Miért hazudik a tudomány arról, hogy létezik azonnali távolbahatás? Miért mondják hogy fénysebességnél gyorsabban nem lehet információt cserélni?
Mindenhol azt a dogmát olvasni, hogy a fénysebességnél nem lehet gyorsabban információt küldeni, nem lehet gyorsabban hatni, holott ez nem igaz!
Régóta ismert a lokális okság paradoxona. Először Einstein-Podolsky-Rosen vetették fel, azután sorra igazolták fizikusok a jelenséget. Arról van szó, hogy egymással összefonódott kvantumrészecskék képesek egymással azonnali távolbahatással kommunikálni akár millió fényévekből is, de a távolság bármennyi is lehet. Még akár szinte a végtelen távolból is van információcsere ráadásul azonnali. Nemhogy fénysebességű, de azonnal megjelenik az összefonódott kvantumrészecskén. Így igazából képesek vagyunk azonnali információt küldeni egymásnak akárhonnan. Legyen az a világ távoli szeglete is.
Igazolták is. Sikerült több ezer kilométerről ezzel a módszerrel információt átadni és mégsem lett ebből világszenzáció. Sőt mélyen elhallgatták az eredményeket. Mi érdeke a tudósoknak hogy csökönyösen ragaszkodjanak a fénysebesség dogmájához? Valami filozófia korlátozás a céljuk evvel?
válasza:Tehát akkor azt mondod, hogy tetszőleges számú összefonódott részecskét bármilyen módszerrel megmérve SEM derül ki, hogy összefonódottak-e.
De akkor hogyan deríthető ki, hogy lehallgatták-e a rendszert? Valahogy csak kideríthető, nem?
válasza:"De akkor hogyan deríthető ki, hogy lehallgatták-e a rendszert? Valahogy csak kideríthető, nem?"
Mindenek előtt szögezzük le, hogy más dolog a kvantumtitkosított kommunikáció és a kvantumösszefonódás távolba küldése.
Istenigazából a lehallgatás kifejezésnek az elsőnél van értelme, mi meg eddig a másodikról beszéltünk.
Az, hogy a távolba küldőtt kvantumösszefonódott "fél pár" útközbeni piszkálástól dőlt-e össze, csak úgy derül ki, ha a küldő állomásról plusz infót küldünk a vevőnek, összevetésként. És ez az infó c-nél lassabban küldhető.
De a kvantumtitkosítás teljesen más tészta.
válasza:Ja várjunk, te most erre kérdeztél vissza:
"Tehát akkor azt mondod, hogy 5 millió, páronként összefont részecskével sincsen semmiféle módszer - akár statisztika - hogy egy-egy BÁRMEKKORA csomagról megmondjuk, hogy fennáll-e még az összefonódás?"
Hát valami aljas módon nem.
Mármint olyan formában nem, hogy azt kiolvasd és az összefonódás meglétét - nem létét mint bináris információt kivedd.
Ha ez működne, máris meglenne a végtelen sebességű kommunikációnk.
De nincs.
Mint írtam, már nem emlékszem pontosan, hol a hiba a gondolatban, ami miatt nem megy.
És nem simán azért mert a kauzalitás kötelező KRESZ szabály és kész.
Teljesen logikus, követhető magyarázata van, miért nem.
Csak hülye vagyok és elfelejtettem, pontosan hogyan van meg hol olvastam.
Pár éve volt, én is öregszem. :)
válasza:#36 > Az előbb ismerte el Wadmalac, hogy a jelenlegi fizika szerint lehetetlen fénysebessget átlépő kommunikáció. Mindenhol egyébként ezt olvasni.
Oké, de ez nem dogma, hanem az összes megfigyelésünkből és az abból alkotott modell – elsősorban a speciális relativitáselmélet – következménye. Jelenlegi ismereteink szerint a fénysebesség nem léphető át. A speciális relativitáselmélet helyességét számos mérés, kísérlet erősítette meg. Aztán lehet, hogy egyszer majd valaki talál egy olyan jelenséget, aminél valami átlépi a fénysebességet, nem tilos ilyet keresni, csak éppen ezeddig senki nem talált ilyet. Azt, hogy a fénysebességet nem lehet átlépni, azt nyugodtan kétségbe lehet vonni, lehet ellenőrizni. De azt állítani, hogy át lehet, az – fogalmazzunk úgy – rendkívüli állítás, ami rendkívüli bizonyítékokat igényel.
> Komolyan nem értem miért lovagolsz a relativitáselméleten, ha világosan leírtam, hogy a kvantum-összefonódást kihasználva lehet túllépni a fénysebességet.
Pont ezt ecseteltem. Pontosan mi az, ami az összefonódott részecskék esetében átlépi a fénysebességet?
Mert az információnak mindig van valami közvetítő közege, hordozója. Itt ilyet nem látunk. Nem is tudjuk információtovábbításra használni a jelenséget magát. Olyan, mintha az információ egymással korrelációban ugyan, de a két helyszínen jönne létre. Sőt vannak olyan kísérleti konstrukciók is, aminél még csak azt sem lehet tetten érni, hogy tulajdonképpen melyik részecskével történtek hatnak melyikre, A pontban dőlt el a részecske spinje, és ennek következtében lesz a B pontban mért spin ennek az ellentéte, vagy fordított a viszony? Még ez sem nevezhető meg, pusztán annyit lehet megállapítani, hogy az A és B pontban található részecskék spinje igen-igen erősen korrelál egymással.
Tehát még egyszer, az összefonódott részecskepár esetén nem lehet rámutatni, hogy na itt ez és ez lépte át a fénysebességet. Még valami eddig nem érzékelhető részecskét sem tudunk feltételezni, amin keresztül az A és B helyen található részecske kölcsönhatna egymással, mert egy ilyen eddig nem ismert, hipotetikus részecske kölcsönhatása ugyanúgy megszüntetné az összefonódást, és nem látnánk azt, hogy a két részecske összefonódott állapotban lett volna.
> Aztán Einstein Podolskyval és Rosennel mégis alkottak egy olyan paradoxont, amiben a lokális okság sérül, mert az azonnali távolba hatás létét mutatták ki
Nyilván. Egyébként még volt olyan hipotézis is, hogy tulajdonképpen ez is „lokális” jelenség, egyszerűen a téridő két pontja kapcsolódik össze a részecske révén, tulajdonképpen egy részecske van, csak két helyen tűnik látszani egyszerre. De ez elvethető hipotézis. De úgy önmagában az, hogy a lokális okság sérül, az nem azt jelent, hogy a fénysebesség átléphető.
> Szerintem még utálnának is ezért a tudósok, hogy megdöntöttem egy dogmájukat. Most írhatnak új könyveket.
Einstein megdöntötte a térről és időről kvázi az ókor óta tartott nézeteket. Heisenberg megdöntötte azt az elképzelést, hogy a világ tetszőleges pontossággal megismerhető. Schrödinger megöntötte azt az elképzelést, hogy a fizikai természetű dolgok tulajdonságai határozott értékűek, függetlenül attól, hogy megmérjük-e ezeket, vagy sem.
És utálta ezért őket a többi tudós? Ha utálta is, az az ő magánügye. De az eredményeiket – mivel tudományos módszernek megfelelően alá voltak támasztva – elfogadták, elismerték, és összességében a tudomány örült, mert ezek által a paradigmaváltások által a világról egy jobb, a valóságnak jobban megfelelő modellt tudtunk alkotni.
A tudomány fejlődik. Ez nyilván azt jelenti, hogy bizonyos modellekről idővel kiderül, hogy csak bizonyos peremfeltételek között működnek, és van egy általánosabb modell, ami a jelenségeknek egy nagyobb halmazát fedi le. A tudomány fejlődése, a tudományos kutatás nem más, mint az addigi ismeretek folyamatos kritikája, korrekciója, javítása.
> Ezt már régen meghaladtuk. Olvas el Bell-egyenlőtlenségét.
Ha végigolvastad volna a válaszomat, láthatnád, hogy ezt is leírtam: „Csak mindkettejük halála után Bell talált olyan fizikai összefüggést, amivel a kérdés eldönthető [mármint az, hogy Einstein vagy Bohr interpretációja a helyes], és a mérések szerint Bohr interpretációja tűnik helyesnek, Einstein interpretációja bizonyosan nem igaz.”
> Pontosan! Erről beszélek magam is. Hologram az egész mindenség. Minden egyetlen helyen van, csupán mi érzékeljük úgy mintha iszonyatos távolságok lennének a dolgok közt
Ez egy közismert, sokak által lehetségesnek tartott koncepció. Persze nem úgy hologram, ahogy az ismert hologram működik, de valami ahhoz hasonló, azzal analóg jelenség. De ez sem jelenti azt, hogy minden egy helyen van, a holografikus világegyetem koncepciója annyiban hasonlít a hologramhoz, hogy a mi három térdimenziós világunk egy kétdimenziós felület hologramhoz hasonló kivetülése. De a kétdimenziós felületen sincsen minden egyetlen helyen.
Illetve egyelőre ez – olyan hasonló világképekhez, mint a multiverzum, vagy a húrelmélet, vagy a szimulált világ hipotézise – inkább tekinthető jelenleg filozófiai világképnek, mintsem fizikai világképnek. Bár vannak ezek mögött is komoly számítások, de egyelőre senki nem konstruált olyan kísérleti módszert, amivel a kérdés eldönthető lenne. Márpedig a természettudomány egyik fő ismérve, hogy prediktív természetű. Egy F=m*a képlettel meg tudom mondani előre, hogy mit jelez előre ez a modell, mekkora lesz mondjuk egy adott gyorsulás esetén a testre ható erő, amit aztán össze tudok vetni azzal, amit ténylegesen történik. De mond bármi fizikai realitással is rendelkező állítást a holografikus világegyetem hipotézise? Ha a világ holografikus természetű, akkor minek kellene máshogy működnie? Melyik képlet az, ami így néz ki, ha a világ holografikus, és amúgy néz ki, ha nem az? Ilyenről egyelőre én nem tudok, nem csak hogy elvégezni nem tudtunk ilyen kísérletet, de kísérleti módszert sem tudunk rá adni.
Márpedig ha egy állításból nem következik A vagy B a fizikai összefüggésekre nézve, akkor az nem tartozik a fizika területéhez. Legalábbis egyelőre.
válasza: válasza: válasza:-a fénysebesség határsebesség jellege a téridő jellegéből adódik,
nem a foton nulla tömegéből. A nulla tömegéből az következik,
hogy egyáltalán tud fénysebességgel haladni(sőt, csak azzal tud).
De, ennek a bizonyítéka sok-sok évtizede ismert.
Még mindig nem értitek sokan az egyszerű fizikát, pedig csak paraszti logika az egész. Inkább hisztek olyan dogmákban hogy nem lehet átlépni a fénysebességet, mert Einstein egyszer azt mondta a relatívitáselméletében. Ember az már vagy 100 éves és megdölt.
56 Miből gondolod, h a tudomány hazudik ebben a témában ? Szerintem inkább nem tudja.Sok tudós nagyképű, azt hiszi mindent tud, pedig nagyon keveset tudunk még a világról."
Ok, de ha nem tudja miért kell olyan valótlanságokat állítani, hogy információ nem lépheti át a fénysebességet? Itt pl rajtam kívül ezt senki sem érti és csak fújják azt amit a hivatalos tudomány béget nekik
54 SÜSÜ Pont ezt ecseteltem. Pontosan mi az, ami az összefonódott részecskék esetében átlépi a fénysebességet?
Mert az információnak mindig van valami közvetítő közege, hordozója. Itt ilyet nem látunk. Nem is tudjuk információtovábbításra használni a jelenséget magát."
Az információ az ami azonnali távolbahatással közlekedik. Az egyik kvantumállapotot tudatosan megfigyeled és azzal egyszerre jelenik meg a párja az összefonódott részecskén. Ezt már vagy 100x leírtam. Mi a közvetítő közeg? Ki tudja ezt? Talán semmi. A foton transzverzális hullám, ami csak közegben terjed ugye és mégsincsen semmilyen közvetítő közegre szüksége, hiszen éter nem létezik ugye. Ugye ugye
Jól utánaolvastam itt a fórumon is. Találtam egy kérdést ahol ezt jól leírja egy fizikus. Most ide is másolom
FÉNYSEBESÉGNÉL GYORSABBAN ? : A mai tudomány azt állítja, hogy nem lehet fénysebességet túllépni. Nem lehet a fénysebességet meghaladva információt továbbítani. A fénysebesség egy olyan átléphetetlen dogmaként szerepel az akadémiai tudományban, amely mint egy cenzúra a szabad gondolkodást akadályozza. Most be fogom bizonyítani, hogy tudunk információt küldeni azonnali távolba hatással, akár fényévekre is. Az információ már most is képes utazni azonnali távolba hatással, csak mi nem vagyunk rá képesek. Illetve képesek is vagyunk, csak nem merik tudósaink ezt a népnek elismerni. Most nem az anyag fénysebességfeletti gyorsításáról beszélek, amit Einstein speciális relativitáselmélete tilt, hanem csupán az információéról.
BEVEZETÉS : Az információ már most is azonnal képes egyazon pillanatban megjelenni kvantum-összefonódott pároknál. Viszont ezt mi nem tudjuk kihasználni, mert tudatosan nem tudunk olyan információt átadni, amit szeretnénk. A kvantumfizikában van egy olyan misztikus jelenség, amivel azonnali információ átadás történik. Ez pedig a kvantum-összefonódás. Kvantumfizikában összefonodáskor két objektum (többnyire részecske) kvantumállapota között összefüggés van olyan értelemben, hogy a teljes rendszer kvantumállapotát nem lehet a részrendszerek (külön részecskék) kvantumállapotának megadásával leírni. Magyarán az objektumok (eltávolodott részecskék vagy egy részecske kettéválasztásával keletkezett párok) együtt alkotnak egy kvantumrendszert. Ez az a jelenség a kvantummechanikában, amikor két részecske spinje vagy momentuma összefonódott állapotban van. Ilyenkor az egyikkel végzett művelet a másikra is kihat, az is változik a művelet hatására, hiszen együtt alkotnak egyetlen egészet. Csodás, mint a keleti ősi filozófiákban/vallásokban. Sehol a bogyóként viselkedő materializmus! Ennek megfelelően az egyik mérésével a másik is beáll sajátállapotba.
INFORMÁCIÓ TOVÁBBÍTÓDIK FÉNYÉVEKRE : Kvantum-összefonódás fennállhat egymástól térben igen távol eső objektumok között is. Ilyen összefonódottság általában együtt keletkező részecskék közt jön létre. Az összefonódás után amint megfigyeljük a pár egyik tagjának kvantumállapotát akkor a pár másik tagjának kvantumállapota annak komplementere (kiegészítője; ellentétes spinek) lesz. Ez a távolba hatás azonnali. Furcsán hangzik, de így ahogyan mondom azonnali a hatása ennek a hatásnak. Ez azért van így, mert tulajdonképpen egyetlen objektumot jelent a millió fényévekre egymástól utazó fény is. Itt információ továbbítás történik, mert az összefonódott részecskepár kvantumállapota mindkét részrendszerre (részecskére) kihat egyazon pillanatban. Nem változna meg különben a millió fényévekre elszáguldott részecskepár kvantumállapota sem, ha nem figyelnénk párját sem, tehát egyértelmű az információ küldés a részecskepárok közt. Amint az egyik részecskét egy adott kvantumállapotban figyeljük meg, úgy annak kiegészítő (komplementer) kvantumállapota jelenik meg az összefonódott társán, amivel egyetlen rendszert alkotnak, akár legyen az millió fényévekre is. A távolság itt nem számít. A hatás azonnali akár szimbolikus végtelen távolba is legyen társa. Fontos megjegyezni, hogy azért történik információ átadás a párok között, mert különben lehetne azonos kvantumállapotban is mindkét részecske, hiszen ha nem tudja a másik, hogy milyen állapotba ugrott össze az egyik, amit megfigyeltem, akkor bizony akármi lehet a másik állapota. A másik ami az információt igazolja, hogy abban a pillanatban alakul ki a párján a kvantumállapot, amikor a társát megfigyeltük. A hatás azonnali. Információcsere történik és ennek sebessége azonnali. Kis megjegyzés, hogy itt két irányba tért el a tudományfilozófia. Az egyik szerint nem szükséges fénysebességet túllépő információ átadásnak lennie, ha feltételezzük, hogy az összefonódott részecskepár egyetlen egész. Ebből olyan spirituális következetések jöttek elő, ami miatt a tisztán elméleti szinten kvantumfizikával foglalkozó kutatók ezt a lehetőséget elvetették. Ekkor ugyanis, ha a fényévekre eltávolodott részecskék valójában egyetlen részecske lenne és azért azonnali a távolbahatás, mert tulajdonképpen egy helyen vannak, csak mi érzékeljük éket fényévekre. Ebben az értelmezésben (kvantuminterpretációban) minden létező amit te látsz,érzel mind egyetlen helyen van, akármennyire is úgy képzeljük az elménk által hogy messze vannak. Erről sokat tudnék mesélni, hogy mi következik belőle, de hosszú lenne most.
