedig még tényleg elvárnád, hogy bárki is komolyan vegyen téged? :)
Igazából senki sem tudja megmondani hogy mi hiteles és mi nem ezek közül a bizonyítékok közül. Hiszen egyikünk sem vizsgálta meg ezeket személyesen, képre pedig bármit rá lehet tenni. Ha nagyon akarnék én is tudnék ilyen "bizonyítékokat" csinálni. Nem is ez a lényeg.
Hanem az hogy miért fejlődött ki az ember olyan gyorsan a hüllőkhöz képest? Miért kellett az embernek alig 2 millió év? A hüllők pedig miért nem fejlődtek sehová 160 millió év alatt? Genetika, evolúció, vagy talán más okok miatt?
9-es válaszoló:
"Az emlős állatoknak át kellett élni olyan időszakokat amik állandó kihívások elé állították őket, volt hogy az ember is csak pár ezres létszámmal maradt fent, e nélkül nem jött volna létre ilyen szintű gondolkodás, a másik lehetőség, hogy maga az élet válasza a többszöri kihalási hullámra (öt vagy még több volt) az értelem kialakulása, ez az egyetlen olyan tulajdonság ami fizikumtól függetlenül tesz alkalmassá a túlélésre. De ez csak magán vélemény."
Kihalások nemcsak a Krétakorban ill. azelőtt történtek, hanem a Kainozoikum eonján belül is több kihalás történt. Ezek nem voltak olyan jelentős kihalások mint a perm-triász vagy a kréta–tercier kihalási esemény.
A hüllők korában nem voltak kihívások? Ha az emberek korában történtek volna olyan természeti katasztrófák, mint amik az említett földtörténeti korokban, akkor mi most nem vitázgatnánk ilyesmiről - evolúció ide vagy oda.
válasza:"A hüllők pedig miért nem fejlődtek sehová 160 millió év alatt? Genetika, evolúció, vagy talán más okok miatt?"
Bingo!
A krokodil egy milliárd év alatt sem fejlődött semmit.
Tudod, hogy miért?
Azért, mert remekül beleillik a környezetébe. Ahol a környezet NEM változik, és van ott egy jól alkalmazkodott lény, az evolúció azon dolgozik, hogy ugyanolyan maradjon!
Tehát ott is van mutáció, mint máshol - és ez MIND hátrányos lesz, és el is tűnik. Marad olyan, mint volt.
Csak akkor változna meg, ha létrejönne egy rendkívül kedvező mutáció ÉS közben nem lenne ugyanott kedvezőtlen is - ennek meg nagyon kicsi az esélye, kevés hozzá a milliárd év.
válasza:#16
Ha a mutációnál tartunk, mitől mutálódhat egy élőlény? Csak azért mert a környezet, amiben él, változásokon megy keresztül? Mi van akkor az élő kövületekkel? Amik a kialakulásuk óta szinte semmit nem változtak. Pl. a tőrfarkú rákk (Limulus polyphemus) ami 450 milló éve vagy a csigáspolipp (Nautilus pompilius) ami 400 millió éve alakult ki? Hiába vízi élőlények, számos tengeri élőlény sok változáson ment keresztül az évmilliók alatt, mivel az élőhelyük is ugyanúgy változott. Akkor mi a helyzet az ilyen élőlényekkel. Gyakorlatilag nem is kéne létezniük.
válasza: válasza:"az élőhelyük is ugyanúgy változott."
Simán előfordulhat olyan, hogy a megváltozott élőhely semmiféle változást nem kíván az élőlénytől.
Az élővilágban ún. "fülkék" vannak. Ez azt jelenti, hogy az adott helyen, időben (pl. éjjel vagy nappal aktív), adott táplálékkal élő lények, ha nem egymást eszik, akkor nem zavarják egymást, tehát nem is versenyeznek. Egy ráknak, ha megváltozik a környezete, könnyen lehet, hogy ott is jól tud élni, és NEM JÖN olyan mutáció, ami miatt még jobban tudna alkalmazkodni a környezetéhez, és ráadásul nincs is kényszerítve a változásra, mert így is jól él.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!