Miért használják a budapestiek helytelenül?

Igen Kérdező, de pont az benne a pláne, hogy amint látod, az -on,-ra ragokat nem egy ember használja.

Egyébként vannak más ingadozó ragozású helynevek is:

[link] első pár oldalon máris találsz.

Rajtad kívül a kutyát sem érdekel hogyan ragozzák.

Ott a helyesírási szabályzat, az a helyes. Egy magyarság van, el kell fogadni. Vagy akkor lehet új nemzetet alakítani.

"Ha a többi város nevét egyféleképpen használjuk és csak az a helyes, akkor miért pont a Beregszász névnek van kétféle ragozása?"

Ez nem olyan, mint a helyesírás, itt nincs "helyes". Amit használnak a magyar beszélők, az létezik, amit nem használnak, az nem.

Ez nem szabály kérdése, nem is vélemény kérdése – ahogy írtad is –, ez – hogy úgy mondjam – "statisztika" kérdése: megfigyeljük, és amit elég sokan használnak, az a magyar nyelv része, amit nem, az nem.

A nyelvtani szabályokat is így írták le: azok nem ELŐírások, amelyeket valaki kiagyalt, hanem olyan „törvényszerűségek”, amelyeket megfigyeltek, amelyekkel megpróbálják LEírni, hogy hogyan működik a nyelv. (Azok az emberek is a nyelvtani "szabályoknak" megfelelően beszélnek, akik sosem tanulták őket, esetleg nem is hallottak róluk. Te is így voltál vele: mire az iskolában tanultál róluk, addigra már tökéletesen tudtál magyarul…)

A szótárak is így születnek: megfigyelték, hogy milyen szavak vannak a nyelvben, és megpróbálták összeírni. Nem pedig "kitalálták", hogy milyen szavak legyenek a magyarban...

---

"Ha ilyen megengedőek vagyunk akkor egyenértékű kell legyen a Budapesben, az Egeren, a Szegedben stb névhasználat is."

Nem "megengedőek" vagyunk, hanem megfigyeljük a dolgokat, és azt látjuk, hogy vannak helységnevek, amelyeket csak egyféleképpen ragoznak, és vannak, amelyeket többféleképpen. Teljesen mindegy, hogy a média miatt, tudatlanság miatt, vagy más okból.

Nemigen mondanak olyat – sima helyhatározóként –, hogy Budapestben, ezért olyan "nincs". Viszont úgy tűnik, hogy sokan mondanak olyat, hogy Beregszászban, meg mondanak olyat is, hogy Beregszászon, ezért mind a kettő létezik. (Mondhatnánk, hogy "helyes" – de ennek itt semmi értelme.)

Az is mindegy, hogy melyik a régebbi, „ősibb” forma: a pécsiek állítólag ma már nemigen mondanak olyat, hogy Pécsett, de sokan mások mégis így mondják, ezért olyan is van.

Ez nem többségi döntés kérdése. Ugyanis nem kell közülük kiválasztani az egyiket.

Sok olyan dolog van a nyelvben, amit többféleképpen lehet mondani. Pl.:

„…egyenértékű kell legyen…”

„…egyenértékű kell hogy legyen…”

„…egyenértékűnek kell lennie…”

Mindhárom létezik. Vannak, akiknek az egyik tetszik, másoknak a másik, megint másoknak a harmadik.

---

"Nincs nyelvtani szabály amelyik pontosan meghatározza a magyar településnevek ragozását, hogy miért az Egerben a helyes és miért a Szegeden helyes. Holott mindkét név két szótagú és mindkettő csak e magánhangzókat tartalmaz.

Ìgy alakult ki az évszázadok folyamán és terjedt el széles körben, tehát így a helyes"

Így van! – Akkor nem is értem, hogy miről beszélünk…

---

"Ez nem vélemény kérdése.

Ha az lenne a véleményem, hogy pl. a Debrecenen vagy a Miskolcban a helyes és én csak azért is így használom, mert nekem így tetszík nyilván nem kapnék büntetést érte, de minden normális magyar embert zavarna."

Igen, attól nem változna meg a nyelv, egy fecske nem csinál nyarat. Ha sokan használnák ezt – mint pl. azt, hogy Beregszászon –, akkor már azt kellene mondanunk, hogy úgy _is_ lehet mondani.

A zavarás megint más kérdés: ha valaki nem létező szavakat használ, az nem zavar „minden normális magyar embert”. Vannak olyanok is, akik egyszerűen rálegyintenek, és nem idegesítik magukat ilyesmivel. De ugyanez igaz arra is, amit többféleképpen lehet mondani. Van, akit idegesít, ha suksükölést hall, van, aki nem zavartatja magát. De hogy az is része a nyelvnek, azt furcsa lenne tagadni…

---

"Jó, legyen liberalizmus, de a nyelvünk kialakult rendjét hivatalos média ne zagyválja össze."

Nincs egy nyelvnek kialakult, végleges "rendje”, a nyelv folyamatosan változik, folyamatosan "összezagyválják" a különféle hatások. Például a média is. Ezt "megtiltani", még egy tősgyökeres beregszászi sem tudja. Megakadályozni megpróbálhatja: bele lehet kiáltani a világba, hogy "Magyarok, légyszi Beregszász nevét belviszonyragokkal használjatok!"...

Ha ez neked fontos valamiért, ha látod értelmét, akkor nyugodtan. Te is lehetsz „nyelvformáló tényező”. Ha van mellé valami érvényes indoklás is, az még jobb (pl. "minket, beregszásziakat sért a Beregszászon forma, mert ...."). De az nem jó indoklás, hogy a másik forma "helytelen", meg az sem, hogy az csak a média miatt terjedt el. Ha elterjedt, akkor elterjedt, ez van.

Ha tudsz, még a tévébe is bemehetsz, és ott is elmondhatod ezt a kívánságodat! – És ha így tennél, akkor az történne, hogy nyelvünk kialakult rendjébe beleszólna a média…

A lényeg, hogy most az a magyar nyelv, amit most a magyarok használnak. Tegnap még egy kicsit más volt, és holnap már egy kicsit más lesz.

---

„Van egy névhasználat és azt nem kellene senkinek összezagyválni. Ne BudapestBEN! mondják már meg hogyan ragozzuk a saját településeink neveit.”

Itt megint bele vagy ragadva abba, hogy csak egyféleképpen lehet.

Senki nem mondja meg nektek, hogy hogyan ragozzátok a saját településeitek nevét. „Cserébe” ti sem mondjátok meg, hogy a budapestiek hogyan ragozzák ugyanazokat a neveket. Ennyi az egész.

Meg lehet próbálni más módon változást elérni (pl. kiírni egy GYK-kérdést), de előírni valóban nem tudják sem a beregszásziak, sem a budapestiek.

---

„Melyik az a szabály amelyik Beregszász ragozását meghatározza?”

Naugye… Nincsen rá szabály.

„Szerencsére a Föld már akkor is gömbölyű volt amikor a hivatalos álláspont szerint laposnak kellett volna lennie.”

Igen. Az eddigiek alapján úgy tűnik, hogy te laposföld-hívő vagy, de remélem, hogy sikerült kicsit rávilágítanom, hogy dudorodik…

Az anyaországiak valóban nem sokat használják, valószínűleg sokan nem is hallottak róla, de akkor miért gondolod hogy ezeknek az embereknek Budapesten mondták meg, hogyan ragozzanak?

A helynevek toldalékolása szerintem nem olyan szabályos, hogy csak úgy be lehetne magolni.