* * *
AZ AZONNALI INFORMÁCIÓS TÁVOLBAHATÁS FELTÉTELEI :Mindenki ismeri a kétréses-kísérletet. Röviden ; Egy kvantumrészecske elé, ami lehet foton vagy akár elektron is két rést teszünk. Amennyiben nem figyeljük meg az ernyőig, ahol becsapódnak, úgy hullámként fognak viselkedni. Egyetlen foton, elektron, proton, atomok, molekulák (lásd Aspect kísérlet) is szétterjednek hullámként az egész térben gömböt formázva, mint egy hullám és önmagával kölcsönhat, interferálva mint egy hullám csapódik be az ernyőbe. A magyarázat a józan észnek ellentmond. A részecskeként forrást elhagyó elektron is szétterjed a térben, mint egy hullám. Átmegy mindkét résen és a túloldalon önmagával interferál és hullámként csapódik be az ernyőbe. Hulláminterferenciát mutat az ernyő; sűrűsödések és ritkulások lesznek az ernyőn. Ez történik, ha nem figyeljük meg a kvantumrészecskét. Abban az esetben, ha megfigyeljük, úgy hogy pl egy detektort teszünk az ernyő helyén az egyik rés irányába vagy akár közelebb viszünk egy tárgyat az egyik réshez, azért hogy megfigyeljük melyik résen is ment át az elektron, akkor a szétterjedt hullám hirtelen összeomlik egyetlen helyre és részecske lesz. Mindez azért mert megfigyeltük. Ilyenkor részecske intenzitás maximumot kapunk az ernyőn. [link]
MI DÖNTÜNK : Az hogy az ernyőn milyen mintázatot fog hagyni a kvantumrészecske a mi döntésünk. Ha megfigyeljük, akkor részecskeként csapódik az ernyőbe és egy csúcsot kapunk. Az elektronok egy helyre fognak hozzávetőlegesen becsapódni. Viszont amikor nem figyeljük meg hullámintenzitás rajzolódik ki az ernyőn. Valójában erre egyetlen kvantumrészecske is képes. Azaz egyetlen elektron ugyanúgy átmegy mindkét résen és becsapódik az ernyőn, mint egy hullám, annak ellenére hogy a józan ésszel nem ezt várnánk. Fontos megemlíteni, hogy az ernyőn levő elektronok becsapódási mintázatából egyértelműen meg tudjuk mondani, hogy megfigyeltük vagy sem, azaz hullámként vagy részecskeként csapódott be és ez a mi tudatos döntésünk következménye. Ez a lényeg!
* * *
AZONNALI INFORMÁCIÓCSERE BARÁTAINKKAL: Nincs más dolgunk, mint választani egy olyan égitest fényét amely akár gravitációs lencsén torzulva eljut oda is ahová küldeni akarjuk az információt. Az égitest fénye már összefonódva van a párjával, amely fényévekre lehet tőlünk és a párja akár épp most ér el oda ahová az üzenetet küldeni akarjuk. Emlékezzünk : mi döntjük el, hogy részecske vagy hullámként csapódik a kvantumrészecske az ernyőbe, annak függvényében, hogy megfigyeljük vagy sem, ad hullám interferenciát vagy intenzitás maximumot kapunk megfigyelésünk esetében, mert ekkor összeugrik a fény is. A dolgunk annyi, hogy az érkező fényt hol megfigyeljük, hol pedig nem, azaz békén hagyjuk. Mindezek függvényében fog eltérő intenzitásképet mutatni az ernyőn a párja is. Hiszen, ha nem figyeljük meg szétterjedve hullámként fog becsapódni az ernyőbe. Viszont ha előtte mondjuk mi, akik információt akarunk küldeni a fényévekre levő barátainkban megfigyeljük egy ernyővel például. Majd utána szabályos idő periodicitással engedjük le az ernyőt és akkor az utána érkező összefonódott fény még hullám marad. Ezt egy későbbi helyen egy ernyőben észlelni fogják a barátaink is fényévekre tőlünk, méghozzá azonnal, hiszen az összefonódott rendszer (részecskepár) egymásra hatása azonnali. Nincs más dolgunk, mint egy morse kód könyv alapján időben periodikusan az ernyőt változtatnunk, olyan lesz a minta is amit egy ennél távolabbi ponton mérnek a barátaink. Tudni fogják milyen üzenetet küldünk nekik, méghozzá azonnal. Mindez azért van, mert az összefonódott részecskék azonnali információcseréjét (távolbahatását) immár tudatosan is tudtuk befolyásolni, azáltal hogy mi döntöttük el, hogy megfigyeltük-e vagy sem. A kísérlet nem ellenkezik a fizika konzisztenciájával sem és megdőlt a fénysebességgel történő információcsere dogmája is.
https://www.gyakorikerdesek.hu/ezoteria__egyeb-kerdesek__108..
válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!