A Pécsen szót miért ugy használják hogy Pécsett? Még a tvben is, hiradóban, nem tudnak ezek beszélni?

Question

Válaszadó #2 · Accepted Answer

Szerintem ez nem tájszólás.Csak használják ilyen alakban is.

Válaszadó #1 · Answer

Nos igen, ha egy kicsit műveltebb lennél (ne vedd sértésnek, biztos fiatal vagy), akkor tudnád, hogy ez egyfajta tájszólásnak is tekinthető. És így szokták meg az emberek, még ha sokan nem is tájszólásként. Ez ugyanolyan mint a Győrött.

Válaszadó #3 · Answer

Székesfehérvárott - Székesfehérváron... Ilyen is van... Én sem értem, hogy miért.

Válaszadó #4 · Answer

Azért mert nyelvtanilag mindkettő helyes és használható. Nem tájszólás, hanem régies, költői alak.
És nem tudom miért ez a nagy háborgás. Ezek csak változatosabbá és szebbé teszik a magyar nyelvet.

Válaszadó #5 · Answer

Általános formája is van: ehelyütt. Nyilván az alaptő valahol az itt, ott.

Válaszadó #6 · Answer

Kedves kértdező, bunkó vagy, az a nagy igazság.

Mint minden nyelvben, a magyarban is vannak rendhagyó alakú szavak, melyek ragozása valamennyire eltér az alap ragozástól. Így például néhány városunk toldalékolása a a szokások -ban -ben (Dunaújvárosban), illetve -on -ön -en (Budapesten) jellegű ragozás helyett az -ott -ött -ett (Pécsett) ragozást használja.

Persze mindezt egy értelmes ember ugyanúgy megtanulja, mint azt, hogy melyik szót kell ly-nal írni, és melyiket nem. Éppenséggel ha nem itt lázadnál az anyanyelved ellen, talán neked is lenne időd megtanulni a rendhagyó ragozású városainkat.

Ez egyébként nem tájszólás. Tájszólás az, amikor egy szót egy adott vidéken máshogy mondanak. A "Pécsett" és hasonló ragozás a régi magyar nyelvből maradt meg nekünk, bizonyos ragok ugyanis egészen mást jelentettek.

Ott van például a -vá -vé rag, ami célt jelölt, azaz aki Pécsre ment, az úgy mondta, Péccsé (hasonul a -vé elején a V betű). Ez a ragozási forma ma a "világgá megy" kifejezésben maradt fenn (világ + -vá, azaz mai ragozássaé a világba megy). Ennek párja a régies -ott -ött stb (hely)rag, ami szintén fennmaradt például abban a szavunkban, hogy mögött, előtt.

Válaszadó #7 · Answer

Ez az! Kérdező, egy kis bunkó majom vagy. Te nem ismered a régies formákat és még azt hiszed, hogy a másik nem tud beszélni.

Válaszadó #8 · Answer

Meg egyébként miért ne lehetne a hiradóban tájszólás(még ha ez nem is az)? A tájszólás nem műveletlenség. Nagyobb országokban például egyszerűen lehetetlen megoldani, mert a tájnyelveknek sokkal nagyobb az arányuk. A mi kis országunkban nincs ilyen mértékű különbség, de hallgass meg egy skót angolt és egy londonit, vagy a déli államokbéli amerikait. Vagy esetleg a Bretagne-i franciát a standardhez képest. Értelmesebb országokban a tájszólást nem nézik le, hanem egyszerűen jellegzetességként fogják fel, az is tipikusan magyar specialitás, hogy aki tájnyelven szól, az bunkó paraszt.

Válaszadó #9 · Answer

Mindkettő helyes. De a Pécsett alak se nem tájszólás, se nem költői alak, se nem rendhagyó forma.
A helységnevekhez kapcsolt -t, -tt rag ősi eredetű toldalék. Funkcióját tekintve azonos a -ban/-ben (pl. Debrecenben) illetve az -on/-en/-ön (pl. Pécsen, Pesten) ragokkal, ugyanúgy a hol? kérdésre válaszoló lokatívuszi rag.
Ugyanez a toldalék található meg pl. az alatt, itt, hanyatt stb. szavainkban is.

A Pécsen szót miért ugy használják hogy Pécsett? Még a tvben is, hiradóban, nem tudnak ezek beszélni?

Kapcsolódó kérdések: