A Pécsen szót miért ugy használják hogy Pécsett? Még a tvben is, hiradóban, nem tudnak ezek beszélni?

Szerintem ez nem tájszólás.

Csak használják ilyen alakban is.

Azért mert nyelvtanilag mindkettő helyes és használható. Nem tájszólás, hanem régies, költői alak.

És nem tudom miért ez a nagy háborgás. Ezek csak változatosabbá és szebbé teszik a magyar nyelvet.

Kedves kértdező, bunkó vagy, az a nagy igazság.

Mint minden nyelvben, a magyarban is vannak rendhagyó alakú szavak, melyek ragozása valamennyire eltér az alap ragozástól. Így például néhány városunk toldalékolása a a szokások -ban -ben (Dunaújvárosban), illetve -on -ön -en (Budapesten) jellegű ragozás helyett az -ott -ött -ett (Pécsett) ragozást használja.

Persze mindezt egy értelmes ember ugyanúgy megtanulja, mint azt, hogy melyik szót kell ly-nal írni, és melyiket nem. Éppenséggel ha nem itt lázadnál az anyanyelved ellen, talán neked is lenne időd megtanulni a rendhagyó ragozású városainkat.

Ez egyébként nem tájszólás. Tájszólás az, amikor egy szót egy adott vidéken máshogy mondanak. A "Pécsett" és hasonló ragozás a régi magyar nyelvből maradt meg nekünk, bizonyos ragok ugyanis egészen mást jelentettek.

Ott van például a -vá -vé rag, ami célt jelölt, azaz aki Pécsre ment, az úgy mondta, Péccsé (hasonul a -vé elején a V betű). Ez a ragozási forma ma a "világgá megy" kifejezésben maradt fenn (világ + -vá, azaz mai ragozássaé a világba megy). Ennek párja a régies -ott -ött stb (hely)rag, ami szintén fennmaradt például abban a szavunkban, hogy mögött, előtt.

Mindkettő helyes. De a Pécsett alak se nem tájszólás, se nem költői alak, se nem rendhagyó forma.

A helységnevekhez kapcsolt -t, -tt rag ősi eredetű toldalék. Funkcióját tekintve azonos a -ban/-ben (pl. Debrecenben) illetve az -on/-en/-ön (pl. Pécsen, Pesten) ragokkal, ugyanúgy a hol? kérdésre válaszoló lokatívuszi rag.

Ugyanez a toldalék található meg pl. az alatt, itt, hanyatt stb. szavainkban is.