Kezdőoldal » Tudományok » Egyéb kérdések » Létezhetett fejlett civilizáci...

Létezhetett fejlett civilizáció a dinoszauruszok korában?

Figyelt kérdés

Most tekintsünk el a földönkívüli hiedelmektől és egyéb feltételezésektől és foglalkozzunk a konkrét tényekkel.

A tudomány mai állítása szerint a homo sapiens alig párszázezer év alatt fejlődött ki a homo erectusból és jutott el a mai fejlettségi szintjére. A homo erectus pedig 1,8 millió (mások szerint 1,2 millió) évvel ezelőtt jelent meg a hivatalos források szerint.

Ha - a tudósok szerint - ilyen rövid idő elegendő volt ahhoz, hogy az ember kifejlődhessen, és eljusson a mai fejlettségi szintjére, akkor nem történhetett meg ez korábban is az ember megjelenése előtt?

A dinoszauruszok a triász időszakban, mintegy 230 millió éve jelentek meg, és a kréta időszak végén, körülbelül 65,5 millió éve (a kréta–tercier kihalási esemény során) pusztultak ki. A 200 millió év pedig elképesztően hosszú idő, az ember létezése ehhez képest tiszavirág életűnek tűnik.

Ráadásul ha hivatalosnak vehetjük azokat a régészeti leleteket, amik arról tanúskodnak hogy "valami" volt azokban az időkben, akkor ez elég sok kérdést vethet fel:

[link]

Én nem állítok semmit, csupán érdeklődöm hogy a hivatalos adatokat figyelembe véve kinek mi a véleménye erről?


2016. nov. 16. 11:30
1 2 3 4 5 6
 21/56 anonim ***** válasza:
100%

"Ha a mutációnál tartunk, mitől mutálódhat egy élőlény?"


Gyakorlatilag bármitől, de elsősorban attól, hogy szaporodik (de ezen kívül különböző kémiai anyagok hatásaitól, a Nap UV-sugárzásától, a földkéregben található radioaktív anyagok hatásaitól, stb.). Ivaros szaporodás esetén minden új egyed valamilyen szintű mutációkkal rendelkezik az ősökhöz képest. Mint ahogyan te sem vagy szakasztott mása sem apudnak, sem anyudnak, és ők sem voltak tökéletesen ugyanolyanok, mint az ő szüleik. Így hosszú-hosszú generációs idők alatt az apró változások összeadódnak, feldúsulnak, így apránként megváltozik az élőlény is, olyannyira, hogy egy bizonyos idő (generációszám) után már teljesen máshogy néz ki, máshogy működik mint a sok-sok generációval azelőtti ősei.

Azonban ez a nagymértékű változás csak akkor történik meg, ha fel tudnak dúsulni a bizonyos változások. Ennek alapja pedig a szelekció, vagyis hogy mely tulajdonságokat preferálja az adott környezet. Ha ezek olyan tulajdonságok, amik már eleve megvannak (kifejlődtek azelőtt), és nincs szükség jobbra, akkor ezek lesznek a preferáltak, és elnyomják a többit - vagyis azokat, amelyek újak lennének, ergo nem lesz változás.


Úgy képzeld el a dolgot, hogy fel akarsz mászni egy fára. Felmászol a törzsén, ahol is mondjuk három felé ágazik a fa. Így válaszút elé érkezel, hogy melyik ágon mássz tovább, mert ugye mindhármon nem tudsz egyszerre mászni. Itt máris három felé szakad ennek az élőlénynek a fejlődési útvonala.

Azonban az általad felsorolt élőlények fája nem ilyen fa, hanem mondjuk egy nyárfa, amelyik nem szakad több ágra, hanem egy törzs nő a csúcsig. Ők abban a formában, amilyenre fejlődtek 450 millió évvel ezelőttig, jól érzik magukat, az élőhelyükön nem történt jelentős változás, vagy olyan változások történtek, amelyekben az addigi életmódjuk ugyanolyan jó, mint előtte volt. Ez csak nagyon kevés élőlényről mondható el, ezért is kell nagyítóval keresni az ilyen élőlényeket (vagy belőlük vagy 100-200 darab, szemben a sok milliónyi más fajjal, amelyeket folyamatosan kényszerített az állandóan változó környezet a változások követésére, így max. pár millió évente már annyira mássá váltak mint őseik, hogy más fajba is soroljuk őket.


Aztán vannak még olyan fajok is szép számmal, amelyeknek változott ugyan a környezete, de ők maguk nem tudták követni ezeket a változásokat: őket ma kihalt fajokként tartjuk számon.


Egyébként pont a tengerfenék az, amelyik a leglassabban változik, a sok-sok méternyi, többnyire nagyjából állandó hőmérsékletű vízmennyiségnek köszönhetően, így a legtöbb olyan faj, amelyik csak nagyon minimálisan változott évszázmilliók alatt, többnyire tengeri élőlény.

2016. nov. 16. 16:37
Hasznos számodra ez a válasz?
 22/56 anonim ***** válasza:

#13-asnak: Flogisztonelmélet :P MUHAHA!

[link]

2016. nov. 16. 21:22
Hasznos számodra ez a válasz?
 23/56 anonim ***** válasza:
100%

# 15 ...


"Igazából senki sem tudja megmondani hogy mi hiteles és mi nem ezek közül a bizonyítékok közül." - Khmn! Millió éves kalapács... MIT bizonyítana? Hogy volt fejlett civilizáció? Igen, s az hogyhogy kalapácsot használt? Hogy nincs evolúcióval? Ugyan miért? A teremtést? Ugyan már! Szóval?

"A hüllők pedig miért nem fejlődtek sehová 160 millió év alatt?" - Fejlődtek, te magad is láthatod az eredményét!

2016. nov. 16. 21:27
Hasznos számodra ez a válasz?
 24/56 anonim ***** válasza:
100%

# 18 Ha a mutációnál tartunk, mitől mutálódhat egy élőlény?

- Elsősorban a DNS mutálódik. Természetesen. Amikor másolódik. Ez egy teljesen természetes, s statisztikailag is jól leírható folyamat. Eddig megvagyunk?

2016. nov. 16. 21:31
Hasznos számodra ez a válasz?
 25/56 anonim ***** válasza:

#22:

ez soha nem volt ELFOGADOTT elmélet! Ez egy olyan elmélet, amit elsőre megcáfoltak.

Más tipped nincs?

2016. nov. 16. 22:13
Hasznos számodra ez a válasz?
 26/56 anonim ***** válasza:

Már hogyne lett volna elfogadott?

"Cavendish 1782-ben higannyal elzárt edényben összerobbantott hidrogént és oxigént (flogisztonmentes levegőt), és ezzel sikerült vizet nyernie, ami a higany felületén gyűlt össze. Ám a sikeres kísérletre Cavendish [!!!] is a flogiszton elmélet értelmében keresett magyarázatot."

"Érdekes megemlíteni, hogy Priestley, [!!!] akinek felfedezése az első lépést jelentette az új, akkor világszerte antiflogisztonikusnak nevezett kémia megszületéséhez, haláláig, 1804-ig az új nézetek leghevesebb támadója, a flogiszton utolsó védelmezője volt."

Forrás:

[link]

Szóval, kedves # 25-ös barátom! Tanuljuk meg helyén kezelni a dolgokat! Elfogadott elmélet volt, idővel megbukott, s bukása magában hordozta a tudomány fejlődését!

De tessék, mégegy: vis vitalis elmélet. Egyik nagy szószólója, Berzelius a kémia egyik atyjának tekinthető. Az elmélet megdőlt, s ebből is tanulni tudtunk.

[link]

2016. nov. 16. 22:22
Hasznos számodra ez a válasz?
 27/56 anonim ***** válasza:

"a flogiszton elmélet értelmében keresett magyarázatot"

Az, hogy ezzel az elmélettel KERESTEK magyarázatot, még nem jelenti azt, hogy ez elfogadott elmélet!

TALÁLTAK is magyarázatot? NEM!

Többek között EZÉRT egy idő után elvetették az elméletet!

2016. nov. 17. 00:13
Hasznos számodra ez a válasz?
 28/56 A kérdező kommentje:

# 23

Tehát akkor te azt állítod hogy az ember a majomtól származik, az pedig a hüllőktől? Pedig manapság elég sokan cáfolják Darwin elméletét ami állítólag több sebből vérzik. Személy szerint én sem tekintem elfogadhatónak. Én nem tartom magamat majomnak és ami azt illeti, a régi vallásokban sem esik szó arról, hogy az embernek bármi köze lenne a majomhoz. Elvégre az is csak egy ELMÉLET mint ahogy az is, hogy az ember előtt is létezett civilizáció.

Az hogy ki mit gondol elfogadhatónak, az mindegy. Igazából érdekelt volna a többség gondolkodásmódja és reakciója az ilyen témával kapcsolatban. Azt vettem észre hogy a többség agnosztikus és pozitivista gondolkodásmóddal rendelkezik. Azaz mindent tagadnak, ami a hétköznapi, megszokott felfogásmódba nem illik bele, ami pedig ezen kívülre esik, azt elvből elutasítják. Amit pedig az ember nem ismer, azt nem is ismerheti, az nincs.

Sajnos ez elszomorító, mert amíg az ember nem képes rugalmasan hozzáállni a dolgokhoz, addig soha nem fog előrébb jutni.

2016. nov. 17. 02:13
 29/56 anonim ***** válasza:
100%

"Tehát akkor te azt állítod hogy az ember a majomtól származik, az pedig a hüllőktől?"


Nem, az ember NEM a majomtól származik. Az ember és a különböző majomfajok (emberszabásúak) egy közös őstől származnak, ami nem majom volt, hanem egy majomszerű, a mai majmokra hasonlító közös ősemberszabású (a majom megnevezés félrevezető, viszont ennek a majomszerű közös ősnek nincs hétköznapi neve).

Ez a majomszerű közös ősünk sem a hüllőktől származik, hanem egy hüllőszerű közös őslénytől, ami vagy kétszázmillió évvel ezelőtt élt utoljára.


"Pedig manapság elég sokan cáfolják Darwin elméletét ami állítólag több sebből vérzik."


Itt is javítanom kell: próbálják cáfolni Darwin munkásságát, de az valahogy sosem sikerül. És nem vérzik egyetlen sebből sem, legalábbis eddig senki nem talált igazi, bizonyítható, tudományosan is igazolható cáfolatot rá. Az evoelmélet köszöni szépen, nagyon jól érzi magát, és semmi jele sincs annak, hogy akár csak egy karcolás is lenne rajta.


"Személy szerint én sem tekintem elfogadhatónak. Én nem tartom magamat majomnak"


Én sem tartom magam majomnak, mégis teljesen elfogadhatónak, sőt, abszolút ésszerűnek tartom az evo elméletet. Na erre varrjál gombot :)

(Egyébként az, hogy te mint laikus, mit tartasz elfogadhatónak és mit nem az evoval kapcsolatban, az a tudományt és a tudományos álláspontot a legkevésbé sem érdekli, hidd el nekem bátran.)


"és ami azt illeti, a régi vallásokban sem esik szó arról, hogy az embernek bármi köze lenne a majomhoz."


A vallás az vallás, a tudomány meg tudomány. Két eltérő világlátási mód, teljesen eltérő metódusok alapján működnek, teljesen eltérő a módszertanuk, egyetlen egy dologban hasonlítanak: mindkettő ugyanazokra a kérdésekre próbál választ találni. Én nem vagyok vallásos, de azért azon igen meglepődnék, hogy ha valaki képes lenne ima által eljutni a Holdig, és onnan kőzeteket lehozni a Földre. A tudománynak ez már sikerült, a vallásról még ilyet nem hallottam.

Ezzel nem azt akarom sugallni hogy "fúj vallás, tudomány rulez!", hanem azt, hogy mindenki maradjon meg a saját kaptafájánál. A vallás foglalkozzon csak az emberek lelkivilágával, érzéseivel, erre való. A tudományos dolgok viszont a tudomány asztalára valók, ott meg nincs helye a vallásnak.


"Elvégre az is csak egy ELMÉLET mint ahogy az is, hogy az ember előtt is létezett civilizáció."


NEM. Ne akard összemosni az elmélet kifejezés hétköznapi értelemben vett értelmét a tudományos berkekben használt értelmezésével. Hétköznapi értelemben az elmélet az nagyjából a kitaláció, a légből kapott, esetleg némi alappal rendelkező ötlet értelemben használatos.

Tudományos körökben az elmélet kifejezést azokra a dolgokra alkalmazzák, amelyek sokszorosan alá vannak támasztva, legtöbb esetben kísérletileg igazolva, belőle újabb hipotézisek állítva, amelyek túlnyomó többsége helyesen is írja le a valóságot, esetleg már új dolgokat, felfedezéseket, találmányokat is tulajdoníthatunk neki.


"Az hogy ki mit gondol elfogadhatónak, az mindegy."


Eddig ez az első mondatod, amivel egyet tudok érteni. Tehát végeredményben te is igazoltad azt, hogy nincs jelentősége annak, hogy te elfogadhatónak tartod-e az evolúció elméletét, avagy sem.


"Igazából érdekelt volna a többség gondolkodásmódja és reakciója az ilyen témával kapcsolatban. Azt vettem észre hogy a többség agnosztikus és pozitivista gondolkodásmóddal rendelkezik. Azaz mindent tagadnak, ami a hétköznapi, megszokott felfogásmódba nem illik bele, ami pedig ezen kívülre esik, azt elvből elutasítják. Amit pedig az ember nem ismer, azt nem is ismerheti, az nincs."


Bocs, de felvilágosítanál, hogy ez mégis mit jelent? Én nem egészen értem, csak homályosan, de az alapján úgy érzem, hogy ez leginkább valami önjellemzés akart lenni a részedről. Mindenesetre kérlek javíts ki, ha tévednék.


Még egyszer, részleteiben:

"Azaz mindent tagadnak, ami a hétköznapi, megszokott felfogásmódba nem illik bele,"


Például mik azok, amik nem illenek bele?


"ami pedig ezen kívülre esik, azt elvből elutasítják."


Például mit?


"Amit pedig az ember nem ismer, azt nem is ismerheti, az nincs. "


Ez meg végképp nem értem, miért írtad. De ha ez a többség hozzáállását írja le, akkor csak remélni merem, hogy csak szerinted van így, és tévúton jársz. Én nem ezt tapasztaltam.

2016. nov. 17. 02:40
Hasznos számodra ez a válasz?
 30/56 anonim ***** válasza:
53%

Visszatérve az eredeti kérdéshez, szerintem simán létezhetett egy dinoszaurusz civilizáció (lényegében minden lényeges képességük megvolt hozzá). De nem hiszem, hogyolyan szinten, mint amin mi most vagyunk. Maximum törzsi, kevés létszámmal, ami azt is megmagyarázza, hogy miért nem találják nyomát.

Leleteket egyáltalán nem olyan könnyű találni, mint azt sokan gondolják. Főleg nem kisebb élőlényekét. Nagyon ritka, hogy megőrződnek.

Ha pedig találnak valamit, akkor még mindig ott a lehetőség, hogy a maradványok egy múzeum pincéjében porosodnak valahol. Egyáltalán nem különös eset az, hogy teljesen új fajokat fedeznek fel csak a múzeumok raktárait szöszmötelve. Oda elsüllyesztik évekre vagy évtizedekre, mert a megtalálói abban a pillanatban nem találják érdekesnek, stb.

De ahm...ezt biztosan nem ezek a "régészeti" leletek fogják bizonyítani.

A dinoszaurusz és ember ábrázolásokat együtt már eleve az cáfolja, hogy egyáltalán nem hasonlítanak a dinoszauruszokra azok az állatok.

2016. nov. 17. 10:52
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2 3 4 5 6

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!